Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont belgyógyász-diabetológusa gyakran elegendő az életmódterápia betartása, nincs szükség gyógyszeres kezelésre.
A cukorbetegség a terhességhez társuló egyik leggyakoribb kóros állapot. A várandósság alatt az inzulinszükséglet három-négyszeresére emelkedhet. Ennek hátterében elsősorban a méhlepény által termelt hormonok (többek között human gonadotropin, kortizol, prolaktin, leptin) hatásai állnak. Normál terhességben az inzulinszükséglet a 37. hétig növekszik, ezt az ún. Langerhans-szigetek számának és nagyságának növekedése biztosítja. Amennyiben ezt a fokozott igényt a terhes nő hasnyálmirigye nem tudja biztosítani, úgy terhességi diabétesz (GDM) alakul ki, leggyakrabban a harmadik trimeszterben. Az étkezés hatására a normális szénhidrát-anyagcseréjű terhes nőknél az inzulinválasz nagyobb, mint a GDM-eseknél.
Terheléses vizsgálat is szükséges
A GDM a szénhidrát-anyagcsere olyan zavara, amely terhesség alatt alakul ki és annak kapcsán ismerjük fel, tekintet nélkül arra, hogy fennállt-e a terhességet megelőzően. A terhességi diabétesz általában nem vagy csak alig okoz panaszt. A legtöbb eset ezért csupán szűrővizsgálattal kerül felismerésre, minden esetben a 24-28. hét között elvégzett OGTT alapján: amennyiben az éhomi vércukor 5,6 mmol/l vagy e feletti és/vagy a 120 perces érték 7,8 mmol/l vagy magasabb, akkor fennáll a terhességi cukorbetegség.
A rizikócsoportba tartozóknál (főként 35 év felett, súlyproblémáknál, korábbi terhességben kimutatott GDM esetén, a családban előforduló cukorbetegségnél, hipertóniás terheseknél stb.) már korábban, az első trimeszter végén, de legkésőbb a 12-16. héten el kell végezni a cukorterhelést. Amennyiben ez negatív, akkor a 24-28. héten ismételt vizsgálat szükséges. Ez segít abban, hogy minél korábban felismerjük a GDM-t, és ezzel megelőzzük a szövődmények kialakulását!
Miért fontos a GDM kezelése?
Ha nem kezeljük, a terhességi cukorbetegség kockázatot jelent mind az anya (szülési trauma, terhességi hipertónia stb.), mind pedig a magzat számára! A GDM-es anyák gyermekeinél a későbbiekben gyakoribb a fiatalkori elhízás, a csökkent glükóztolerancia és a 2-es típusú diabétesz.
A terhességi cukorbetegség esetében gyakran elegendő az életmódterápia: napi öt-hat alkalomra elosztott, megfelelő étrenddel, a terhelhetőséghez alkalmazkodó fizikai aktivitással. A megfelelő étrend célja az anya és magzat számára szükséges tápanyagok adása a megfelelő szénhidrát-anyagcsere fenntartása mellett. Terhességben különösen javasolt a magzatvédő vitaminok alkalmazása. Amennyiben az életmód megváltoztatása nem biztosítja a kívánt vércukorértékeket, gyors hatású inzulin adása szükséges, a főétkezések előtt napi 1-3 alkalommal. Előfordulhat, hogy csak reggelihez vagy reggelihez és vacsorához szükséges az inzulin.
Alapvető a vércukor-önellenőrzés is
A vércukor önkontrollja, rendszeres ellenőrzése segíti a beteget és a kezelőorvost egyaránt, mert tájékoztatást ad az aktuális vércukor értékéről, növeli a kezelés biztonságosságát, segít annak szükséges módosításában, valamint hozzájárul az anyagcsere-helyzet javulásához, és ezáltal a szövődmények elkerüléséhez. A vércukor-ellenőrzés gyakoriságát mindig egyénre szabva, a szakorvos által kell megállapítani, ehhez pedig fontos a rendszeres diabetológiai kontroll.Forrás: Cukorbetegközpont
Ezt is érdemes elolvasni:
- Terhesség: a depresszió és a diabétesz összefügg
- A terhességi cukorbetegségi korai jelei
- A terhességi cukorbetegség veszélyei
Forrás: Cukorbetegközpont