Ilyenkor is van segítség.
A dúla egy olyan képzett személy, aki érzelmi és fizikai támogatást tud nyújtani a kismamának szülés előtt, alatt és után. A kismamát a megfelelő szakemberhez irányítja, ha kell, és meghallgatja aggodalmait, tanácsokkal szolgál, jelen van akár a szülésen, akár a gyermekágyas időszakban is, de nem lát el orvosi feladatokat. Előfordul azonban, hogy nem várt fordulat következik be egy várandósság alatt, ám az édesanya ilyenkor sem marad egyedül, ha tudja, kit kell keresnie: hospicedúlához is tud fordulni, aki átsegíti őt ezen a veszteségen, akár fizikai jelenlétével a kórházban, akár csak a telefon másik végéről. Interjú Szalai Zsanett hospicedúlával.
Mit csinál egy hospicedúla?
A hospicedúla akkor jelenik meg a család életében, ha valami nem úgy alakul egy várandósság során, ahogy szerették volna. Egy elhalt terhességnél, vetélésnél, vagy amikor tudható, hogy valamilyen fejlődési rendellenességgel fog születni a baba.
Kevesen vagyunk, akik ma ezzel foglalkozunk. Ehhez kell egy lelki alkat, és jó, ha a gyászfeldolgozásról is van tudása a segítőnek, illetve van saját feldolgozott gyásza, nem feltétlenül gyermek elvesztéséből adódóan. Én dúlaként segítek, de nem ez a legelterjedtebb formája a segítésnek egy ilyen élethelyzetben: a perinatális szaktanácsadók, szülésznők, pszichológusok, védőnők, gyásszal foglalkozó szakemberek mind-mind kiváló támaszai lehetnek a családnak.
Nem sok ideje van ilyenkor az édesanyának, hogy felkészüljön egy nem megszokott kimenetelű szülésre, egy beavatkozásra. llyenkor hirtelen kap egy telefont?
Mostanában legaktívabban a Babagenetika Egyesülettel együtt, és ők olyan családokkal kerülnek kapcsolatba, akiknél a tizenkettedik hét körül, vagyis a genetikai ultrahangon derül ki valamilyen rendellenesség. Nagyjából egy hét van ezután a baba elvételéig, ha úgy dönt a család. Ilyenkor kerülök képbe én. Magyarországon nem nagyon szokták javasolni, hogy hordja ki az édesanya a beteg babát. Ha azonban valaki így dönt, a “Dönthetsz másképp” Egyesületet is érdemes megkeresni, ők segítenek, hogy aztán a kórházból hazatérve otthon, családi közegben halhasson meg a baba.
Milyen feladatod van segítőként, és milyen csatornán zajlik a segítségnyújtás?
Facebookon keresnek sokszor, a lehető legritkábban kérik a személyes jelenlétemet. EIőször is azért, mert sokan vidékiek. Másrészt a kórházba legtöbbször be sem engednek az anya mellé (az egészségügyi törvény és a betegjogok alapján a szülő nő mellett több személy is jelen lehetne, de legtöbbször egy személy, általában az édesapa mehet be – a szerk).
Gyakori, hogy az anya egyedül van a beavatkozás alatt, hozzátartozó sem lehet mellette, míg a műszeres tágítás zajlik – ilyenkor kérvényt lehet írni az osztályvezető főorvosnak a segítő jelenlétét kérve, erről egyéni elbírálással döntenek. Ennek fogalmazásában is segítek, ha kell, de ez nagyon ritka.
Elmondom, mi fog történni a kórházban, beszélgetünk arról, hogy érzi magát az édesanya és a család. Kap némi kapaszkodót, hogy tudja mindezt feldolgozni. Sok aspektusa van, mert előfordul például, hogy mindezt a nagymama viseli a legrosszabbul. Mindig azt adott igény szerint, amire szükség van. Ha hívő, akkor onnan közelítve, ha nem, más eszközökkel. Ez egy szenzitív, személyre szabott munka. Az a tendencia egyébként, hogy a kórház előtt beszélünk, és utána már nem keresnek.
A visszajelzésekből tudom, hogy nagyon hálásak, de a szerepem hálátlan – nem én leszek az, akire leginkább emlékeznek majd azok közül, akikre támaszkodhattak. Ha bemegyek a kórházba az édesanyával, onnantól a felkészítésen van a hangsúly: ha “eredményesek voltunk”, akkor a család tudja képviselni a saját érdekeit, kívánságait. Mindig elmondom előtte, hogy érdemes elbúcsúzni a babától. Azt is szoktam javasolni, hogy nézzék meg a babát, hiszen ez nem pótolható. A gyászfeldolgozó csoportokban gyakran említik, hogy nem tették meg, és mennyire megbánták. Természetesen ezek csak javaslatok: mindig a család dönt, és én ezt tiszteletben tartom.
Egy amerikai anyuka azt mesélte egy fórumon, fehér rózsát tűztek a szülőszoba ajtajára, amikor bent volt. Így jelezték a kívülállóknak, hogy halott babára várnak. Itthon hogy kezelik a halva szülést?
Nagyon gyakran az történik, hogy a személyzet nincs erre felkészülve. felkészítve, ezért halva születésnél általában – függetlenül attól, hogy váratlanul zajlott-e le – azonnal elviszik a babát, jobb esetben egy vesetálban. És nagyon ritkán mutatják meg az édesanyának.
Én mindig rá szoktam kérdezni az anyukától, ha ott vagyok: elbúcsúztál, meg akarod nézni? Mert ha akarja, van rá lehetősége.
A felkészületlenség miatt jellemző ezekben az érzékeny percekben a kapkodás is, holott nagy dolgokra nem lenne szükség: elég lenne kipárnázni a vesetálat a baba alatt, beszélgetni az anyukával, behívni a férjet, magukra hagyni őket, lehetőséget adni nekik a búcsúra
Ha nem félnénk a halott babától, ha más lenne a hozzáállás, könnyebb lenne. Ehhez az egészségügyi személyzetet is fel kellene készíteni, sőt mar az iskolában kellene beszélni a halálról a tabusítás helyett.
Említed az apukákat is, nekik ki segít ilyenkor? Ők is ott vannak ebben a veszteségben.
Az apa is ember. Az anyának nagyon testközeli az élmény, és minél kisebb egy magzat, annál kevésbé érzékelhető egy apa számára – sokszor nekik nem is jelent traumát. Sokszor viszont igen. Van olyan apa, aki csatlakozik is az említett gyászcsoportokhoz az édesanyával. Ez teljesen egyéni, ahogy az is, milyen segítséget igényel.
Te miből töltekezel?
El tudom távolítani magamtól a munkámmal járó érzelmeket, ettől függetlenül előfordul, hogy a Facebook-chat felett bőgök a játszótéren. Nekem az EMK (az Erőszakmentes Kommunikáció) jó eszköz arra, hogy időről időre rendbe tegyem magam. De a regenerálódás érdekében sportolok, használom a zeneterápiát, és járok szupervízióba (fejlesztő- és mentálhigiénés módszer, amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen a segítő foglalkozásúak esetében – a szerk.) is.
Mit tanácsolsz azoknak, akik nem tudtak méltón elbúcsúzni babájuktól, és a gyászfeldolgozásban elakadtak?
Keressenek gyászcsoportot vagy egyéni gyászfeldolgozással foglalkozó szakembert a Napfogyatkozás Egyesületnél, mert fontos, hogy felszínre kerülhessenek az érzéseik. Létezik angyalbabás Facebook-csoport is. A legfontosabb, hogy segítő közösségbe kerüljenek, hogy foglalkozzanak saját magukkal, különösen akkor, ha szeretnének még babát.
A cikk forrása a Kismama magazin. A lapra online is előfizethetsz.
Kapcsolódó cikkeink:
- Akiket nagyon vártak, de nem születhettek meg
- Nem született más, csak bánat és fájdalom
- Ha meghal a magzat – Mit érez az anya?
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
