Korábban már írtuk, hogy anya és babája között van egy átjárható, működő kapcsolati tér, melyet ha a kismamák kihasználnak és akár a beágyazódás pillanatától építik a kapcsolatot a babájukkal, az pozitív hatással lesz a fejlődésükre.
Szenvedő anya
Két olyan vizsgálatot említenék, amelyek egészen közvetlen összefüggést mutatnak az anya személyisége és a gyermek viselkedése között.
Több mint ezerháromszáz, a terhességük ideje alatt depresszióban szenvedő anyát és babáját figyelték meg közvetlenül a szülés után. A babák az első napokban vigasztalhatatlanul, leállíthatatlanul sírtak, és az anyjukkal megegyező pontszámot mutattak a depressziós skálán. A vizsgálat világos összefüggést tár fel: a depressziós anyák depressziós babákat hoznak a világra.
Egy másik kutatásban a terhesség időszaka alatt gyermeküket tudatosan és tudattalanul is elutasító anyák babáinál a születésüket követő 48 órában az úgynevezett Kipp-tünetegyüttes lépett fel: apatikus magatartás és hiperaktív sírás váltogatta egymást. Ebben a csoportban voltak a legkomplikáltabbak a szülések, és a koraszülések száma is itt volt a legmagasabb. Más vizsgálatok is megerősítik, hogy az anyák extrém negatív beállítottsága a spontán abortuszok és a koraszülések magasabb számában, hosszabb és komplikáltabb szülésekben mutatkozik meg.
Érzelmi stabilitás
Történtek összehasonlító vizsgálatok a véletlenszerűen és a tervezetten fogant babák csoportjai között. Az értelmi szint és a kötődés területén a tervezett babák törvényszerűen jobb eredményt értek el. A sokféle vizsgálat és megfigyelés napjainkra kirajzolta egy jelentős értelmi és érzelmi kapacitásokkal rendelkező magzati személyiség képét, aki anyjával szoros kölcsönhatásban formálódik.
A korai kapcsolat hiányának vagy meglétének meghatározó erejét felismerve, a világon egyre több országban dolgoztak ki anya-magzat kapcsolatfejlesztő programokat. A különféle kapcsolatfejlesztő programokban részt vett babák összehasonlító vizsgálatai azt mutatják, hogy a korai kapcsolatfelvétel jótékony hatását élvező babák minden fejlődési mutatóban meghaladják a nem tréningezetteket, különös tekintettel az érzelmi fejlődésre, a biztonságos, teherbíró kötődésre, és a babák önértékelésére, érzelmi stabilitására.
Ezeknek a vizsgálatoknak a másik érdekessége, hogy a kapcsolatban nemcsak ők, hanem az anyák is fejlődtek. Az önértékelési skálán magasabb, a szorongást mérő skálán alacsonyabb pontszámot értek el a programban részt vett anyák.
A géneknél is erősebb
Ezt erősíti más oldalról a pittsburghi kutatók legújabb vizsgálata az öröklött-szerzett vitában. Középpontjában az a kérdés áll, hogy intelligencia-szintünk milyen mértékben öröklött, azaz gének útján meghatározott, illetve milyen mértékben felelős érte a környezet. A kutatók az eddig rendelkezésre álló összes kutatási adatot újraelemezték, és oda lyukadtak ki, hogy IQ-szintünket a génjeink mindössze 34%-ban, míg az anya-magzat kapcsolat 66%-ban határozza meg.
Kedvező üzenet ez nekünk. Arról szól, hogy a génjeink igazi demokraták. Nem ők döntik el, hogy a társadalmi hierarchiában milyen messzire juthatunk el. Az anya, az őt körülvevő környezet és a magzat közötti kapcsolat a döntő a későbbi fejlődést illetően.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Baba Magazin
Kapcsolódó cikkek
