Azok, akik elkapták a betegséget sokkal védtelenebbek más kórokozókkal szemben, a kanyaró vírusa ugyanis törli a szervezetből a korábbi fertőzések emlékét. Így akár évekkel később is éreztetheti hatását és súlyos betegségeket okozhat a fülgyulladástól a tüdőgyulladásig.
Rik de Swart, a holland Erasmus Egyetem virológusa szerint ez nemcsak azt jelenti, hogy a kanyaró veszélyesebb, mint eddig hitték, hanem azt is, hogy az oltás jóval nagyobb védettséget ad, mint korábban gondolták – írja a Qubit.hu. A virológus szerint ráadásul ahol magas az átoltottság aránya, a gyermekhalandóság is csökken.
A kanyaró cseppfertőzéssel terjed, 10-14 napos lappangási idő után lázat, köhögést, kötőhártyagyulladást és hurutot okoz, majd megjelennek a kiütések is. Leggyakoribb szövődménye a tüdő- és középfülgyulladás, a betegek pedig épp ezekre lesznek hajlamosabbak miután meggyógyultak Az MMR oltás bevezetése előtt ez a betegség számított a vezető haláloknak a gyerekek körében.
Azt, hogy a kanyaró hatására a szervezet immunamnéziás lesz már korábban főemlősöknél is megfigyelték. Azt egyelőre nem tudni, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az immunrendszer teljes egészében magához térjen a kanyaró után, de az biztos, hogy még öt évvel a kanyarós megbetegedés után is 15 százalékkal nagyobb eséllyel jelentkezett az oltatlan gyerekeknél tüdő- vagy középfülgyulladás, mint azoknál, akik be voltak oltva.
Annak ellenére, hogy a kanyaró viszonylag ritkán halálos kimenetelű, az MMR hosszabb távon több halálesetet előz meg, mint amennyit a vírus halálos szövődménye, az agyvelőgyulladás okoz – mondja Michael Mina, a Harvard Egyetem epidemiológusa. Ezért a nyájimmunitás sokkal fontosabb, mint eddig gondoltuk.
Kapcsolódó cikkeink kanyaró témában:
- Nyájimmunitás – mit jelent ez?
- A WHO szerint ez az egyik legnagyobb közegészségügyi fenyegetés
- Több mint 20 millió gyerek nem kap kanyaró elleni oltást
Forrás: Qubit.hu
Kapcsolódó cikkek
