Hátha segítünk abban, hogy a kedvezőtlen tendencia – a császármetszések növekvő száma – megálljon, majd később csökkenjen.
A császármetszéssel világra segített babák pszichés jellemzői között talán a legfontosabbak a kötődési zavarok, de ezen kívül számos egyéb gondjuk is támadhat az életben, ilyen például az érintéses elhárítást.
Tudott, hogy minden beavatkozásnál, ami fizikai fájdalommal jár, kialakul a baba részéről egy elhárítás, elsősorban taktilis (érintéses) formában. Vannak olyan gyermekek, akik teljes egészében elutasítják az érintést és a dédelgetést, mások ugyan egy bizonyos mértékig engedik, de ilyenkor a szorongásuk szemlátomást nő, tehát érintésre fokozott szorongással reagálnak.
Ez a fajta rögzülő taktilis elhárítás felnőttkorban is befolyásolhatja a kapcsolatokat és főleg azok intimitási szintjét, különösen a szexuális és az érzéki kontaktust, mert ezek tudattalanul aktiválják a császármetszéskor elszenvedett traumatikus érintéseket.
Vékony fátyol
Egy párterápiában például a férj arról panaszkodott, hogy a felesége (aki császármetszéssel jött a világra) sohasem engedte meg, hogy átkarolja őt. “Megfoghatom, de ilyenkor szinte kővé dermed, és sohasem enged fel. Nagyon érzékenyen reagál az érintésre és az átkarolásra: mindig nagyon óvatosnak kell lennem. És ha átkarolom, mindig az az érzésem támad, hogy ő ilyenkor soha sincs jelen. Mintha egy vékony fátyol választana el bennünket.”
Mély kötődés
Mások olyan módon igyekeznek lereagálni a császármetszéses traumájukat, hogy tudattalanul másoknak akarnak olyan fájdalmat okozni, mint amilyet ők a születésükkor elszenvedtek, tehát továbbadják a traumát. Emerson sok olyan sportolót és pácienst kezelt, akiknek szadisztikus szexuális zavaraik voltak, és ezek a zavarok egyértelműen a császármetszéses születésre voltak visszavezethetők.
Annak ellenére, hogy a császáros születési trauma elsősorban taktilis elhárítást és kötődési zavart okoz, az ellenkezőjük is felléphet, habár ez jóval ritkább esetekben fordul elő: fokozottabb és intenzívebb vágyat ébreszt a babákban az érintés és a mély kötődés iránt.
Ijesztő gyorsaság
Szenteljünk néhány mondatot a császármetszéses sokknak is. A sokk természete szerint nagy mértékben összefügg hirtelen, váratlan és félelemkeltő zavarokkal vagy változásokkal, főleg olyanokkal, amelyek kontrollvesztéssel járnak együtt. Castellino 1996-os vizsgálatában azt mutatta ki, hogy egy átlagos császármetszés a vágás után kevesebb, mint egy percig tart.
Tehát nem gyengéd, szerető kezekbe kerül élete legelső külvilági pillanataiban, mint ahogyan arra egyébként nagyon nagy szüksége lenne.
Erős nyomás
Ez az újszülöttnek túlságosan is gyors, nincs rá sem beállítódva, sem felkészülve. De sokk nem csak a folyamat gyorsaságától keletkezhet. Az operáció alkalmával az orvos megsérti a gyermek privát életterét és behatol abba. A gyermek teste érzi a kezek erős nyomását. Miután a babák nagyon csúszósak, erősen meg kell ragadni őket, hogy ki tudják emelni az anyaméhből.
Pánikreakció
A babákat érő sokk ijedtségi és szorongásos reakciókban nyilvánul meg. Emerson sok kismamát vizsgált, akik arról számoltak be, ha a babájuk hirtelen megmozdul vagy megmozdítják, pánikreakciót produkál, de akkor is, ha váratlan zajt vagy változást észlel a közvetlen környezetében.
A változás taktilis elhárításhoz is vezethet. Sok anya számol be arról, hogy amikor a testére akarja venni a babáját vagy meg akarja simogatni, masszírozni, a babák sírással, rugdalózással, nyugtalansággal reagálnak a fizikai kontaktusfelvételre. A sokk alacsonyabb Apgar-értékekhez is vezethet. Időbe telhet, mire az érték normalizálódik.
VII.évf./1.sz.
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
