“Nem az határozza meg egy kapcsolat minőségét, hogy házasságban vagy élettársi kapcsolatban él két ember!” – jelenti ki Nagy Brigitta pszichológus. “De tény, hogy a házasság igen erős minta – ezt láttuk a szüleinktől, ezt képzeltük el gyerekkorunkban saját jövőnkről is. Ismerjük a jellegzetes férj- és feleségszerepeket, viselkedést, jogokat és kötelességeket. ‘Házasnak lenni’ megváltozott személyiséget jelent, sokan más néven élnek tovább, jellegzetes gyűrűt hordanak, hogy az ismeretlenek is láthassák, ők már foglaltak”
A tradíciók által sugallt út szerint nem csoda hát, ha a munkáját szerető, karrierjét is fontosnak tartó nő a házasságkötés után, gyerekeket nevelve boldogan otthon marad, hiszen szüleitől is ezt látta. Az addigi laza fickó pedig munkát vállal, mert úgy érzi, el kell tartania a családját. Az, hogy házasságkötés után megváltoznak az emberek, nem mítosz. A legtöbben olyanná válnak, mint amilyenek saját szüleik voltak.
Kevésbé lehet ez jellemző az élettársi kapcsolatra, amit még mindig sokkal szabadabbnak, lazábbnak tartanak, amely sokkal könnyebben felbontható és kevesebb felelősségel jár. Annak, aki nem akarja szülei mintáját követni, gyakran jót tesz, ha nem húzza az ujjára a gyűrűt, mert így talán sikerül másféle kapcsolatot felépítenie, mint amilyen a szüleié volt. Az élettársi kapcsolatban egyik félnek sem kell feladnia önállóságát. Sokan ugyanis kimondva-kimondatlanul éppen emiatt ódzkodnak a házasságtól. Nem szabad azonban elfeledkezni arról sem, hogy a válások száma világszerte szinte folyamatosan nő! Vagyis, a házasság is elveszítette visszatartó erejét, ha valaki menni akar, semmi sem tartja vissza, legfeljebb a válással járó ügyintézés, vagy az, ha vallási okokból mégiscsak komolyan gondolja a holtodiglan-holtomiglant.
A gyerek változást hoz
“Ám a gyerek születésével sok minden megváltozik” – figyelmeztet a szakértő. “Csökken a nő keresete, a gyerekek mellett kisebb a mozgástere, talán kevésbé törődik magával, és a párkapcsolat maga is változáson megy keresztül. Másfajta, sok szempontból gyökeresen új életszakasz ez. A házasságban élők konfliktusok esetén tovább kitartanak egymás mellett, hiszen a házasságba (elvileg) több mélypont is bele van kalkulálva – bár a válások magas száma nem éppen ezt látszik bizonyítani.”
Nagyon fontos, hogy a pár tisztában legyen azzal, miért is választja egyik vagy másik együttélési formát. Ha a férfit a gyerek miatt belekényszerítik a házasságba, nem lesz boldog a férjszerepben. Fordítva is igaz: ha az élettársi kapcsolatot választják, miközben a nő titokban fehér ruháról, esküvőről álmodozik, és csak a férfi kedvéért mondott le róla, egész életében elégedetlen lesz amiatt, hogy ez nem valósulhatott meg. Ez előbb-utóbb belső feszültségeket okoz az együttélés során.
Kettős mérce
A polgári házasságot a XIX. század végén éppen azért vezették be, hogy az állam és a jogalkalmazók számára megfoghatóvá tegyék az együtt élő férfi és nő kapcsolatát, különösen vagyonjogi szempontból. Az “élettárs” ehhez képest bár jogilag is létező, mégis sok esetben megfoghatatlan kategória. Nem kell hozzá közös gyerek, közös vagyon, de elvileg még szexuális kapcsolat sem két ember között. Az élettársi viszony a jogi meghatározás szerint akkor áll fenn, ha a két ember együtt él, közös háztartásuk van, és érzelmi és gazdasági közösség áll fenn közöttük. 2010. óta lehetőség van arra, hogy az élettársak kérjék nyilvántartásba (Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása) vételüket a közjegyzőnél. Ez nem jár együtt sem plusz jogokkal, sem kötelezettségekkel, nem egy “egyszerűsített házasságról” van szó, viszont nagy mértékben megkönnyíti az élettársi kapcsolat fennállásának, illetve időtartamának a bizonyítását. Erre pl. szakításkor, vagyonmegosztáskor lehet szükség.
“Sokan azt mondják, hogy azért nem házasodnak össze, mert ezzel megspórolják a válóperes ügyvéd költségét, és két ember ügyvéd nélkül jobban meg tud egyezni. Pedig ez nagy tévedés!” – állítja Dr. Sándor Annamária jogász. “Láttam már nagyon csúnya pereket élettársak között, és láttam nagyon kulturált, rövid válásokat is.”
Az élettársak vagyonközössége esetén az az elv, hogy a szerzés arányában osztoznak a felek, nem pedig fele-fele alapon, mint a házastársak. A kapcsolat előtt szerzett vagyon különvagyonnak minősül, vagyis sem házasságkötés, sem élettársi kapcsolat esetén nem válik közössé. Mind házasságkötés, mint élettársi kapcsolat esetén van lehetőség arra, hogy a pár szerződést kössön, melyben tulajdonképpen bármilyen tulajdonjogi rendelkezést kiköthetnek.
A jogi szakértő számtalan más apróbb, élettársakat érintő hátrányt is fel tud sorolni, amelyekre a mindennapok során nem is gondolunk. Például ha a párnak nincs gyereke, akkor az élettárs halála esetén párja nem örököl semmit, csak abban az esetben, ha volt végrendelet. Tévhit, hogy bizonyos idő elteltével (15-20 év után) az élettárs ugyanazokat a jogokat kapja meg, mint a házastárs: hiába éli le két ember egymás mellett az életét, hivatalos nyilatkozat hiányában az élettárs “csak” élettárs marad. Kivételt képezhet ez alól az özvegyi nyugdíj, mely az élettársaknak is jár, ha bizonyítottan legalább 10 évig éltek együtt.
Az élettárs (a legtöbb jogszabály szerint) nem számít közeli hozzátartozónak, de joga van például információkat kapni a párja egészségügyi állapotáról, akadályoztatás esetén dönteni a kezelésről; büntetőeljárás esetén pedig megtagadhatja a tanúvallomást az élettársa ellen. Az élettársakra és a házastársakra ugyanazok a szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.
Gyerekjogok
Szerencsére a gyerekeket ma már semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem éri, ha házasságon kívül jönnek világra. Házasság esetén az apaság “automatikus”, élettársi kapcsolatban viszont az apának elismerő nyilatkozatot kell tennie. Ha a pár szeretné, hogy az apa neve szerepeljen az anyakönyvi kivonatban, nincs más dolguk, mint együttesen elzarándokolni a jegyzőhöz, ahol a férfi apasági nyilatkozatot tesz. Ezt kell a kismamának magával vinnie a kórházba, és így semmi akadálya annak, hogy az újszülött első perctől kezdve az apa nevét viselje. Vinni kell azonban a házassági anyakönyvi kivonatot is! Kórházanként eltérhet azonban, hogy mennyire friss másolatot kérnek: általában 300 napnál nem régebbi másolat szükséges.
Az élettársi kapcsolatból született gyerek ugyanolyan jogokat élvez, mint a házasságból származó. Például a szülők szakítása esetén ugyanúgy jár neki a tartásdíj, és a szülő halála esetén ugyanolyan részt örököl, mint a házasságon belül született testvérei.
Komoly különbség azonban, hogy az élettársak nem fogadhatnak közösen örökbe gyermeket, és az egyik élettárs sem fogadhatja örökbe a párja vérszerinti gyermekét. Míg a házastárs más kapcsolatból származó gyermekét (vagyis a mostohagyereket) köteles a másik fél eltartani, az élettársnak nincs ilyen kötelessége.
Összeházasodjunk, ha úton a baba?
A családoknak járó juttatásokkal kapcsolatban: az élettársak külön gyermekeinek számát nem lehet összeadni a nagycsaládosoknak járó kedvezmények és támogatások igénybevételére való jogosultság megállapításakor. Családi pótlékot, iskoláztatási támogatást, családtámogatási ellátást a szülővel együtt élő élettárs abban az esetben vehet fel, ha az érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és legalább egy éve szerepelnek a fent már említett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (vagy az élettársi kapcsolatot más közokirattal tudja igazolni). Élettársaknak is jár a CSOK és a családi adókedvezmény, természetesen akkor, ha a kapcsolatot igazolni tudják. Egyéb kikötések is vonatkozhatnak rájuk, ezért a pénzügyi döntések meghozatala előtt mindenképpen érdemes tájékozódni!
Bankok, pénzügyek
Ha szabad felhasználású hitelt akar valaki felvenni, vagy vállalja, hogy jelzáloggal terheljék a lakását, akkor mindegy, hogy élettársi vagy házastársi kapcsolatban él, hiszen egyedül felel a hitel visszafizetéséért. Ugyanez a helyzet akkor is, ha nem támogatott, tehát piaci kamatú ingatlanhitelt akar felvenni, például ha nyaralóra vágyik. Bizonyos esetekben még előny is lehet az élettársi kapcsolat: ha a pár egyik tagja BAR-listán van, tehát nem vehet fel hitelt, akkor ez érvényes a házastársára is. Ám élettársi kapcsolatban, ahol nem kötelező bevallani az együttélés tényét, ez nem lesz fekete pont a hitelelbírálásnál.
Szabadságban nincs különbség
Emelt összegű családi pótlékot csak az kaphat, aki egyedülállóként neveli a gyerekét, vagy akinek tartósan beteg a gyereke. Elvileg ez az élettársi kapcsolatban élőkre nem igaz, ha együtt élnek párjukkal, így ők ezért nem jogosultak több pénzre. A pluszszabadság sem a házasságnak köszönhetően jár, hanem a gyerekek születési anyakönyvi kivonata alapján adja meg a munkahely.
Ezt is érdemes elolvasni:
- Ügyintézés: nem lehet megúszni
- Mit vigyünk magunkkal a szülőszobába?
- Anyasági támogatás – a legfontosabb tudnivalók!
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
