Ezt saját tapasztalataira alapozva Laura is megerősíti, akinek a most 12 éves lánya, Kamilla döntött úgy, hogy köszöni szépen, nem fogyaszt húst az elkövetkező időkben. „Mi az apukájával mindent eszünk, a kislányunk saját elhatározásból döntött úgy két éve, hogy vega lesz. Ezt büszkén vállalja is, ami miatt gyakran éri szó a ház elejét” – kezdi Laura.
Mint mondja, a környezetükben élők szent meggyőződése, hogy ahhoz, hogy a fejlődésben lévő szervezet hozzájusson minden szükséges tápanyaghoz, beleértve az ilyenkor fontos vasmennyiséget is, marhahúst kell enni marhahússal, máskülönben vérszegény lesz az ember. „Én nem féltem attól, hogy Kamillának bármi gondja lehet abból, hogy kizárja az étrendjéből a húsféléket, hiszen jóval több gyümölcsöt és zöldséget vesz magához, mint a vele egyidős gyerekek. Igaz, kissé válogatós, így nem jöhetett szóba az összes zöldségféle, de emiatt nem fájt a fejünk” – folytatta Laura, aki próbálta kicselezni a lányát, és vasban bővelkedő spenótot, céklát is „belecsempészett” a tányérjára kerülő fogásokba.
A gyerekorvos előre szólt
Kamillát kicsi korától kezdve ismeri a gyermekorvosa, és tudja, hogy nem tartozik a legjobban evő páciensei közé. Lebeszélni ugyan nem akarta Laurát arról, hogy támogassa lánya húsmentes étkezését, kedvesen azonban óvatosságra intette.
„Mivel Kamilla már elég nagy volt, neki és nekem is elmondta, hogy napjainkban a vashiány az egyik leggyakoribb hiánybetegség a gyerekek körében, még akkor is, ha nem mellőzik a húst. Megköszöntük, hogy ezt elmondta, de mivel Kamilla egészséges volt, mint a makk, nem tulajdonítottunk neki különösebben nagy jelentőséget” – osztotta meg velünk az anyuka, aki ma már tudja, hogy előrelátóbbnak kellett volna lennie.
Kicsit több mint fél év után gyakori vendégek lettek a gyerekorvosnál, mert a kislány egyik betegségből esett a másikba. „Hiába volt már felsős, Kamilla szervezete úgy viselkedett, mint amikor először került közösségbe: elég volt, hogy valaki kettőt köhintsen mellette, máris megbetegedett. Miután meggyógyult, és visszament a suliba, pár nap múlva újra lázasan feküdt otthon, abban az évben rengeteget hiányzott” – idézte fel Laura.
Jobb lett volna félni, mint megijedni
Az anyuka nem szaladt mindegyik betegséggel az orvoshoz, egy idő után azonban gyanakodni kezdett, hogy vashiány miatt gyengülhetett meg Kamilla immunvédelme. Hogy ezt kiderítsék, vérvételre küldte őket a szakember, aminek eredménye kimutatta: a kislánynak nemcsak vashiánya van, de a vérképzéssel összefüggő értékei sem a legjobbak.
„A gyerekorvos vaspótló kezelést javasolt, amivel szép fokozatosan sikerült rendezni Kamilla vasszintjét. Mivel továbbra sem eszik húst és mostanra sem lett kevésbé válogatós, alacsonyabb dózisban továbbra is kap vasat, megelőzés céljából” – avatott be a végkifejletbe Kamilla anyukája, akit először nagyon megijesztett a kislánya laboreredménye.
Kritikus életszakaszok
A megfelelő vasbevitel életkortól függetlenül fontos, vannak azonban életszakaszok a gyerekek esetében is, amikor érdemes a megszokottnál is nagyobb figyelmet fordítani a vasbevitelre. Az első ilyen a hozzátáplálás megkezdésétől (ez a legtöbb babánál 6-8 hónapos korra tehető) a kicsi második születésnapjáig tart. Ilyenkor étrendtől függetlenül gyakori, hogy vashiány alakul ki a gyerekeknél, amit nemcsak orvosolni, hanem megelőzni is fontos lenne. *
Erre azért van szükség, mert fél éves korukig a csecsemők szervezete még elegendő vasat tárol a szervezetük szükségleteinek fedezésére, ezt követően azonban megnő a kívülről érkező vas jelentősége. Mivel nagyjából 6 hónapos kortól kezdve már az anyatej is kevesebb vasat tartalmaz, mindenképpen érdemes odafigyelni a vaspótlásra.
Tudtad?
Egy Európa 11 országának bevonásával készült 2001-es kutatás szerint az egyéves gyerekek körében 7,2%-ra tehető a vashiány, a vashiányos vérszegénység előfordulása pedig 2,3%.**
Mivel a vas – sok más mellett – az immunrendszer támogatásában is fontos szerepet játszik, tanácsos a vaspótlásról konzultálni a gyermekorvossal, mielőtt a kicsi bölcsődébe vagy óvodába kezd járni. A koncentráció és a testi-szellemi teherbírás fokozása miatt az iskoláskorú gyerekeknek is jól jöhet a vaspótlás, főleg akkor, ha nem táplálkoznak elég változatosan.
A serdülőkorba érve a testtömeg gyorsabb gyarapodása miatt ismét hangsúlyossá válik a vaspótlás jelentősége, különösen a lányoknál, mivel a menstruáció kezdetétől a vasszükségletük megugrik.
Éppen ezért a hozzátáplálástól kezdődően az óvodás és kisiskolás koron át a pubertáskorig fontos lenne, hogy a gyerekek minél gyakrabban fogyasszanak hüvelyes zöldséget, spenótot, céklát, teljes kiőrlésű gabonát, kölest, zabot, hajdinát, quinoát, tökmagot vagy például aszalt gyümölcsöt.
Hús nélkül is működhet!
A fenti példákból is jól látszik, hogy nem csak az állati eredetű élelmiszerek gazdagok vasban. 100 g szárazon mért bab például 6,6 mg vasat tartalmaz, míg ugyanennyi marhahúsban mindössze 3 mg vas található.*** Ám azt is fontos tudni, hogy a növényi vasból sokkal kevesebb tud felszívódni, ezért a húsmentesen étkezőknek kb. 1,8-szor több növényi vasat szükséges bevinniük, mint a vegyesen táplálkozóknak.
* = https://www.vegolosi.it/bambini-vegani/ferro-per-bambini-alimentazione/
** = https://www.webbeteg.hu/cikkek/csecsemo_gyermekneveles/12940/vegetarianus-gyerekek
*** = https://hemokromatozis.hu/tudastar/dieta-etrend/etelek-vastartalma-tablazatok/
Fotó: Getty Images
Kapcsolódó cikkek
