Finn kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a gyermeket váró nőknél a terhesség idején mért vérnyomás befolyásolja-e megszületett gyermekük – egészen idős korig vizsgált – szellemi képességét – írja az MTI.
A Helsinkiben 1934 és 1944 között világra jött gyerekek születési körülményeinek adatait a szülést levezető egészségügyi személyzet különös figyelemmel följegyezte. Leírták a vajúdás időtartamát, megmérték a méhlepényt, az anya és a baba súlyát és testméreteit, de az asszonyok vérnyomását is.
A csaknem hétezer emberre kiterjedő teljes dokumentációból 398 férfi tanulmányozásával foglalkoztak. Ennek az a magyarázata, hogy ezeknek az átlag 69. életévükben gondos pszichológiai és ideggyógyászati technikával megvizsgált embereknek volt már egy ilyen vizsgálatuk húszéves korukban is, amikor katonák lettek. Finnországban a sorozásnak része volt ugyanis a szellemi képességek alapos tesztelése is.
A két mérés eredményeit összehasonlíthatták, illetve megnézhették, hogy édesanyjuk szülés előtti vérnyomása valamilyen módon vagy mértékben megszabta-e gondolkodási képességük szintjét.
A szellemi teljesítményt számolási, valamint beszédpróbával és megszabott idő alatt teljesítendő, 40 kérdéses teszttel mérték. A 140/90 Hgmmnél magasabb vérnyomású nők utódai mind 20 éves korukban, mind csaknem 70 évesen egyaránt statisztikailag jelentősnek minősülő mértékben – utóbbi esetben 4,36 ponttal – rosszabb szellemi teljesítményre voltak képesek.
Kiderült, hogy fiatalkori agyi képességeikhez viszonyítva, a magas vérnyomású asszonyok idős leszármazottainak gondolkodása nagyobb mértékben romlott koruk előrehaladtával, mint a megfelelő vérnyomású anyák gyermekeié. A legnagyobb romlás a matematikai képességekben következett be.
A tanulmányt a Neurology szakfolyóirat közölte.
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
