Terhesség

Okozhat inkontinenciát a gátrepedés?

Sok kismamában felmerül a kérdés: a gátmetszés, gátrepedés elősegítheti-e az inkontinencia kialakulását? Van-e félnivaló? Ennek jártunk utána.
2018. Október 10.
Okozhat inkontinenciát a gátrepedés?

A gátmetszés vagy gátrepedések a medencefenék legalsó szakaszát érintik. Magában a gátban – ami a szeméremtest és a végbél közötti terület -, vagyis a gát bőre alatt található vaskos kötőszövetből álló perinealis testben három pár izom és maga a végbélzáróizom egyesül. Így egy elégtelenül gyógyult, vagy esetleg egy rosszul ellátott gátrepedésnél ennek a perinealis testnek megbomolhat az egysége, és károsodhat a felületes gátizmok funkciója.

Vizeletinkontinenciát nem okozhat

Magának a gátmetszésnek vagy a gátrepedésnek a vizeletinkontinenciában nincsen szerepe, tudtuk meg dr. Oláh Orsolya, szülész-nőgyógyásztól. – Erre egyszerűen azért nem lehet hatással, mert a vizelettartásért felelős struktúrák nem ezen a területen helyezkednek el. Ha viszont a gátmetszés továbbreped vagy egy súlyosabb fokú (harmad- vagy negyedfokú) gátrepedés lép fel, az már a végbélzáróizom szakadásával járhat. Ha ez a szétszakadt záróizom szintén gyógyulási zavar, vagy egy esetleges ellátási nehézség miatt nincs megfelelően rekonstruálva, az székletinkontinenciához vezethet a későbbiekben – magyarázta nekünk a szakértő.

A rosszul gyógyult gátrepedés lehet veszélyes

A doktornő hangsúlyozta, hogy a gátmetszés önmagában nem okoz inkontinenciát: ilyenkor ugyanis a végbélzáróizom nem sérül, a rosszul gyógyult gátrepedés azonban lehet a mögöttes ok. – Angol adatok szerint az első szülések nagyjából 6%-ánál sérül a végbélzáróizom, de valószínűleg ennél magasabb számról lehet szó, mivel egy része a diagnosztikus nehézségek miatt rejtve marad. Ezalatt azt kell érteni, hogy egy friss, erősebben vérző gátseb ellátásánál néha nagyon nehéz észrevenni egy részleges záróizom sérülést melynek így elmaradhat az ellátása – mondta el dr. Oláh Orsolya.

Mikor van szükség műtétre?

A kisfokú végbélzáróizom sérülések egy jelentős része tünetmentes marad, mivel az épen maradt rész kompenzálja a sérült részt a zárófunkcióban. – Ilyen esetben az egyetlen tünet, amit látni szoktunk, hogy hasmenésnél nehezen vagy nem tudja tartani a székletet a páciens, de önmagában emiatt nagyon ritkán fordulnak orvoshoz – fogalmazott a szakember.Elmondása szerint a nem műtéti biofeedback terápia mellett a kisebb fokú sérülések sokat javulhatnak, de ha ez nem következik be, vagy alapvetően olyan súlyosak a tünetek, esetleg ha nem is olyan komolyak, de még közvetlenül a szülés után vagyunk, műtéti rekonstrukcióra van szükség: ezt a legtöbb helyen proktológus sebész végzi, de nagyon kevesen foglalkoznak ezzel a speciális műtéti típussal Magyarországon is.Nagyon fontos, hogy a műtét annál sikeresebb, minél hamarabb végzik el a szülés után az úgynevezett spinchter plasztikát, így aki ilyen tünetet tapasztal, minél előbb jelentkezzen vizsgálatra – hívta fel rá a figyelmet a szülész-nőgyógyász.

Kiújulhatnak a panaszok

Előfordul, hogy a műtét sem vezet kielégítő eredményre – például ha túl sok idő telt el a szülés és a műtét között -, és az is előfordulhat, hogy egy sikeres műtét után pár évvel kiújulnak a panaszok: éppen ezért ebben az esetben is nagyon fontos a lehető legnagyobb hangsúlyt fektetni a megelőzésre.Magyarországon szinte kivétel nélkül minden intézményben úgynevezett mediolateralis gátmetszést végeznek: ez azt jelenti, hogy a régebbi gyakorlathoz képest nem a végbél felé vágnak, hanem a gát középvonalához képest optimálisan 60 fokban, amivel megelőzhető a végbélzáróizom sérülések jelentős része.Kockázati tényező lehet például a fogóműtét, amely majdnem hétszeresére növeli a repedés kockázatát, de ezt a beavatkozást hazánkban nem végzik. Emellett Magyarországon kockázatos esetben könnyebben döntünk császármetszés mellett – tette hozzá dr. Oláh Orsolya -, így az előbbi tényezők miatt valószínűleg sokkal kevesebb harmad- és negyedfokú gátrepedés fordul elő nálunk.Kapcsolódó cikkeink: