Terhesség

Azt hisszük, képtelenek leszünk rá, aztán simán szúrjuk magunkat – trombózis megelőzése várandósság idején

A kismama teste számtalan hormonális és fizikai változáson megy keresztül a babavárás és a gyermekágy időszakában, és akár tízszer nagyobb lehet ilyenkor a kockázata annak, hogy mélyvénás trombózis alakuljon ki. Hogyan előzhető meg ez a váratlan és súlyos esemény?
2023. Április 28.
injekció beadása
Fotó: Getty

Várandósság és gyermekágy idején fokozott kockázata van a mélyvénás trombózis kialakulásának, és mivel a trombózis az anyai halálesetek egyik vezető oka, ezért különösen fontos, hogy kellően tájékozottak legyünk.

Miért veszélyes a trombózis a magzatra és az édesanyára?

A trombózis azt jelenti, hogy a kitágult erekben a vér megalvad, és thrombus (vérrög) keletkezik, ami részben vagy teljesen elzárja a keringést, a vénás visszaáramlást. Ez a váratlan esemény a várandósság során a lábban, illetve a kismedencében is megtörténhet – tudtam meg dr. Vörös Anna szülész-nőgyógyász szakorvos, termékenységi specialistától, aki elmondta, hogy ebből a véralvadékból leszakadhatnak kisebb darabok, amelyek a vérárammal tovasodródva bejutnak a jobb szívfélbe, majd onnan a tüdőbe. A tüdőben a kis kapillárisokba kerülve eltömítik azokat, ezáltal tüdőembólia alakul ki. Ez egy potenciálisan életveszélyes állapot, ami az anya légzésének, keringésének összeomlásával és a magzat halálával járhat – hívja fel a kismamák figyelmét a szakember.

A trombózis helyi tünetei aszerint alakulnak, hogy az elzáródás a mélyvénás rendszer mely részén alakult ki. Amennyiben az alsó végtagban következett be, akkor a vérrög kialakulásának helyétől lejjebb lévő területek duzzanata és fájdalma tapasztalható – magyarázza az orvos. Az érintett láb ilyenkor az ellenoldalihoz képest jóval duzzadtabb, fájdalmas tapintású lesz.

Miért vannak kitéve a trombózis veszélyének a kismamák?

A trombózis fokozott kockázatának elsősorban az az oka, hogy olyan élettani változások mennek végbe a terhesség alatt a várandós nő szervezetében, amitől a vér alvadékonyabbá válik – magyarázza dr. Vörös Anna. A vénás rendszer feladta, hogy az elhasznált vért visszaszállítsa a szívbe: a lábujjainktól a lábszárakon majd a combokon át vezet az útja, belép a kismedencébe, végül a terhes méh mögött elhaladva a szívbe viszi az elhasznált vért. Várandósság idején az alsó testfélből történő vénás visszaáramlás nehezített, és a terhes méh is összenyomja egy kissé a vénák falát. A lelassult vénás visszaáramlás miatt kialakuló pangó vér így fokozottan alvadékonnyá válik.

Mindemellett további rizikófaktorok (például tartós fekvés, túlsúly, idősebb életkor, Leiden-mutáció, társbetegségek, dohányzás) is növelhetik a trombózishajlamot (thrombophiliát) egy kismamánál, amelyek mellett – ha összeadódnak – nagyobb eséllyel alakulhat ki vérrög-képződés. Ezeknek a rizikófaktoroknak a feltérképezése és csökkentése (például értornával, rugalmas pólya használatával, életmódváltással) elsősorban belgyógyász szakorvos bevonásával történik meg a várandósgondozás idején, ám valamennyi tényezőt nem lehet megszüntetni. Ha a szakember szükségesnek ítéli meg, vérhígító készítmény beállításával segít abban, hogy a kismamánál ne alakuljon ki vérrög-képződés – tette hozzá a szülész-nőgyógyász.

LMWH (kis molekulatömegű heparinok) injekciók

A kis molekulasúlyú heparinszármazékok a trombózisveszélyeztetett pácienseknél csökkentik a vérrög kialakulásának kockázatát, illetve megállítják a meglévő vérrögök nagyobbodását, ami segíti a szervezetet a vérrögök lebontásában. A készítményt előre töltött, injekciós formában válthatják ki a kismamák a gyógyszertárakban.

Mivel a nagyműtétek is megnövelik a mélyvénás trombózis előfordulásának esélyét, így ilyen esetekben is szükséges vérhígító készítményeket adni – hangsúlyozza dr. Vörös Anna. Ha a kismama császármetszéssel hozza a világra gyermekét, akkor trombózis profilaxisban (megelőzésben) részesül, ami személyre szabottan történik. 

Fontos megjegyezni, hogyha a várandós nőnek a terhessége során végig kell a vérhígítót használnia, és ha fogászati vagy egyéb műtéti beavatkozásra van szüksége, akkor jeleznie kell orvosának, hogy LMWH-injekciót kap. A műtétet megelőzően ugyanis leállítják a vérhígító használatát, amit csak a beavatkozást követően, a protokollnak megfelelő idő után fog visszakapni.

Hogy kell beadni a vérhigító injekciót?

A vérhigító injekció beadásának technikáját már a kórházban elsajátíthatjuk, és – ha csak nem vagyunk tűfóbiások – akkor nem fog gondot okozni az otthoni beadás sem – nyugtat meg mindenkit Sebők Erika, aki a szentesi Dr. Bugyi István Kórházban dolgozik ápolónőként, és akit arra kértem, hogy foglalja össze a vérhígító injekció beadásának legfontosabb tudnivalóit.

A véralvadásgátló injekció beadásához mindössze egy alkoholos bőrfertőtlenítőre lesz szüksége a kismamának. Nagyon fontos ugyanis, hogy minden egyes injekció beadása előtt fertőtleníteni kell a beadás helyét, és meg kell várni a szer behatási idejét – hangsúlyozza a szakember.

Az LMWH-injekciók úgy vannak kialakítva, hogy nincs velük semmi teendőnk, és csak a bőr alá (szakmai nyelven: subcutan) tudja beadni magának a kismama. Sokan elkövetik azonban azt a hibát, hogy használat előtt légtelenítenik az injekciót, amit nem szabad! Ez a készítmény ugyanis légzár-technikás, vagyis a beadást követően a fecskendőben látható pici levegőbuborékot is be kell nyomni, ami el fogja majd zárni a szúrcsatornát, és nem tud kifolyni a szer – hívta fel a figyelmet Sebők Erika.

Az injekciót több helyre is beadhatjuk magunknak: a hasfalba, a köldök két oldala melletti, illetve alatti területre (de a köldök fölé nem!), a combba (a csípő és a térd közötti, elülső-oldalsó területre), vagy a felkar külső-középső harmadába. Ez utóbbi nehézséget okozhat egyedül, érdemes a párunk segítségét kérni hozzá.

A bőrfertőtlenítést követően először emeljük meg (csippentsük össze) a bőrt, és a bőrbe merőlegesen adjuk be az injekciót. A beadást követően ne dörzsölgessük, mert bevérzés alakulhat ki – figyelmeztet Erika. Fontos, hogy váltogassuk a beadás helyét.

Hibalehetőségként előfordulhat – ha valaki nagyon óvatosan akarja magának beadni az injekciót –, hogy nem nyomja be a tűt, csak éppen a hegyét. Ilyenkor kemény, fájdalmas csomó keletkezhet a szúrás helyén, és a szer sem tud felszívódni. Ügyeljünk rá tehát, hogy a készítményt a bőr alá adjuk be, ne a bőr rétegei közé! – emeli ki Sebők Erika.

Két praktikus tipp dr. Vörös Annától

  • Ha a várandósság idején is kell injekciózni magunkat, a készítményt adhatjuk a pocakba. Amennyiben ettől idegenkedünk, akkor érdemes a felkart választani a beadás helyéül, itt kevésbé lesz fájdalmas a procedúra.
  • Császármetszést követően, a hasba történő beadáskor ügyeljünk rá, hogy kellő távolságot tartsunk hegünktől!

Hogy szabadulhatunk meg az üres fecskendőktől?

Egy 2019-es felmérés szerint a magyar lakosság 73 százaléka sajnos nincs tisztában azzal, hová is dobja az elhasznált fecskendőket – olvasható a Tudatos Gyógyszerhasználat Egyesület honlapján.

A fecskendők veszélyes hulladéknak számítanak, amelyeket nem szabad a kommunális hulladékgyűjtőbe dobni, hiszen ezzel súlyos veszélynek, tűszúrásos baleseteknek és fertőzésnek tesszük ki a hulladékgazdálkodásban dolgozókat – mondta el kérdésemre dr. Veidner Vanda gyógyszerész. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a patikák nem vehetik át, és gyógyszertári gyűjtődobozokba sem lehet kidobni a fecskendőket.  Ezeket az eszközöket a rendelőintézetekben, szakrendelőkben kihelyezett speciális sárga tűgyűjtőkbe kell leadni, ahonnan égetőkbe szállítva semmisítik meg őket.

Ha bizonytalanok vagyunk a leadási helyeket illetően, akkor a Tudatos Gyógyszerhasználat Egyesület Tűtérképének segítségével megkereshetjük a lakóhelyünkhöz legközelebbi gyűjtőpontokat.