Száz évvel ezelőtt még azt hitték, hogy a nő határozza meg a baba nemét. Az ivari kromoszómák megismerésével és a tudomány fejlődésével azonban egyértelművé vált, hogy a magzat neme a férfiakon múlik: mivel a férfiak ivari kromoszómái egy X és Y-t, a nőké pedig két X-et tartalmaz, ezért ha a petesejttel egy X-kromoszómát hordozó spermium egyesül, akkor a magzat lány lesz, ha viszont egy Y-kromoszómát hordozó hímivarsejttel, akkor fiú lesz. Ez alapján úgy tűnik, hogy kizárólag a férfiak határozzák meg a baba nemét. A valóság ennél picit bonyolultabb, mert molekuláris szinten a nő is hatással lehet a magzat nemére.
Az Y-kromoszómát hordozó hímivarsejtek felületén antigének helyezkednek el. Ezek az antigének sokfélék lehetnek, ha egyik típusával találkozik a női szervezet, akkor ellenanyagok termelésébe kezdhet, így csak X-kromoszómát hordozó hímivarsejtet „enged be”, azaz ennek a párnak csak lánygyermekei fognak születni.
Egy angliai tanulmány korábban arra a következtetésre jutott, hogy az anyai étrend, táplálkozási szokások és a baba neme között összefüggés van. Az eredmények szerint azoknak a nőknek, akiknek magas volt a kalóriabevitelük magasabb arányban (56 százalékban) fiú gyerekük született, míg a kevés kalóriát fogyasztó csoportban csak 45 százalék volt a fiúcsecsemők aránya. A kutatás egy másik állítása szerint az anyák reggelije különösen fontos volt a magzat nemének szempontjából: akik minden reggel gabonapelyhet ettek, azoknak 59 százalékos gyakorisággal lett fiuk, míg a gabonapelyhet ritkán vagy sohasem reggelizőknek csak 43 százaléka szült fiú gyermeket. Amerikai kutatók újra értelmezték az adatokat és ők arra jutottak, hogy nincs összefüggés a gabonafogyasztás a magzat neme között. Szerintük mindig is izgalmas kérdés volt, hogy tudjuk-e befolyásolni a magzat nemét, de ha valóban csak a gabonán múlna, arra valószínűleg már rég rájöttek volna a tudósok.
Más szakértők szerint is csupán véletlen összefüggés van a gabonafogyasztás és fiú utódok között. Végső soron az apa határozza meg a baba nemét, de az utóbbi idők kutatásai abba az irányba mutatnak, hogy az anyai tényezőknek is lehet hatása arra, hogy X vagy Y-kromoszómájú spermiummal egyesül-e a petesejt.
forrás: gendiagnosztika.hu
Kapcsolódó cikkek
