Természetesen, az édes terhet nem lehet átvállalni az anyukától, és minden lehetséges forgatókönyvre sem lehet felkészülni, ugyanakkor nem árt néhány dologgal tisztában lenni. Kezdésnek például azzal, hogy ilyenkor minden figyelmet a várandós kismama és a születendő baba kap – ez pedig gyakran feszültséget okoz a párkapcsolatban, hiszen az apukák egy része feleslegesnek és elhanyagoltnak érzi magát. A szakemberek szerint minél korábban és minél teljesebb mértékben bevonódnak az apák is a babavárásba, annál könnyebb lesz az egész családnak. Következzen ehhez néhány tipp!
Fészekrakás “apamadaraknak”
Előbb-utóbb eljön az a pillanat, hogy a közös otthont is fel kell készíteni a kisbaba érkezésére: bútorokat beszerezni, összeszerelni, esetleg kifesteni, lomtalanítani, biztonságosabbá tenni a szobákat. Azonban már korábban is sok változás következhet be a háztartás ritmusában. Például, a leendő anyuka nehezebben, lassabban végez el bizonyos feladatokat, lehet, hogy gyengébb, fáradékonyabb. Vagyis, az apára hárulhat néhány házimunka! Érdemes megtanulni a mosógép, mosogatógép kezelését, néhány egyszerűbb étel elkészítését is.
Jó néhány olyan dolog van, melyet a várandós kismamának kerülnie kell: a vegyszerek, festékek használatát (melyek belélegezve is veszélyesek lehetnek), a dohányfüstöt. Ha dohányzik is az apuka, igyekezzen ezt úgy tenni, hogy a füst ne érhesse a kismamát, ne ivódhasson be a bútorokba, textíliákba.
Változások a hálószobában
Könyvek sokasága foglalkozik azzal, mennyire megváltozik a szex a terhesség alatt: van, aki a szokásosnál is jobban kívánja az intim együttlétet, mások viszont már a gondolatától is irtóznak…
Mi most inkább azzal foglalkoznánk, milyen nehézkessé is válik az éjszakai pihenés a kismamának! Nehezen találja meg a kényelmes pozíciót, gyakrabben ébred éjszaka, és egy idő után már a legegyszerűbbnek tűnő teendők (mint például a megfordulás) is komoly erőfeszítést igényelhetnek tőle. Legyünk a szokásosnál is toleránsabbak, viseljük el morgás nélkül, ha elorozzák a takarónkat, párnánkat, és akkor se lepődjünk meg, ha a párunk az ágy nagyobbik felét is elfoglalja, vagy éppen horkol! Ezek a kellemetlenségek idővel elmúlnak (igaz, más veszi át a helyüket, például a kisbaba miatti ébredések).
Együtt a vizsgálatokon
Néhány generációval ezelőtt még szinte elképzelhetetlen volt, hogy egy leendő apuka részt vegyen a terhesség alatti vizsgálatokon, ultrahangokon, netán a szülésen, vagy a kórház folyosóján kívül is találkozzon a nőgyógyásszal vagy a szülésznővel. Napjainkban viszont egyre nagyobb szerepet vállalnak az apák, sőt van aki szerint kifejezetten bátorító a jelenlétük! Természetesen, az egyéni preferenciáktól is függ, hogy részt vesz-e az apa a vizsgálatokon (sok kismama például kínosnak érzi ezeket), de az mindenképpen jól eshet a leendő anyukának, ha legalább felajánljuk, hogy elkísérjük. Előfordulhat az is, hogy az apa jelenléte kifejezetten biztonságot ad neki (például, ha rosszul viseli a vérvételt)! Az ultrahangos vizsgálatokról nem érdemes lemaradni, különleges élmény lehet bekukkantani az anyaméhbe. Nem is beszélve arról, hogy a vizsgálatokon az apa is kérdezhet – neki esetleg olyan dolog is eszébe jut, ami az anyukának nem -, és megnyugtathatja, ha látja, hogy a párja és a születendő gyermeke jó kezekben van.
Apa a szülőszobán?
Előbb-utóbb mindenkinél felmerül a kérdés, jelen legyen-e az apuka a szülésnél, vagy, mint a filmeken, kint toporogjon a folyosón, várva a nagy hírt. A várandós kismamának érdemes szülési tervet készítenie, melyben jó előre leírja, mit szeretne és mit lenne jobb elkerülni. Ebbe persze az is beletartozik, hogy apás szülést szeretne-e vagy sem. Ne erőltessünk semmit! Hagyjuk meg az anyának a döntést! A legjobb, ha (legalább valamennyire) nyitva hagyjuk a kérdést, például azt beszéljük meg, hogy bármikor készek vagyunk bemenni hozzá, illetve kijönni a szülőszobából. Ehhez azonban ismerni kell a szüléshez választott kórház protokollját is, érdemes éppen ezért részt venni a szülésfelkészítő tanfolyamon vagy a kórház által szervezett szülőszoba-bejáráson is.
Még akkor sem árt felkészülni a szülésre, ha biztosan nem lesz bent az apa a szülőszobán. “Tartalékoljunk” például néhány szabadnapot, beszéljünk jó előre a munkahelyünkkel, szervezzük meg, hogyan jutunk el a kórházba, tervezzük meg, hogyan hozzuk haza a kisbabát és az anyukát.
A szülés első szakasza, a vajúdás akár 24 órát (vagy annál többet) is tarthat, igyekezzünk ezt az időt együtt tölteni, és a lehetőségeinkhez képest elviselhetőbbé tenni az anyukának. Masszírozzuk, simogassuk, hagyjuk, hogy ránk támaszkodjon, ha szeretné, beszélgessünk vele, de ha arra vágyik, maradjunk csendben. Bármennyire is részt veszünk a folyamatban, bármennyire is támogatóak vagyunk, a szülés az anyáról és a kisbabáról szól – az apa ne most akarjon a középpontba kerülni!
(Forrás: webmd.com)
Ez is érdekelhet:
Kapcsolódó cikkek
