Nyomni vagy nem nyomni?
A legtöbben, amikor a szülés végső szakaszára gondolnak, akkor egy olyan filmbeli jelenethez hasonló kép jelenik meg a szemük előtt, ahol a nő, akinek patakokban folyik az izzadtság az erőlködéstől lilára színeződött arcáról, a szülésznő hangos számolására teljes erőbedobással nyom és nyög. Nos, ez a kép nem is áll messze a valóságtól, hiszen a legtöbb kórházban még mindig ez a bevett gyakorlat a kitolási szakaszban.
Azonban Kanadában nemrégiben több orvos és szülésznő is elkezdett kísérletezni azzal, hogy ahelyett, hogy ráparancsolnának a szülő nőre, egyszerűen csak hagyják, hogy akkor nyomjon, amikor késztetést érez rá. Ez a típusú “spontán” kitolási módszer régóta bevett szokás a dúlák és természetes szülés mellett elkötelezett szülésznők között, azonban az orvosok körében csak most kezd némi figyelmet kapni.
Nyomni vagy nem nyomni?
Obstetrician Lawrence Oppenheimer, a kanadai Ottawa Kórház egyik vezető szülészorvosa szerint, ha rendben zajlik a szülés és a mama és a baba is jól vannak, akkor jobb kivárni, amíg az anya megérzi azt a bizonyos erős ingert a nyomásra. Abban az esetben, ha a kismama epidurált kapott és nem érzi az ingert, akkor pedig azt a szakaszt, amikor már a baba magától lejjebb ereszkedett a szülőcsatornában. Arra biztatni, hogy olyan erősen nyomjon, ahogy csak tud, egészen addig, amíg a méhnyak teljesen kitágul, nem feltétlenül szükséges.
“Mindig volt egy olyan érzésem, hogy az, hogy mindenki egyszerre üvölti az anyának, hogy mikor és milyen erősen nyomjon, nem biztos, hogy a legjobb módszer” – mondja Oppenheimer. Az Ottawa Kórház legújabb protokollja szerint az aktív kitolási szakasszal várni kell addig, amíg az anya nem érez erős ingert a nyomásra, illetve hüvely teljes tágulását követő 2-3 óráig. Arra azonban, hogy hogyan nyomjanak az édesanyák, egyelőre nincs semmilyen útmutatója a kórháznak sem.
“Én személy szerint inkább az anya által irányított szemléletmód híve vagyok” – mondja Oppenheimer. “De egyelőre nem tudunk eleget ahhoz, hogy ezt garantáltan jobb és biztonságosabb módszernek kiáltsuk ki. Ha bármilyen a normálistól eltérő dolgot észlelünk a babánál vagy az édesanyánál, esetleg valami miatt fel kell gyorsítsuk az eseményeket, még mindig az irányított kitolás az egyik legjobb eszközünk.” Emellett az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy – habár személyiségfüggő – sok szülő nőnek biztonságérzetet ad a tény, hogy ott áll mellette az orvos vagy a szülésznő, és irányítja.
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek
