Ha az internetes keresőbe beírjuk a 2 szót: “antibiotikum? “hús?, már “szinte” meggyőző cikkekbe botlunk. Azonban szemfülesnek kell lenni, hisz mint tudjuk, az interneten bárki, bármiről, bármit írhat.
Az antibiotikum rossz. Az antibiotikum mesterséges. Az antibiotikum mindent elpusztít. Az antibiotikum káros. Jöjjenek a hússal összefüggő állítások: a húsok tele vannak antibiotikumokkal; átver minket a húsipar; bajt okozhat az antibiotikum a húsokban.
Kezdjük elölről: mi van az antibiotikummal?
Tele van tévhitekkel ez a témakör is. Az, hogy valami mesterséges vagy természetes, még nem jelenti azt, hogy egészséges vagy egészségtelen (pl. tudtad, hogy az antibiotikumokat is természetes anyagból állítják elő?). Az anyag előélete egyébként nem számít.
Gyakran halljuk, hogy nincs szükség az antibiotikumokra, hiszen a fokhagyma és az alkohol is fertőtlenít. A gyerkőcnek ez is elég. Sajnos nem így van, mind a fokhagymának, mind az alkoholnak maximum felületi fertőtlenítő hatása van, de nincs hatással a szervezetben épp fertőzést okozó baktériumokra (szövetek, vér szintjén). Hiába működik valami egy kémcsőben (ezt nevezik “in vitro”-nak), az emberi szervezetben (vagyis az életben, “in vivo”) már nem feltétlen fog olyan szinten hatni.
Az antibiotikumokra sok esetben szükség van, hogy az ember meggyógyuljon, és sokkal veszélyesebb szövődményeket előzzön meg a szedése által. Annak ellenére, hogy mellékhatások valóban előfordulnak (például hasmenés – ennek barátságosabb lefolyását a megfelelő probiotikus törzs szedése segítheti), a haszon-nyereség arány így is jóval nagyobb.
A szabály az, hogy…
- Megfelelő ideig szedjük/szedje a gyermek az antibiotikumot, ne csak addig, amíg hirtelen jobban lesz. Az orvos által javasolt napokon szükséges a felírt mennyiséget beszedni, máskülönben teret engedünk a kórokozók ellenállóvá (rezisztens) válásának, mely ma már globális fenyegetést jelent. Így olyan kórokozókat kreálunk, melyek az antibiotikumokra már nem reagálnak. Ha a javasolt ideig és gyakorisággal használnánk az antibiotikumot, ennek esélye jelentősen csökkenne.
2. A megfelelő szert szedjük. Ennek az eldöntése orvosi kompetencia. Azért fontos a szerválasztás, mert például vírusfertőzésben nem segít az antibiotikum, ebben az esetben felesleges szedni.
Az antibiotikum mindent összevetve egy hatalmas segítség az emberiség számára, mely ésszerű használatával egy kis hasmenéssel megúszhatja a gyermek azt a betegséget, ami adott esetben antibiotikum nélkül akár tüdőgyulladást eredményezett volna, kórházi kezeléssel.
Hogy jön képbe a hús?
Az állattartók állataival is előfordul, hogy megbetegednek. Szegényeket nem hagyják szenvedni, alapos állatorvosi vizsgálat és felügyelet mellett néha ők is kapnak antibiotikumot. Felmerül a szülőkben az aggasztó kérdés: “ez bekerülhet a gyermekem szervezetébe, ha húst eszik?”
Nem. Az állat vágása csak a gyógyulás után, az úgynevezett élelmezés-egészségügyi várakozási idő kivárása után megengedett. Amennyiben ez az időszak letelt (az állat utolsó kezelésétől számított X. nap), a fogyasztókra semmilyen veszélyt nem jelentenek a belőle előállított termékek. Semmilyen szermaradvány nem lesz a húsban, sem antibiotikum, sem más gyógyszer.
A konklúzió, hogy ne dőljünk be az álhíreknek, és fogadjuk meg a gyermekorvos tanácsait a helyes antibiotikum használat tekintetében is. Így nem csak gyermekünket, de a bolygót is megóvhatjuk egy beláthatatlan következményekkel járó gondtól. A hús pedig teljesértékű fehérjéket tartalmaz, és nagyon jól hasznosuló vasat, melyre gyermekünknek szüksége van.
Kapcsolódó cikkek:
- A gyerekek fehérjeszükséglete
- Hozzátáplálási táblázat
- Az antibiotikumok az élet első éveiben
- Az antibiotikum-para
- Hozzátáplálási húskalauz
Kapcsolódó cikkek
