Egyebek mellett azért, mert később vállalnak gyermeket a nők, nagyobbak az újszülöttek, túlsúlyosabbak az anyák, és sok párnak csak orvosi segítséggel születhet babája. Dr. Gimes Gábor, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese azt mondja: a szülés természetes útját javasolják, ha az anya és a magzat egészsége szempontjából nem indokolt, akkor nem érdemes a császármetszést választani, már csak azért sem, mert ha az első baba így jön a világra, akkor nagyobb az esély arra, hogy a további szüléseknél is erre a beavatkozásra lesz szükség.
A császármetszések kb. egyharmada előre tervezett, ennek oka lehet egyebek mellett, hogy szűk az anya medencéje, volt már korábban császármetszése, túl nagy a baba, valamilyen anyai betegség áll fenn, ikerterhességről vagy koraszülésről van szó. Számos egyéb úgynevezett társindikáció is megjelenhet, például az anya túlsúlya vagy magasabb életkora. A köldökzsinór előesés, az elöl tapadó méhlepény, a placenta leválás, a haránt vagy medencevégű fekvés is gyakran vezet műtéthez – mondja Dr. Gimes Gábor.
A szülész-nőgyógyász hangsúlyozza: ha az anya és a magzat egészsége szempontjából nem indokolt, akkor nem érdemes a császármetszést választani, már csak azért sem, mert ha az első baba így jön a világra, akkor nagyobb az esély arra, hogy a második is így fog, a harmadiknál pedig már szóba sem jöhet a hüvelyi szülés.
A modern műtéti eljárásnak köszönhetően a császármetszéses szülés ma már jóval rövidebb, mint néhány évtizede, kb. 20-30 perc. A 15-20 éve alkalmazott módszer szerint az alhasat keresztbe vágják, az izmokat csak széthúzzák, és csak azokat a szöveteket vágják át, amelyeket mindenképpen szükséges, és szövetkímélő varratokat használnak. Így a gyógyulási idő is csökkent.
Az újszülött ellátására, táplálására sincs számottevő negatív hatással, ha császármetszéssel szül az anya, és a felépülési idő sem sokkal hosszabb, mint a hüvelyi szülésnél: 7-10 nap, az első egy hónapban érdemes elkerülni a megerőltető fizikai megterhelést – mondja Dr. Gimes Gábor, aki kifejezetten ajánlja, hogy az anya legyen aktív, mozogjon, sétálgasson a szülés utáni napokban, és a seb gyógyulására sem jelent veszélyt egy 3-4 kilós gyermek ellátása, emelgetése.
Fontos azonban kiemelni, hogy császármetszés után nagyobb esély van szövődményekre, például vérzésre, lázra. Ezek többnyire a beavatkozás utáni héten jelentkeznek. Ritka, de súlyos késői szövődmény lehet a hegterhesség, főleg olyan anyáknál, akik már két műtéten vannak túl, vagy nagyon hamar vállalkoznak újabb gyermekre.
Ilyenkor az előző császármetszéskor keletkezett hegbe tapadhat bele a következő terhesség, ami már kisterhes korban is gondot okozhat, de ha csak később derül ki, a magzat kiemelése után a császármetszésnél a méh akár eltávolításra is kerülhet. Azzal is számolni kell, hogy a metszés helyén keletkező heg nem lesz olyan erős, mint az érintetlen izomszövet.
Gyakori, hogy az anyák arról számolnak be, hogy nem érzik ugyanúgy a metszés feletti hasfalat, és a vágás körül el is színeződhet a bőr. Ezek a tünetek többnyire átmenetiek, néhány év alatt elmúlnak.
Az egyetemi docens szerint vannak magas kockázatú esetek, ahol gyakoribb a császármetszés. Elsősorban a progresszív ellátás csúcsán elhelyezkedő intézmények – ilyenek az egyetemi klinikák is – látják el a komplikáltabb eseteket (pl. terhességi toxaemia, ikerterhesség, koraszülöttség, az anya vagy a magzat más betegsége), így ezeken a helyeken az országos átlagnál több ilyen műtéti beavatkozást végeznek.
Kapcsolódó cikkeink császármetszés témában:
- Császármetszés a baba szemszögéből
- Akarnak az anyák császárt?
- Császármetszés: hol és milyen arányban végzik?
- Császár után is lehet természetesen szülni
- Császár után is lehet sikeres a természetes szülés
Forrás: Semmelweis Egyetem
Kapcsolódó cikkek
