Néhány órája még a testünkben hordtuk őt, hogy aztán most mindent megváltoztasson körülöttünk. A szülés óriási fizikai igénybevételt jelent, mégis kevés nő tud rögtön utána pihenni. A vajúdás gyakran hosszú-hosszú órákig is eltart anélkül, hogy az anya aludt vagy egy pillanatra is pihent volna. Ebben a felfokozott testi-lelki állapotban érzékennyé válunk mindenre, a szagokra, a hangokra, a mozdulatokra.
Megszületett a baba
Az újszülött csecsemő sem alszik világrajöttét követően. Az egészséges kisbaba képes anyja hasán felkúszni, megtalálni a mellbimbót és szopni. Mindketten – anya és gyereke – készek tehát arra, hogy megismerkedjenek, és igazán közel kerüljenek egymáshoz. Már nem köti össze őket a köldökzsinór, mégis összetartoznak, a kettőjükben zajló élettani változások szoros összefüggésben állnak egymással.
Számok – szülés után
Közvetlenül a szülés után az anyák átlagosan hat és fél kilót veszítenek. A két hét alatt visszafejlődő méh további egykilónyi súlycsökkenést eredményez. A vérmennyiség körülbelül egy literrel csökken, ami még egy kilót jelent.
Kölcsönhatások – avagy mi zajlik a szervezetünkben?
A szülés utolsó fázisában – a lepény megszületésében – is szerepe lehet annak, hogy az újszülött szopott-e közvetlenül a világrajövetele után. A mell ingerlésére ugyanis oxitocin termelődik, és ez méhösszehúzó hatású, így elősegíti a méhlepény kilökődését. A lepény termeli egyébként a terhesség fenntartásában kulcsszerepet játszó ösztrogén és progeszteron nevű hormonokat. A szülés végén megszűnik ezeknek a forrása, és a még a vérben keringő hormonok lassan lebomlanak.
Már a szülés előtt termelődni kezd a tejtermelés kialakulásáért felelős hormon, a prolaktin. Ezért előtej (kolosztrum) már ilyenkor is van. A tejtermelés megindulását a korai mellretétel és a gyakori szoptatás segíti. Ez leginkább akkor valósulhat meg, ha az újszülöttet egy pillanatra sem választják el édesanyjától. A kismamák gyakran tapasztalják, hogy szoptatás alatt (az oxitocin hatására) erőteljesebbek lesznek az utófájások, méhük ennek következtében kezdi visszanyerni a terhesség előtti nagyságát.
Szoptató anyáknak ezért felesleges méhösszehúzó injekciót adni, hiszen a szoptatás ebben az időszakban folyamatosan magasan tartja az oxitocinszintet. A tej belövellése – klasszikus értelemben – körülbelül a harmadik napon következik be. Azok azonban, akik szülés után közvetlenül igény szerint szoptathatják újszülött babájukat, azt tapasztalhatják, hogy a kolosztrum szinte észrevétlenül alakul át érett tejjé. A mell nem “durran be” egyik pillanatról a másikra.
A méh változása
Elképesztő az a változás, amely a méhen néhány óra alatt végbemegy. A tekintélyes befogadóképességű, rugalmas simaizomrostokból felépülő szerv teljes visszafejlődéséhez két hónap szükséges, de a legnagyobb változások az első két hétben történnek. Szülés után közvetlenül a köldök magasságában van a méh (súlya egy kiló), egy hét elteltével azonban már nem tapintható a hasfalon keresztül. A méhnyak hasonlóan gyorsan visszaalakul, a második-harmadik napon pedig kezdi felvenni eredeti alakját. A második hét végén a méh elfoglalja eredeti helyzetét a medencében, de még ekkor is normális nagyságának háromszorosa. Körülbelül a hatodik hét végére szerzi vissza a várandósság előtti alakját (súlya 60-80 gramm), és ekkorra zárul a méhszáj is. Kicsi körte méretűre zsugorodva várja a folytatást, hogy újra megmutathassa, mire képes!
Császármetszés után az újszülöttel
Ma már sok helyen az első két órában is mellre lehet tenni az így világra jött újszülötteket. Epidurális érzéstelenítés után annak sincs akadálya, hogy utána együtt legyenek. A spinális érzéstelenítés hátránya, hogy az anyának a beavatkozás után huszonnégy órán keresztül feküdnie kell. Ilyenkor ugyanis a kemény agyhártyát, a dúrát szúrják meg, s a pici nyíláson át agyvíz távozhat, ez pedig nyomáskülönbséget okoz. A következmény komoly fejfájás lehet. A szoptatásról azonban ilyenkor sem kell lemondani, ha akad valaki, aki a babát odaviszi édesanyjához, és segít megfelelő testhelyzetet találni.
Császármetszés után egyébként is kicsit több segítségre lesz szükség, de az első napok sebfájdalmán túl a gyermekágyas időszak hasonlóan zajlik, mint természetes szülés esetén.
A pihenést – akárhogy is zajlott a szülés – mindenképp érdemes komolyan venni. Időt kell adni a testnek, hogy visszanyerje régi formáját és erejét. Ez nem megy egyik napról a másikra.
Így gyógyul a műtéti seb
A sebet tovafutó öltéssel (amely szépen, vonalasan gyógyuló hegvonalat eredményez), felszívódó varratokkal, kapoccsal, illetve kapoccsal és varrattal zárhatják. A varratszedés időpontját a műtétet végző orvos határozza meg. A heget nem kell semmivel sem kezelni, csak szárazon tartani. Fürdésnél, zuhanyozásnál vigyázzunk, hogy ne érje víz, bár ma már vannak vízálló kötések is.
Változékony lelkiállapot
A szülés utáni időszak egyik jellegzetessége a szélsőségesen változékony lelkiállapot. Hátterében a hirtelen megbomló hormonális egyensúly áll, és a szülés utáni harmadik-nyolcadik nap táján jelentkezik. Fontos hangsúlyozni, hogy egyetlen hormonra sem lehet rámutatni, hogy ez okozza a “bajt”. Az édesanya az egyik pillanatban túláradóan boldognak, a másikban végtelenül szerencsétlennek érezheti magát. Ha ez a depresszióhoz hasonló állapot egy-két nap alatt lezajlik, akkor normálisnak kell tekintenünk, a nők 70-80 százaléka át is esik rajta. Korántsem értelmetlen ez a “szomorúság”. Arra ösztönöz bennünket (a nőt és egész környezetét), hogy elfogadjuk a változást, a baba érkezését, és alkalmazkodjunk az új helyzethez.
Az újszülött nem kívánja tőlünk, hogy minden egyes pillanatban boldogok legyünk. Állandó melegséget, ölelést azonban igen. Legyünk hozzá egészen közel, mert ennek az időszaknak a meghittsége semmihez sem fogható. Később nem láthatjuk angyali, égből jött mosolyát sem, mert hat hét után egészen megváltozik, s lassan valóban megérkezik közénk.
Gyermekágyi folyás
Kezdetben vérpiros később rózsaszín, majd színtelen lesz. Fekvés után egyszerre zúdulhat ki nagyobb mennyiség, de ez nem kóros jelenség. Körülbelül négy-hat hétig tart. Ezalatt a méhszáj nyitott, ez növeli a fertőzésveszélyt, ezért nem szabad fürödni és házaséletet élni.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
- ha váratlanul nagyobb mennyiségű, erős vérzést tapasztalunk
- ha a vérzés kellemetlen szagú lesz
- láz és görcsös fájdalom esetén
- ha a tejtermelés váratlanul csökken
Mi lesz a gátsebbel?
A gátvarrást végezhetik tovafutó öltéssel (ez kívülről nem is látszik), felszívódó cérnával – ilyenkor nincs szükség varratszedésre.
Ha mégis el kell távolítani a varróanyagot, erre az ötödik és hetedik nap között kerül sor. Ha a heg fájdalmas, jegeléssel enyhíthetünk az égető, húzó érzésen, ez az aranyeres panaszokat is mérsékeli. Ha pisilés közben nagyon csíp a seb, folyassunk a gátra egy pohár langyos vizet. Ha a kismama belázasodik, és a seb váladékozni kezd, akkor feltehetőleg gyulladás alakult ki, és a kezelőorvosnál kell jelentkezni.
“Belül is repedtem”
A szülés utáni varrás sok időt vett igénybe, és rosszabb volt, mint a vajúdás. Azt hittem, végre túl vagyok az egészen, lehet örülni, de hátra volt a feketeleves. Mit tehetek, hogy a belső sérülések hamarabb gyógyuljanak? Mekkora a kockázata, hogy legközelebb is így végigrepedek?
Vivi (e-mail)
Tipp a hüvely belső sérüléseire
A belső sérülések gyógyulása sajnos nem gyorsítható, de általában gond nélkül lezajlik. A hüvely magasabb régióiban keletkező repedéseket, a méhszájrepedést szülés után összevarrja az orvos. A következő szülést ezek a sérülések ritkán befolyásolják. A belső és külső repedés kockázatát azonban növeli, ha a kismamából úgy nyomják ki a magzatot. Ehelyett célszerűbb függőleges testhelyzetben lenni vajúdáskor.
Szakértő: dr. Boros Judit szülész-nőgyógyász és dr. Frigyes Júlia pszichiáter
Kapcsolódó cikkeink szülés után témában:
- Gyermekágyi vérzés
- Kire hallgassunk? – szoptatási zűrzavar a kórházakban
- Végre megszületett! És most?
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
