
Nagyjából így néz ki most egy szőlőtőke (Forrás: Getty Images)
Orbán az utolsó fagyosszent
A fagyosszentektől mindig is tartottak a földművelésből élők, hiszen a megélhetésük múlt azon, ha elfagytak a gyümölcsfák termései és a vetemény. Pongráccal kezdődik a riadalom, folytatódik Szerváccal és Bonifác a következő fagyosszent, de ebbe a sorba illeszkedik még Zsófia (május 15.) és Orbán is.
A szőlő és a bor patrónusa
Szent I. Orbán pápa volt, aki 222 és 230 között vezette a katolikus egyházat. A legenda szerint pogányok haragja elől szőlősgazdák bújtatták, és úgy menekült meg, hogy egy terebélyes szőlőtőke mögé rejtőzött. A néphagyomány azt tartja, hogy cserébe Szent Orbán megvédte a fagyoktól a szőlőt.
Így lett Szent Orbán a szőlő, a bor, a szőlészek, a borászok, a kádárok és a kocsmárosok védőszentje, ezért számos helyen szalmából, fából, de akár kőből is szobrot emeltek a tiszteletére a szőlőkben. Ezeket a szobrokat aztán hol imádsághoz használták, hol éppen rajta verték le a fagy okozta károkat – szó szerint.
Ha jó időt hozott, megkoszorúzták, borral locsolgatták, ha azonban rosszat, kővel dobálták, pálcával ütötték.
Szerencsére most nincs szükség a tőkék védelmére, csodás időnk van, ám sokszor előfordult ilyentájt akár mínusz fok is. Ilyenkor a parasztok olyan dolgokat égettek, aminek nagy füstje volt: nyesedéket, faleveleket, de akár trágyát is – így próbálták védeni a fagytól a szőlőt. Erről szól a mondás is: „Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtek”
Van ahol a mai napig szentmisét, körmenetet, kisebb zarándoklatot tartanak Orbán napján a jó termésért.
Az időjáráson már biztosan nem fog múlni az idei szőlő és a bor – mindenki koccinthat egy kis óborral Orbán egészségére, és végre kiültethetjük a fagyérzékeny palántákat is.