Az “egyszerű” válaszom az összetett kérdésére az, hogy a gyerekek is így reagálnak. Persze a gyerekkor egy hosszú időszak a fejlődés, felnövekedés során, más egy óvodás, egy kisiskolás, illetve egy kamasz. De közös, hogy a világban történt dolgokra fejlődési szintjüknek megfelelően ők is érzékenyen rezonálnak. Ha a felnőttek félnek, feszültek, azt megérzik a gyerekek is – válaszolta a 24.hu kérdésére Balázs Judit, az ELTE-PPK Pszichológia Intézet Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
A helyzet azért is nehéz, mert a szülők is bizonytalanok, félhetnek, agy nehéz józannak és nyugodtnak maradni, márpedig a gyerekeknek erre van szükségük. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint a gyerekjogi szervezet, az UNICEF is kiadott egy-egy útmutatót.
- Kapcsolódó: Koronavírus: útmutató családok részére
Mit mondjunk és mit ne? A gyerek életkorához és fejlettségi szintjéhez igazítva érdemes magyarázatot adni a gyerek kérdéseire. Fontos az őszinteség, nehéz kérdéseket se tabusítsunk, de csak annyi információt adjunk a gyereknek, amennyit megért. “Minden élethelyzetben, így most is a fokozzák a szorongást. Ebben a helyzetben pedig, amikor bezárják a színházakat, mozikat, egyetemeket, iskolákat itthon is, nem lehetnek tabuk ezzel a témával semmilyen életkorban”. Ezek a szabályok persze minden más, nemcsak a járvánnyal kapcsolatban érvényesek.
Ha nem tudunk válaszolni a kérdésre, akkor ezt is nyugodtan “valljuk be”, sokkal jobb, mintha kitalálnánk valamit csak azért, hogy válaszoljunk. Merjünk őszintén beszélni szülőként a gyerekeinkkel – így tudjuk segíteni, megnyugtatni őket. A gyerekek érzik, ha a szülő nem mer velük őszinte lenni, és ez csak fokozza szorongásukat, esetleg még rosszabbra gondolnak – fejtette ki Balázs Judit.
És hogy milyen jelei vannak annak, hogy a gyerek nincs jól, szorong? Fontos jel, hogy a gyerek viselkedése megváltozik, más lesz, sírósabb, ingerültebb, stb. Arra is érdemes figyelni, ha megváltoznak a gyerek alvási szokásai, gyakran ez az első jele annak, hogy nem érzi jól magát. Ugyanez igaz az étvágy megváltozására is.
- Kapcsolódó: Meddig fertőz a koronavírusos beteg?
Balázs Judit a médiahasználattal kapcsolatban a 24.hu-nak elmondta, hogy a családok a kialakult médiahasználati szokásaikat kövessék ebben a helyzetben is, de beszélgessenek többet. Az a jó, ha a gyereknek sok lehetősége van beszélgetésre, a kérdéseit, bizonytalanságait megosztani. Beszélgessenek sokat a gyerekkel arról, amit hall, olvas a médiában. Teremtsenek erre lehetőséget a szülők, még a megszokott rutinoknál tudatosabban
– tanácsolta a szakember, aki szerint ez mindig fontos, de amikor “több a világban bizonytalanság, a szorongást keltő helyzet, amikor a WHO világjárványt jelent be, akkor ez fokozottan szükséges.” A bezártsággal kapcsolatban a szakértő azt javasolja, hogy érdemes itt is az őszinte beszélgetésre helyezni a hangsúlyt, átbeszélni, hogy miért alakult így a helyzet. Részben hagyjuk a gyereket olyasmit csinálni, amit egyébként is szokott otthon, ezekből ne zökkentsük ki.
Másrészt igyekezzünk sok olyan otthoni programot kitalálni, amelyekbe be tud a gyerek kapcsolódni – javasolta a pszichiáter, és példákat is sorolt, ilyen lehet a közös családi társasjátékozás, filmnézés, közös főzés. “A gyerekek megérzik, megértik ami a környezetükben történik, csak legyünk velük őszinték, érezzék, hogy mellettük vagyunk. Így tudunk gyerekeinknek az élet szép és nehéz időszakaiban is segíteni”.
Forrás: 24.hu
Kapcsolódó cikkek
