A törvény értelmében tilos és büntetendő mesterséges terhesség-megszakítást végezni a magzat első szívdobbanásának ideje után, amelyet általában a terhesség hatodik hetében regisztrálnak. A törvényt ezért is nevezték el Mississippiben “szívdobbanás törvénynek”.
Attól az orvostól, aki a magzat első szívdobbanása után is abortuszt hajt végre, bevonják a működési engedélyét. A törvény ugyanakkor lehetővé teszi a terhesség hatodik hete utáni abortuszt abban az esetben, ha az anya élete, vagy életfunkcióinak egy része veszélyben van.
A mississippi törvényhozás mindkét háza elutasította azokat a kezdeményezéseket, amelyek az abortusz engedélyezését szorgalmazták nemi erőszak vagy vérfertőzés után bekövetkezett terhességek esetében.
A törvény aláírásának ünnepsége után Bryant kormányzó azt mondta újságíróknak, hogy nem érdekli, ha különböző civil szervezetek pert indítanak. Mint fogalmazott: ezek a szervezetek “nem tisztelik az élet szentségét, harcolni fogunk ellenük, megéri a küzdelem”.
Hillary Schneller, a Reproduktív Jogok Központja nevű szervezet jogásza rögtön a törvény aláírása után kiadott közleményében azt hangoztatta: a törvényhozók “elszántan meg akarják fosztani a mississippieket az abortusz jogától, és teszik ezt a nők egészségének kárára és az adófizetők pénzéből. Schneller alkotmányellenesnek minősítette a törvényhozók döntését, de nem közölte, hogy szervezete indít-e pert az ügyben.
Missisippi egyike azon amerikai tagállamoknak, ahol komolyan fontolóra vették az abortusz szigorítását. Hasonló törvényt írt alá Kentucky kormányzója, a szintén republikánus Matt Bevin március 14-én. Életbe léptetését azonban – miután egy civil szervezet azonnal megtámadta – egy szövetségi bíró átmeneti időre felfüggesztette.
Hasonló szigorításokra készülnek Georgia és Tennessee államokban.
Kapcsolódó cikkeink abortusz témában:
- Van, ahol nemcsak az abortusz, de a vetélés miatt is börtön jár
- Elfogadták az eddigi legdurvább abortusztörvényt
- Abortusz: külföldre mennek, mert otthon nem lehet
Forrás: MTI