A szülés után épp ezért nagyon fontos az érintett anyák és gyermekük utánkövetése, utógondozása.
Fokozott kockázat
A megfigyelések szerint, ha az édesanya nem tartja szülés után a javasolt étrendet és életmódot, az esetek közel 50%-ában kialakulhat nála a cukorbetegség a szülés utáni években. A későbbi diabétesz, illetve a gyermek elhízásának kockázatát is csökkenti a szoptatás, az anyatejes táplálás, ezért ha lehetséges, érdemes a babát legalább fél évig így táplálni.
- Kapcsolódó: A cukorbetegség előszobája – IGT, IFG
A megfelelő étrend követése, a rendszeres testmozgás, a testsúly normál tartományban tartása és a rendszeres vércukormérés azért is fontos, hogy egy későbbi várandósságnál kisebb legyen a terhességi diabétesz kockázata. A terhességi cukorbetegségről ezen kívül időben értesíteni kell a háziorvost és a védőnőt is, hogy tisztában legyenek az utánkövetés szükségességével.
Milyen az utánkövetés gyakorlata az édesanyáknál?
A szülés után a terhességi cukorbetegségben szenvedő kismamáknál a várandós gondozását végző szakellátóhely írásos tájékoztatást is nyújt azzal kapcsolatban, hogy zajlik az élethosszig tartó utógondozás.Ennek első lépése, hogy a szülést követő napokban megnézik, kialakult-e cukorbetegség gyakori vércukor ellenőrzés segítségével. Amennyiben az édesanya cukorbeteg, a korábbi diabetológiai ellátóhely lesz a segítségére a későbbi kezelés kapcsán. Ha nem igazolható a cukorbetegség, az anyának dietetikai tanácsadáson kell részt vennie, ahol valószínűleg maximum 200 g szénhidrátot tartalmazó, alacsony glikémiás indexű étrendet javasolnak majd.
- Kapcsolódó: Terhességi cukorbetegség: fontos az utánkövetés
Ezután a rendszeres utógondozás a háziorvos feladata, aki a szülés utáni 6. hétben javasolni fogja az újabb OGTT-t, azaz a terheléses vércukorvizsgálatot, és a 6. héten esedékes nőgyógyászati vizsgálatok elvégzését. Ha igazolt a cukorbetegség vagy a prediabétesz, akkor diabetológushoz irányítja az édesanyát a háziorvos, ha pedig nem alakult ki egyik probléma sem, akkor 1-2 évente javasolja az OGTT-vizsgálat elvégzését, az alapján, mekkora a kockázata az eredmények alapján a cukorbetegség kialakulásának.A későbbi cukorbetegség mellett a kardiovaszkuláris betegségekre is hajlamosíthat a terhességi cukorbetegség, így az édesanyákat EKG-, és más vizsgálatokra is küldheti a háziorvos, megelőzési céllal.
Milyen az utánkövetés gyakorlata a gyerekeknél?
A terhességi cukorbetegségben szenvedő édesanya gyermekét fokozott kockázatúnak kell tekinteni a későbbi cukorbetegséget illetően. Annál a gyermeknél is ugyanez a helyzet, aki édesanyjánál a szülés után is diagnosztizálják a cukorbetegséget. A későbbi cukorbetegség mellett nagyobb valószínűséggel alakulhat ki túlsúly, illetve kardiovaszkuláris probléma ezeknél a gyerekeknél. Ezért a gyermeknél rendszeresen ellenőrizni kell a testtömeg változását a gyermekorvosnak, és ha a percentilis-érték alapján igazolt a túlsúly, endokrin- és diabetológiai szakellátásra küldheti tovább a kezelőorvos, ahol az elhízás kivizsgálására előírt laboratóriumi vizsgálatokat, mint például az éhgyomri vércukor és a lipid profil vizsgálatát is elvégzik.
- Kapcsolódó: Prediabetes kisokos: rövidítések és jelentésük
Tízéves kortól, ha elhízás (BMI>95 percentilis) áll fenn, évente OGTT, vérnyomás, lipid profil, vese- és májfunkciók ellenőrzése is szükséges. A súlyos elhízással (BMI ≥99 percentilis) küzdő gyermeknél a fenti vizsgálatok elvégzése korábbi életkorban is javasolt. Emellett nagyon fontos, hogy a gyermeket és az édesanyát is megfelelően tájékoztassák az egészséges életmód, a megfelelő étrend és a rendszeres testmozgás preventív jelentőségéről és a cukorbetegség tüneteinek felismeréséről.(Cikk forrása: diabet.hu)