Hiszen ahogy azt korábban mi is írtuk, a gyerekeknél is egyre inkább elkerül a klímaszorongás, és ebben leginkább a szülők tudnak segíteni nekik. Ehhez adunk most néhány hasznos tippet, amit jó észben tartanunk.
Ne kerüljük a komoly témákat
A szakértők szerint a szülők hajlamosak arra, hogy elkerüljék a nehéz témákat, azért, hogy megvédjék a gyerekeiket az ijesztő dolgoktól. De ezeknek a témáknak a figyelmen kívül hagyása inkább fájdalmas a gyerekeknek, mint hogy segít. Ennek az oka, hogy a gyerekek sokszor egyébként is tudják, mi zajlik: egy ötödikesek körében végzett felmérés szerint 70%-uk pesszimistának érzi magát a Föld jövőjét illetően.
Susan Clayton, az ohioi Wooster Főiskola pszichológiai vezetője szerint az egyik módja, hogy a gyerekek megbirkózzanak a problémákkal, ha a felnőttekre támaszkodhatnak ez ügyben. Az elutasítás véleménye szerint csak a gyerekek aggodalmának, haragjának fokozásához járul hozzá az éghajlatváltozást illetően.
Az apokalpszis, végzet témáját kerüljük a 4. osztályig
David Soebel, a New Hampshire-i Antioch Egyetem tanára, környezetvédelmi oktató szerint “negyedik osztályig nincsenek tragédiák”. Amíg nem érik el ezt az életkort, a szakember szerint nem segít a gyerekeknek, ha a környezetet érintő válságokról beszélünk velük. – Az esőerdők pusztulása, az ózonkárosodás, az esőerdők pusztulása és a hasonló dolgok, a nagyobb katasztrófák olyan problémák, amelyeket nem jó a kisebb gyerekekkel megbeszélni – magyarázta.
Amikor a gyerekek 9-ből 10 évesre váltanak, van a fejlődésükben is egy nagyobb ugrás, amikor a megértés és a tudatosság is fejlődik. Sobel szerint ilyenkor már megvan a gyermekek képessége a racionálisabb gondolkodásra, és arra, hogy az érzéseiket egy kicsit a háttérbe helyezzék. Azonban vannak gyerekek, akik lassabban jutnak el ide, ezért ha a 9 vagy 10 évesünk szerintünk még nem kész erre, akkor ne beszéljük meg vele még ezt a témát. Ez nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk a problémákat, csupán tiszteletben tartjuk a gyermek egyéni tempóját.
Kiskorukban szerettessük meg a gyerekkel a természetet
Amikor a gyerekek kicsik, az első számú cél a természet szeretetének elősegítése: a szakértők szerint az, hogy kivisszük a gyerekeket a természetbe, ahol ismerkedhetnek a környezetükkel, sokkal hasznosabb, mint a környezetvédelmi aktivisták véleményének megismertetése velük, vagy hogy ebszélgessünk a problémákról.
Egy kutatás szerint azok a gyerekek, akik gyakran járják a természetet, felnőttként sokkal fogékonyabbak lesznek az önkéntességre, a környezetbarát politika támogatására, a zöld termékek vásárlására, újrahasznosításra és hasonlók. Ha nem erősítjük a kapcsolatot a gyerekek és a természet között, nem tudjuk később hatékonyan ösztönözni őket a környezetbarát viselkedésre.
Összpontosítsunk a kisebb cselekedetekre
Szülőként az egyik legnagyobb feladatunk, hogy segítsük a gyermekeinket egészséges, produktív szokások kialakításában, amelyek felnőtt életükben is megmaradnak. Az időszak, amíg ezt megtehetjük, meglehetősen rövid: a kutatások szerint a szokások nagy részének 9 éves korig kell rögzülnie.
Érdemes a környezetet érintő helyes szokások kialakításánál következetesnek lennünk, és érthetően elmagyarázni a dolgokat. Például ha lekapcsoljuk a lámpát, amikor elhagyjuk a szobát, el kell mondanunk, hogy ezt azért csináljuk, hogy energiát takarítsunk meg, ami jót tesz a környezetnek és nekünk is. Vagy a szelektív gyűjtésnél elmondjuk, hogy azokból, amit most kidobunk, később új dolgok készülhetnek, és ez egészséges a Föld számára is.
Ha nagyobbak a gyerekek, már kisebb, napi cselekvésre is ösztönözhetjük őket, hogy lássák, ők is képesek tenni. Ha pedig elérik a negyedik osztályos küszöböt, akkor ezeket a tevékenységeket összekapcsolhatjuk az éghajlati válsággal is.
Mindig figyeljünk a szorongás jeleire
Greta Thunberg tizenéves klímaaktivista nyilvánosan beszélt arról, 11 évesen hogy esett mély depresszióba, amelyet részben az éghajlatváltozással kapcsolatos félelme táplált. Egyes kutatók szerint a környezeti változások a gyerekeknél is okozhatnak öko-szorongást.
Szülőként ezért figyelnünk kell arra, hogy a gyerekek környezettel kapcsolatos érzései befolyásolják-e mindennapi életüket, mint a házi feladatok elvégzése, az alvás, a barátokkal való játék. Ha ezekben változás történik negatív irányba, az jelezheti, hogy a gyerekek szorongással küzdenek.
(VIA)
Kapcsolódó írásaink:
Kapcsolódó cikkek
