A Schizophrenia Bulletinben nemrégiben megjelent cikkekben Sharon Hunter, Ph.D., a University of Colorado School of Medicine Pszichiátriai Tanszékének docense és Dr. M. Camille Hoffman, a University of Colorado School of Medicine Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszékének docense kutatócsoportjaikkal feltárták a lehetséges kapcsolatot az amerikai fekete terhes nők kolinhiánya és a gyermekeik későbbi életében mentális betegséggé váló fejlődési és viselkedési problémák fokozott kockázata között.
A két tanulmány azzal a céllal indult, hogy megértse a skizofrénia méhen belüli kockázati tényezőit.
A kolin (B8-vitamin) alapvető tápanyag, amely olyan élelmiszerekben található meg, mint a tej, a vörös húsok és a tojás. A kolinnal kapcsolatos korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a kolin létfontosságú a magzati idegfejlődéshez, beleértve az agyban a gátló neuroáramkörök kialakulását, amelyek a skizofréniában szenvedőknél rendellenesek. A csoport 2004-ben indította el első klinikai vizsgálatát. A kísérlet során a terhes nőknek a kolin egy speciális formáját, a foszfatidilkolin nevű anyagot adták, majd gyermekeiket négyéves korukig megfigyelték.
A foszfatidilkolin kisebb valószínűséggel okoz mellékhatásokat, például gyomorpanaszokat, mint a tiszta kolin. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy ezek a gátló neuroáramkörök több olyan gyermeknél működtek megfelelően, akiknek az anyukája kiegészítést kapott, mint azoknál a gyermekeknél, akiknek az anyukája nem kapott pótlást terhessége alatt.
“Azok az anyák, akiknek a terhesség második trimeszterében alacsonyabb volt a kolinszintjük, olyan csecsemőket hoztak világra, akiknek nagyobb valószínűséggel voltak rosszabb neurofejlődési értékeik, ami a későbbi mentális betegségek vagy viselkedési problémák jelzője lehet” – mondta Hoffman medicalxpress.com-nak.
- Kapcsolódó: Napi egy tojás segíti a babák agyának fejlődését
A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, vajon a kolin pótlása segíthet-e megelőzni a skizofréniát, de mivel a betegséget általában csak a felnőttek 20-as éveiben diagnosztizálják, a kutatók inkább a betegség néhány korai jelét figyelték meg.
“Nem tudtuk 20 éven át követni ezeket a gyerekeket, de már gyerekkorukban megfigyelhettük őket, hogy lássuk, vannak-e problémáik a figyelemmel, a visszahúzódással vagy az agresszióval, amelyek nemcsak a skizofrénia, hanem más mentális problémák indikátorai is lehetnek” – magyarázta Hunter.
Az első kolinvizsgálat után a csoport egy utóvizsgálatot végzett, amelyben 183 terhes nő kolinszintjét mérték. Bár a nőknek elmondták, hogy a kolin bevitel mennyire fontos, és a kutatók azt javasolták, hogy próbáljanak meg több kolint bevinni az étrendjükbe, nem adtak kolin pótlást a résztvevőknek. “Amikor ezeket a különbségeket találtuk a kolin-szintekben, azon kezdtünk el gondolkodni, hogy ez vajon a kimenetelben is megmutatkozik-e” – mondja Hunter. “Az előzetes adatok azt sugallják, hogy igen.”
Ez a kolinszintbeli eltérés arra késztette a kutatókat, hogy visszatekintsenek az első klinikai vizsgálat eredményeire. Amikor ezt megtették, azt találták, hogy a kolinnal pótolt fekete anyáknál a terhességi kor átlagosan három héttel meghosszabbodott azokhoz a fekete anyákhoz képest, akik nem kaptak pótlást.
A klinikai vizsgálat és az azt követő megfigyeléses tanulmány eredményei a kolin-pótlás két lehetséges előnyére utalnak a terhes nők, és különösen a fekete nők számára: a gátló idegpályák fokozott prenatális fejlődésére az agyban és a koraszülés megelőzésére.
A kutatás a stresszre is irányult, mert a stresszről tudvalévő, hogy kedvezőtlenül hat a terhességre. A csoport egyik hipotézise az volt, hogy minél stresszesebb egy anya, annál inkább elkülönítheti a mája a kolint, ami azt jelenti, hogy a magzat nem kap megfelelő mennyiséget az idegrendszeri fejlődéshez, és nagyobb a koraszülés kockázata.
A kutatásban részt vevő fekete nők nem számoltak be arról, hogy több stresszt éreztek, a stresszhatás biomarkere magasabb volt, mint a más rasszba tartozóké. Egyelőre nem tudták ennek megfejteni az okát, de ahogy fogalmaztak az eredménnyel kapcsolatban: “ez olyasmi, amire oda kell figyelnünk.”
- Kapcsolódó: 5 kockázati tényező, ami koraszülést okozhat
Lehet, hogy a kolin lesz a következő folsav?
Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) jelenleg azt ajánlja, hogy a terhes nőknek napi 550 milligramm kolinra van szükségük, de Hunter szerint a terhes nők mintegy 90%-a nem teljesíti ezt a célt. Ezt azonban természetes módon (pl. tojásevéssel) nehéz kivitelezni, éppen úgy, ahogy évtizedekkel ezelőtt a folsav esetében.Hunter szerint a csoport reméli, hogy a jövőben egy másik klinikai vizsgálatot is végezhet, amelyben a fekete nők egy csoportját az FDA által ajánlott kolinszintre, egy másik csoportját pedig az ajánlott mennyiség két-háromszorosára egészítik ki, hogy kiderüljön, van-e további előnye a magasabb szintű pótlásnak.”Az orvostudomány több mint 50 éve próbálja kitalálni, hogyan csökkenthetjük a koraszülést, és most a kolinnal kapcsolatban találtunk egy ígéretes eredményt” – mondja Hoffman.(Cikk forrása: medicalxpress.com)
Kapcsolódó cikkek
