(Kép forrása: Getty Images)
Lehet, hogy éppen veled van ez így, vagy valamelyik ismerősöddel, de vannak, akiknél stresszoldó, megnyugtató tevékenység tud lenni, ha alaposan kisuvickolják a lakás egy pontját. Ahogy arról korábban már írtunk, a dühtakarítás valóban egy létező jelenség. Ha valaha is érezted már azt, hogy csak egy alapos fürdőszoba takarítás képes megnyugtatni, vagy éppen a gyerek miatt lettél feszült, és ezt abban vezetted le, hogy kisikáltad az edényeket, akkor már találkozhattál is ezzel.
A jó hír az, hogy ez egy természetes, ráadásul egészséges reakció. Pszichológusok szerint az állhat mögötte, hogy amikor a mentális vagy érzelmi világunkban zavar keletkezik, akkor a fizikai világunkat tisztítjuk meg és tesszük rendbe, pont úgy, ahogy szeretnénk, hogy a belső feszültséggel is történjen.
Ahogy azt a noklapja.hu cikke írja, Holly Schiff connecticuti klinikai szakpszichológus szerint az ismétlődő fizikai tevékenységek jótékony hatással vannak az idegrendszerre. A monoton mozdulatok elterelik a figyelmet a zavaró gondolatokról, a test ritmusára irányítva azokat, ami egy meditatív állapothoz hasonlítható.
Még azok számára is segíthetnek a háztartási feladatok, akik nehezen tudnak meditálni. A portörlés, a mosogatás, a porszívózás vagy a felmosás mozdulatai kiszámítható, strukturált tevékenységek, amelyek az „itt és mostra” irányítják a figyelmet, és egyértelmű lezárást és gyorsan látható eredményt adnak.
A tiszta konyhapult és a felmosott padló azonnali sikerélményt tud nyújtani, ami erősítheti a kontrollérzetet és stabilitást teremthet a túlterhelt időszakokban.
Zen szemlélet a takarításban
A zen tanítványok sok időt töltenek takarítással és rendrakással. Shoukei Matsumoto japán buddhista szerzetes szerint ez az elme rendezésének egyik formája, ami során nem a tökéletes tisztaság a cél, hanem maga a folyamat, ami spirituális gyakorlat is a kolostorokban. „Port söprünk, hogy elűzzük a világi vágyakat. Piszkot súrolunk, hogy megszabaduljunk a felesleges ragaszkodásoktól” – idézi a portál cikke, mit ír Matsumoto az Egy szerzetes útmutatója a tiszta házhoz és elméhez című, 2018-ban megjelent könyvében.
A szakértők szerint gyakran azért lehet nyomasztó a házimunka, mert emlékeztet a folyamatos időhiányra és az önmagunkkal szembeni elvárásokra. Ezt enyhítheti, ha nem az egész lakást és a feladatait tartjuk fejben, hanem jól körülhatárolható lépésekre bontjuk a munkát gondolatban, például felületenként vagy helyiségenként. Ráadásul valódi mindfulness-tevékenység lesz, ha közben a mozdulatokra és az érzékszervi tapasztalatokra figyelünk, és emlékeztetjük magunkat arra, hogy nem a hibátlan végeredmény a cél.
Kapcsolódó cikkek
