Persze, nyilván nekünk sem a legkellemesebb reggelente ráüvölteni a gyerekünkre, hogy “vedd már fel a cipőd, tizedszerre szólok”, de vajon abba belegondoltunk már, hogy a nevelési stílusunk hogyan hat a saját egészségünkre?
“Az emberek többsége ezt rendesen alábecsüli” – mondja dr. Kevin Shafer, a Brigham Young University szociológia professzora. Egy kutatásából arra is fény derült, hogy a keresztapák sokkal hajlamosabbak a depresszióra, mint más férfiak, mely valószínűleg abból fakad, hogy nem tiszták számukra, hogy milyen nevelési elveket kellene követniük. “Lehetséges, hogy az olyan tüneteket felismerik, mint a depresszió és az idegesség, a hosszabb távú fizikai következményeket azonban, mint például a gyomor- és bélrendszeri problémák vagy a migrén már nem feltétlenül.”
De térjünk is rá a konkrét nevelési stílusokra, és arra, hogy ezek hogyan befolyásolhatják az egészségünket.
Helikopter szülő
“Az ilyen szülő meg akarja menteni a gyerekeit” – mondja Amy Morin pszichoterapeuta. “Ha valamelyikük otthon felejti a foci cipőjét vagy nem tudja befejezni a házi feladatát, anya vagy apa azonnal a segítségére siet.” Ez az a típusú szülő, aki a játszótéren folyton a gyereke nyomában van és 30 percenként kézfertőtlenítőt ken a gyerek kezére.Dr. Shafer szerint a helikopter szülők “félelemből nevelnek, és folyamatos kontroll-kényszerük van. Általában maximalisták, akik óriási nyomást gyakorolnak saját magukra, a gyerekeiket pedig a saját sikerüknek vagy kudarcuknak könyvelik el.” Az a probléma ezzel, hogy az állandó feszültség növeli a depresszió kialakulását és a kiégés esélyét. Hosszú távon fizikai egészségügyi problémákhoz, gyomor- és bélrendszeri gondokhoz (hányinger, hasmenés), álmatlansághoz, immungyengeséghez, sőt szívbetegséghez is vezethet.Morin azt tanácsolja, hogy legközelebb, amikor a gyerekünk segítségére sietnénk, gondoljuk végig, hogy mi mennyi mindent éltünk túl gyerekként. Valószínűleg előfordult velünk is, hogy mobiltelefon nélkül mentünk el otthonról vagy leestünk a mászókáról a játszótéren.Egy másik feszültségoldó módszer: “Kérdezzük meg magunktól, hogy milyen tanácsot adnánk egy jó barátunknak egy konkrét helyzetben” – javasolja Morin. “Így kevésbé vonódunk be érzelmileg és sokkal objektívebben tekintünk a szituációra. Ezután már csak alkalmaznunk kell a tanácsunkat a saját életünkben.”Morin emellett arra ösztönzi a szülőket, hogy hagyják a gyerekeiket hibázni. Ha visszafogjuk magunkat és nem avatkozunk közbe, nemcsak azt tanítjuk a gyerekünknek, hogy képes egyedül is megbirkózni nehezebb helyzetekkel, de mi is büszkék lehetünk, szabadabbnak és nyugodtabbnak érezhetjük magunkat. Ezek pedig olyan érzelmek, amik egyértelműen csökkentik az egészségünkre káros stressz mértékét és erősítik az immunrendszert.
Tekintélyelvű szülő
Ez a klasszikus “mindent apa tud a legjobban” hozzáállás. Az ilyen szülő gyakran büntet (vagy legalábbis fenyeget vele). A “mert azt mondtam” pedig gyakori tipikus válasz az ilyen családokban. Dr. Shafer szerint a legtöbb nevelési stílus generációról generációra öröklődik, különösen ez a típusú.Ebben az esetben szintén sok stressznek van kitéve a szülő: a saját idegességét azzal próbálja elnyomni, hogy a gyerekét kontrollálja. Morin szerint abban a percben lehet, hogy jó feszültséglevezető a gyerekkel kiabálni azért, hogy csinálja már meg a házi feladatát, a kicsi azonban lázadni fog, amitől mi garantáltan csak még idegesebbek leszünk.Sajnos a folyamatos bosszankodás és idegesség bizonyítottan negatív egészségügyi kockázatokat vonz, éppen ezért fontos, hogy tudatában legyünk a saját viselkedésünknek. “Ha felismerjük, hogy mi, mikor vált ki belőlünk dühöt, idejében elcsíphetjük az automatikus negatív reakcióinkat is” – magyarázza Dr. Nay. Az egyik kedvenc tanácsa ilyen esetben az “Állj meg, ülj le és lélegezz” nevű módszer, ami pont az, aminek hangzik: mikor érezzük, hogy elönt minket a méreg, üljünk le és számoljunk vissza 10-től 1-ig.”Az agyunk az ülést a biztonsággal és relaxációval azonosítja” – mondja. “Ami fizikálisan megzavarja a dühöt kiváltó kémiai folyamatok beindulását. Hiszen gondoljunk csak bele, szinte lehetetlen ugyanannyira mérgesnek lenni egy kényelmes székben ülve, mint állva, mutogatva és kiabálva. “Úgy érezzük, nincs időnk leülni? Hacsak nem gyulladt ki a házunk, lesz időnk” – mondja Dr. Nay. Még akkor is, ha Pistike épp annyira becsapta az ajtót, hogy a kishúga felébredt és úgy érezzük, itt az ideje egy komoly büntetésnek “szánjunk rá egy percet, hogy leüljünk és végiggondoljuk, hogy hogyan cselekedjünk. A jobb, érzelmi agyféltekénkről váltsunk át a bal, verbális, analitikus agyféltekénkre.”
Határozott és pozitív fegyelmezés
“A határozott és következetes fegyelmezés globálisan is a legegészségesebb nevelési elv, mely teret ad a gyerekeknek, hogy az életkoruknak megfelelően szabadon felfedezhessék a világot maguk körül” – mondja Dr. Shafer. Ezzel együtt az ilyen családokban betartandó, kiszámítható szabályok is vannak. A szülők érzelmileg mindig elérhetőek a gyermekeik számára. A pozitív fegyelmezés pedig annyit tesz, hogy a szülők is tisztelik a gyerekeiket és nem csak magára a viselkedésre fókuszálnak, hanem a mögötte álló okokat keresik. Ezen azt kell érteni, hogy a szülő problémás helyzetekben megpróbálja beleképzelni magát a gyerek helyzetébe, és kideríteni például az ellenkezés valós okát.A magabiztos, kiegyensúlyozott szülők egészségesebbek és tovább is élnek, mint a sokat stresszelő társaik. “A magabiztosság és az optimizmus véd a depresszió ellen, jó hatással van testre és lélekre egyaránt.”Ha úgy döntünk, hogy változtatunk a szülői elveinken tudni kell, hogy előfordulhat, hogy először nehezebbé válnak a dolgok, mielőtt javulni kezdenek” – figyelmeztet Morin. Például lehet, hogy a gyerekünk újra felhív minket, mert otthon felejtette az ebédjét. “Ahelyett, hogy szokásunkhoz híven elrohannánk érte és odavinnénk neki a sulihoz, mondjuk azt, hogy sajnos most nem érünk rá. Először nehéz lesz, de hamarosan látni fogjuk, ahogy a gyerekünk is milyen ügyesen feltalálja magát egyedül, és ettől mi is jobban fogjuk érezni magunkat.”(Cikk forrása: parents.com)Kapcsolódó cikkeink gyereknevelés témában:
- Pozitív nevelés: ne büntesd, értsd meg!
- Következetesség – kulcsszó a gyereknevelésben
- Szülői stílusok: rád melyik jellemző?
Kapcsolódó cikkek
