A vas úgynevezett esszenciális mikroelem, ami azt jelenti, hogy elengedhetetlen az életműködéshez. A vas a vörösvértestek hemoglobinjának egyik építőköve, tehát nélkülözhetetlen a vérképzéshez. És mivel a hemoglobin felel a vérben lévő oxigén szállításáért, közvetetten a sejtek, szervek oxigénellátásához is hozzájárul. A vasnak fontos szerepe van továbbá az immunrendszer, az agy, a vázizmok és a szívizomzat működésében, sőt a testhőmérséklet szabályozásában és az anyagcsere-folyamatokban is részt vesz.

A természet fricskája azonban, hogy bármennyire is fontos elemről van szó, szervezetünk nem tudja előállítani magának, legfeljebb újrahasznosítja a szétesett vörösvérsejtekből. Testsúlytól függően átlagosan 3-5 gramm van jelen belőle a testünkben (nagy része a vörösvérsejtekben), és mivel mindennap veszítünk vasat az anyagcserével, hajhullással, izzadással, mindenképpen szükség van a külső pótlásra, elsősorban táplálék útján. Nőknek az egészség megőrzése érdekében nagyjából 18 milligramm az ajánlott napi bevitel, de ez az érték terhesség alatt 30 milligrammra nő, hogy a magzat is megfelelően tudjon fejlődni. A vashiány megelőzéséhez és kezeléséhez pedig naponta ennél akár tízszer-hússzor több vas pótlására van szükség.

Bár az élelmiszerek nagy része tartalmaz vasat, a testünk sokszor nem jut hozzá elegendő mennyiségben, mivel a nyomelemnek csak kis hányada hasznosul. Nem mindegy ugyanis, miből mennyit eszünk. Hiába van sok vas néhány növényben (például a spenótban, a lencsében), a növényi eredetű vasból jóval kevesebbet tud hasznosítani az emberi test, mint az állati forrásból származó vasból (például a májban, tojásban, kagylóban sok van belőle). Ráadásul az egyes élelmiszerekben található vegyületek (mint amilyen a teában lévő tannin vagy a teljes kiőrlésű gabonák fitáttartalma) gátolják a vas felszívódását. Nem könnyű tehát csupán étkezéssel gondoskodni a megfelelő mennyiségű vas beviteléről. Ezenkívül előfordulhat, hogy valamilyen betegség (például gyomorfekély, gluténérzékenység) miatt nem tudja a szervezetünk rendesen hasznosítani a bevitt vasat, vagy a normálisnál nagyobb mennyiséget veszítünk belőle (például belső vérzés miatt).

Mi történik, ha nem jutsz elég vashoz?

Mivel a vas számos fronton nélkülözhetetlen a test egészséges működéséhez, hiánya sokféle tünetet produkál. Vas nélkül nem jutnak a sejtek elegendő oxigénhez, ezért csökken a teljesítőképesség, fáradékonyabbá válhatsz. Mivel az agy is érzékenyen reagál az oxigénhiányra, koncentrációzavar és erős fejfájás jelentkezhet. A szívet is megviseli, ha lecsökken a szervezet vaskészlete, hiszen azzal próbálja kompenzálni a vér alacsonyabb oxigéntartalmát, hogy gyorsabban keringeti azt. Ezért az is figyelmeztető jel lehet, ha a szokásosnál hamarabb kifulladsz cipekedés vagy lépcsőzés során.

A vashiány a külsődön is nyomot hagy. Mivel gyengülnek a hajhagymák, erős hajhullást tapasztalhatsz, a körmöd is töredezetté válhat, a leromlott keringés miatt pedig még akkor is sötét karikák jelenhetnek meg a szemed alatt, ha eleget alszol. Emellett azon se csodálkozz, ha fogékonyabbá válsz a betegségekre, fertőzésekre, mivel a vasraktárak kiürülése gyengíti az immunrendszert.

Ha pedig nem ismerik fel időben a vashiányt, akkor kialakul a vashiányos vérszegénység, orvosi szakszóval anémia, ami azt jelenti, hogy túl alacsony a vérben található hemoglobin szintje.

A terhességi vashiány a babára is káros

Ahogy korábban írtuk, a várandósság alatt jelentősen nő a szervezet vasszükséglete, ezért még nagyobb az esélye a vashiányos állapot kialakulásának. Márpedig az anyai vasbevitelnek óriási szerepe van a magzati fejlődésben, sőt a pocakon túli időszakban is, mivel az élet első 6 hónapjában az újszülöttek a terhesség végén felhalmozott vaskészletüket használják fel, és az anyatejjel is jutnak némi vashoz.

Fel nem ismert és kezeletlen vashiány esetén gyakrabban fordul elő vetélés, koraszülés, illetve általában a normálisnál alacsonyabb a babák születési súlya. A fizikai fejlődésen túl az idegrendszerre is negatívan hat, ha a kisbabád az anyaméhben nem jut elég vashoz és ezáltal elég oxigénhez. Ez megmutatkozhat kognitív fejlődési zavarokban, illetve megkésett mozgásfejlődésben is. Mára az is bebizonyosodott, hogy a terhességi vashiány, illetve vérszegénység növeli az ADHD, az asztma és az autizmus rizikóját. Sőt, az iskoláskorúaknál a tanulással, írással, számolással kapcsolatosan tapasztalható nehézségek, koncentrációs zavarok jelentős része is erre az okra vezethető vissza.

Mivel a kismamák megnövekedett vasszükségletét képtelenség fedezni táplálék útján, már a várandósság kezdetétől ajánlott a vaspótló készítmények használata. Fontos tudni, hogy az alacsony vastartalmú táplálékkiegészítők szedése ilyenkor nagy valószínűséggel nem lesz elegendő. A vaskészítményektől sokan tartanak, mert attól félnek, hogy gyakoribbá válhat a kismamákat egyébként is gyakran kínzó hányás vagy székrekedés. Jó hír, hogy a modern vaspótló készítményeknél ezek a mellékhatások már csak nagyon ritkán fordulnak elő, így komolyabb nehézségek nélkül gondoskodhatsz saját magadról és kisbabád egészségéről.