A felkészülés alatt természetesen nem a nagy bevásárlást értjük. Vegyük úgy, hogy azon már túl is vagyunk: kifestettéttük a babaszobát, beszereztük a kiságyat, a pelenkázó asztalt és minden egyéb holmit, amire egy csöppség érkezésekor szükségünk lehet. A legmodernebb babakellékekkel felszerelkezve pedig már nincs is más hátra, minthogy elkezdjünk lelkileg is felkészülni a szülővé válásra. De mit is jelent pontosan a lelki felkészülés? És hogyan álljunk neki?
…nem lehet felkészülni
Ha nagyon sarkosan akarjuk értelmezni, akkor van egy rossz hírünk, mert az utolsó kérdésre a válasz ennyi lesz: sehogy. A szülőségre felkészülni a szó valódi értelmében gyakorlatilag lehetetlen. Nem létezik jól bejáratott recept, nincsenek általános érvényű szabályok. Cziglán Karolina pszichológus azt mondja, hogy bár a leendő anyukák és apukák a gyerek születése előtt hajlamosak egy csomó dolgot megfogadni, végül ezek nagy részét nem tudják megvalósítani.
“Vannak például, akik jó előre elhatározzák, hogy laza anyukák lesznek, mikor azonban ott a baba, egyszerűen nem tudják olyan könnyedén venni az akadályokat. Míg mások ellenkezőleg: maximalista elvárásokkal vágnak bele, de rájönnek, hogy ezek betartása túl megterhelő lenne, és sok mindenben engednek a korábbi elképzelésekhez képest” – magyarázza a pszichológus, aki azt is gyorsan hozzáteszi, hogy persze egyáltalán nem baj, ha a jövendőbeli anyukának és apukának vannak tervei, vágyai vagy elhatározásai, azzal kapcsolatban, hogy milyen szülővé szeretne válni. Fontos azonban, hogy ezeket a terveket rugalmasan tudják kezelni, fenntartva a változtatás jogát.
A szülővé válásra való felkészülés legfontosabb eleme tehát valójában a váratlanságra, kiszámíthatatlanságra való készülés, ami Cziglán Karolina szerint nem jelent mást, mint elfogadni, hogy igazán majd ott, az adott helyzetben fogjuk tudni és érezni, hogy mit is szeretnénk.
Hasonlóan gondolja Pethő Orsolya pszichológus is, aki szerint a szülővé válás gyakorlatilag nem más, mint az igazi felnőtté válás folyamata, és mint mondja, talán jobb is így, hogy nem tudunk rá előre felkészülni. “Sokaknak elmenne a kedve a gyerekvállalástól, ha tudnák, mennyire nehéz, mennyire összetett lelkileg, mennyire nehéz fizikailag. Nem lehet előre feltenni és megválaszolni azt a kérdést, hogy ki vagyok én, milyen anya vagyok, milyen nem akarok lenni, milyen volt az én viszonyom a szüleimmel, mi az, amit nem akarok tovább vinni. Csak megválaszolgatjuk, de az semmi a valódi kérdésfeltevéshez képest. Olyan, mint esküvőset játszani, illetve valóban ott állni az oltár előtt. Sokaktól hallottam már, hogy ha tudta volna, hogy mi vár rá, lehet, hogy nem megy bele.”
Pethő Orsolya egyébként azt tanácsolja, hogy a rokonok, barátnők elbeszélésére is csak óvatosan alapozzunk. Fontos ugyanis észben tartani, hogy minden személyiség másképp reagál bizonyos helyzetekre, így a barátnők egyéni tapasztalásaiból sem lehet általános következtetéseket levonni.
Néhány jó tanács a szülővé váláshoz
Ahogy fentebb is írtuk, a szó valódi értelmében tehát felkészülni nem lehet – ez azonban nem jelenti azt, hogy néhány hasznos tanácsot ne lenne érdemes megfogadni. Lássuk, mik is ezek!
Felejtsük el a közösségi média sugallta idilli képet! Lehet, hogy az Instagramot pörgetve kizárólag mosolygós, boldog babákat, és sugárzó, kiegyensúlyozott anyukákat látunk, fontos azonban tudatosítunk magunkban, hogy ez nem a valóság. Ne akarjunk olyanok lenni, mint ők, ne támasszunk magunk elé teljesíthetetlen elvárásokat. Egy kisbaba érkezésével egész addigi életünk meg fog változni – és megeshet, hogy kezdetben nem jó értelemben. Ha évtizedeken keresztül mi magunk osztottuk be az időnket, mi döntöttünk a saját életünkről, akkor bizony kezdetben őrülten nehéz lesz átadni az irányítás jogát egy aprócska babának. Pedig ez fog történni, és a tökéletesen felépített korábbi életünk gyakorlatilag minden pontját újra kell majd tervezni. A legfontosabb ebben az életszakaszban, hogy ne másokhoz hasonlítgassuk magunkat, engedjünk az elvárásainkból, valamint legyünk saját magunkkal szemben is türelmesek és megértők.
Dolgozzunk a párkapcsolatunkon! Pethő Orsolya is azt mondja, hogy terhesség ideje alatt érdemes több időt szánni a párkapcsolatunkra, hiszen minél biztosabb alapokra érkezik a gyerek, annál kevésbé tudja megrendíteni azt. Kutatások ugyanis rendre azt a nem túl biztató eredményt hozzák, hogy míg a párok a gyerekvállalás előtt érzik magukat a legboldogabbnak, addig a legboldogtalanabbak kisgyerekes szülőként lesznek. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenki kapcsolatát próbára teszi egy baba érkezése, azért mégis jobb előre felkészülni a nehézségekre. A baba születését következő hónapokban leggyakrabban a gyereknevelési, pénzügyi és logisztikai kérdések okoznak a párok között feszültséget, érdemes hát ezekről a témákról a terhesség alatt is beszélgetni. A kulcs tehát a kommunikáció. Készítsük fel egymást arra, hogy most egy rázósabb periódus elé nézünk, mondjuk el félelmeinket és kétségeinket, és ha eljön az idő, merjünk a másikkal nyíltan kommunikálva megoldásokat keresni.
Ne szakadjunk el a külvilágól! Ahogy azt már korábban is írtunk, minden terhesség és minden szülői tapasztalat más és más, ezért nem szabad a barátnőinkhez hasonlítgatni magunkat – ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne megbeszélni velük a problémáinkat, vagy éppen élményeinket. A megfelelő társaskapcsolatok kialakítása vagy éppen fenntartása már csak azért is fontos, mert hatásukra csökkenhet a szülés utáni depresszió kialakulásának kockázata. Fontos tehát, hogy a baba érkezése után se zárkózzunk be teljesen a négy fal közé! Ha van lehetőségünk járjunk el például baba-mama tornára, vagy csak szimplán toljuk el a babakocsit a legközelebbi játszótérre, hogy hozzánk hasonló anyukákkal találkozhassunk.
Kapcsolódó cikek:
- 33 nő tekintete szülés előtt és után
- Így segítenek a hormonok a szülővé válásban
- Lelki felkészülés az apaszerepre
Kapcsolódó cikkek
