Ugyanakkor az egyes fejlődési szintek összhangjának zavara esetén a szexuális differenciálódás zavart szenvedhet: interszexualitásról, köztes nemiségről beszélünk. Az utód nemi fejlődésének kiindulópontja a megtermékenyítés pillanatában a nemi kromoszómák összetétele, amely lehet XY vagy XX (genetikai nem). Ezt követően az embrionális fejlődés első 8 hetében a két nem szervi fejlődése teljesen azonos. A 4. héten már felismerhető az a hosszanti képlet (ivarléc), amelyből a nemi szervek és azok járulékos képletei kifejlődnek.
A meghatározó Y kromoszóma
Különbséget a különneművé fejlődésben az ivarmirigyek kifejlődését követően észlelünk. A nemileg közömbös ivarmirigytelep a kromoszomális összetétel függvényében férfi, illetve női ivarmiriggyé fejlődik. E változásokban az Y kromoszómáé az elsődleges szerep. Ennek a kromoszómának a rövid karján található gén hatására fejlődik a nemileg közömbös ivarmirigyből hereszövet. Ezen változások hiányában a semleges ivarmirigy petefészek szövetté alakul.
Az embrió húgyúti és nemi szervrendszere az embrionális periódus 8. hetéig mindkét nemben azonos módon fejlődik. A külső és belső nemi szerveknek a két nemben eltérő fejlődése az ivarmirigy fejlődés, azaz a hereszövet kialakulásának a függvénye. Az embrionális here által termelt hormon, a tesztoszteron férfi irányú fejlődést eredményez. Amennyiben hormonálisan aktív hereszövet nem fejlődik ki vagy a hormonhatás zavara mutatkozik, úgy az ősi járatrendszer női irányba fejlődik.
Belső és külső nemi szervek
A belső nemi szervek a két járatrendszer megfelelő fejlődéséből alakulnak ki. Az úgynevezett Wolff-csövekből a férfi belső nemi szervek (mellékhere, ondóhólyag), a Müller-csövekből a női belső nemi szervek (petevezető, méh, a hüvely felső kétharmada) fejlődnek. A külső nemi szervek szintén egy nemileg közömbös terület megfelelő hormonhatásra történő átalakulásának eredményeként alakulnak ki.
Férfi hormonok hatására a külső nemi szervek férfi irányba fejlődnek: kialakul a hímvessző, középen záródva létrejön a herezacskó. Női fejlődés esetén a hímvesszőnek megfelelő képlet kicsiny, és csökevényes marad (kialakul a csikló), míg a férfiakban a herezacskó kialakulásáért felelős terület a nagyajkak képében nyitott marad.
Normális embrionális nemi differenciálódás esetén az egyén kromoszomális (genetikai), ivarmirigy szintű és megjelenésbeli neme harmonikusan kapcsolódik egymáshoz. Erre épül a születést követő életben a pszichés nem, a nemi identitás és a nemi szerepek képében, mely az ön- és a társadalmi megítélésben mutatkozik meg. Interszexualitásról tágabb értelemben a fenti, nemiséget meghatározó tényezők harmóniájának zavara esetén beszélünk.
Mint az előbbiekből látható, a nemi fejlődés igen sérülékeny folyamat, amelynek hibái sok ponton vezethetnek zavarhoz. Az eredmény legtöbbször még a gyakorlott orvosok számára sem egyértelmű nemi hovatartozást jelent. A gén szintű hibákon túl még környezeti ártalmak, terhesség alatti hormonhatás vagy megzavart hormonális működés is vezethet zavart nemi fejlődéshez.
A létrejött állapotok bár ritkák, társadalmi és orvosi jelentőségük nehezen vitatható. Az egyén számára gyakran súlyos konfliktusként jelentkezik a kétséges nemi identitás megfelelő kezelése. A nagyon szélsőséges formákon kívül (egy egyedben férfi és női nemi szervek egyidejű jelenléte valódi hermafroditizmus) a rejtett, csak alapos orvosi vizsgálattal felismerhető interszexuális állapotok jelentősége lényegesen nagyobb. Ilyen esetekben csak a menstruáció hiánya, egyes esetekben meddőségi panaszok kivizsgálása vezet a megfelelő diagnózishoz. Ilyenkor a diagnózis közlése a beteggel komoly pszichés terhet jelent.
Egy különleges eset
Képzeljünk el egy csinos, feltűnően szép fiatal nőt: magas, sudár alkat, telt keblek, tökéletes alak. Egyetlen különlegességként csak a gyér vagy teljesen hiányzó hónalj- és szeméremszőrzet tűnhetne fel. Ez a fiatal nő felkeresi nőgyógyászát a havi vérzés teljes hiánya miatt. A kivizsgálás során aztán meglepő és drámai fordulat következik: a fiatal nőnek nincsenek petefészkei, a petefészkek helyén, illetve többnyire a lágyékcsatornában here található
!A kromoszóma-összetételt megvizsgálva aztán fény derül mindenre: a nőnek férfi kromoszómái (46, XY) vannak, betegségét a fejlődés során termelődő, és normális esetben férfi irányú fejlődést okozó hormonok (tesztoszteronok) iránti teljes érzéketlenség határozza meg.
Hiába tehát a hereszövet, hiába a férfi hormon, hatását nem tudja kifejteni, a nemi fejlődés többi része női irányba mozdul. A nemi szőrzet hiányozni fog, mert ennek kialakulásához is szükség van férfi hormonhatásra, de minden egyéb látható külső nemi jelleg nőt mutat a külső szemlélőnek. Hogyan dolgozza fel egy nő élete derekán, hogy tulajdonképpen férfi? Súlyos teher, melynek feloldozásához többnyire pszichológus segítsége szükséges.
A nemi fejlődés folyamatát megismerve nem csodálható, hogy egy ilyen sérülékeny folyamat bizony néha kisiklik. A segítség ilyen esetekben csak az érintett orvosi szakmák és a társadalom egésze részéről megnyilvánuló maximális tolerancia lehet, hogy ezek a “betegek” lehetőleg egészséges nemi identitással élhessék életüket.
Kapcsolódó cikkeink:
– A fogantatástól a kezdetekig
– Mi történik odabent? – A petesejttől a magzatig
– Csírázó értelem az anyaméhben
Forrás: Anyák Lapja