Ezek után talán meglepően hangzik, hogy a vashiány az egyik leggyakoribb, általában táplálkozási eredetű hiányállapot. Egy 1982-es felmérés adatai szerint Budapesten az egy- és hároméves kor közötti gyerekek közel húsz százaléka volt vashiányos, Borsod megye szegényebb településein pedig kétszer ennyien.
A fejlett országokban ugyan általános a jólét, és ritka a nélkülözés, ezért a táplálékokkal elfogyasztott vas bőségesen fedezhetné a szükségleteket, ez még sincs így. A vashiány részben civilizációs, részben a szegény rétegeket sújtó betegségnek számít. A csecsemők többségét a nyugati országokban csak egy-két hónapig szoptatják, pedig a vas az anyatejből hasznosul a legjobb hatásfokkal.
Magyarországon szerencsére kedvezőbbek az adatok. Az azonban gond, hogy már a kisgyerekek is aggasztóan sok cukros édességet, csipszet, fehérkenyeret és kólát fogyasztanak, friss zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék pedig ritkán vagy csak nagyon kis mennyiségben kerülnek az asztalra. Az egyéves kor előtti, illetve a későbbi, de naponta körülbelül fél liternél több tehéntej (vagy tápszer) fogyasztása ugyancsak gátolja a megfelelő mennyiségű vas felszívódását.
Nálunk sajnos gyakori, hogy azért nem fogyaszt a család elegendő zöldséget, gyümölcsöt, gabonafélét és húst, mert nem tudja kifizetni a magas tápértékű, egészséges, minél természetesebb állapotú élelmiszereket, így sok étkezés csupán vajas kenyérre és tejre vagy teára korlátozódik.
Minek nekünk vas?
Szervezetünk vaskészletének legnagyobb része az oxigénszállító molekulák, a hemoglobin képződéséhez és működéséhez – vagyis voltaképpen a vérképződéshez szükséges. A vörösvértestek számának csökkenése egyben az oxigénszállító molekulák számának megfogyatkozását is jelenti. A vas ezenkívül jelentős szerepet tölt be az izom- és enzimműködésben, valamint az agy és az immunrendszer normális működéséhez is elengedhetetlen.Ebből következik, hogy hiánya is szerteágazó tüneteket okozhat: legszembetűnőbb a szellemi teljesítőképesség csökkenése és a fáradtság – mindkettő az állandósuló oxigénhiánnyal hozható összefüggésbe. Jellemző a fertőzések iránti fokozott fogékonyság, az étvágytalanság, az égető érzés a nyelven, a szájzug berepedezése, a hajhullás, a sápadtság és a töredező köröm. A szapora szívműködés és más, keringési rendszerben megmutatkozó tünetek már súlyos vashiányos állapotra utalnak.
A diófélék, olajos magvak jó vasforrások lehetnek
A köznyelvben vérszegénységként emlegetett állapot nem azonos a vashiánnyal. Az előbbi fogalom az oxigénszállító vörösvértestek számának csökkenésére utal, utóbbi pedig arra, hogy nincs elegendő vas a szervezetünkben. A kettő természetesen összefügg egymással, de olyan állapot is előfordul, amikor vashiány van, vérszegénység azonban (még) nem áll fenn. Ez fordítva is igaz, vérszegénység vashiány nélkül is felléphet.
A vashiány okai
Már említettük az étrend szerepét: ha nem fogyasztunk elegendő, magas vastartalmú ételt, előbb-utóbb hiányállapottal kell számolnunk. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy bizonyos tényezők gátolják a vas hatékony felszívódását, például a gyomor-bélrendszeri betegségek, heveny fertőzések, hasmenés, a túlzott tej-, koffein és fekete teafogyasztás.A hiány sokszor abból fakad, hogy valamilyen oknál fogva fokozott vasszükséglettel kell számolnunk. Ha a szervezet folyamatosan vagy gyakran vért veszít, rendszerint gondoskodni kell vaspótlásról, s ugyanez a helyzet növekedési szakaszokban, várandósság és szoptatás idején is. Koraszülött kisbabáknál már egy-két hónapos korban kiürülhetnek a vasraktárak, ezért az orvos vaspótlást szokott javasolni.
Kinek kell vasat szednie?
Erről a kérdésről különböző álláspontok léteznek. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium például kilenc és tizenkét hónapos kor között szűrővizsgálatot javasol, s ez Magyarországon is indokolt lehet alultáplált vagy egészségtelenül étkező családoknál.
Laboreredmény
A hemoglobin– (vérfesték-) és a hematokrit– (a vér alakos elemeinek aránya) érték a vörösvértestek méretbeli megoszlására vonatkozó adattal kiegészítve jó kiindulási alap lehet. Ha ezek alacsonyabbak, mint a normálisnak tekintett értékek (hat hónapos kortól ötéves korig, valamint a várandósság idején 110 gramm/liternél nagyobb a normális hemoglobinérték), az esetek 97-98 százalékában vérszegénységről, illetve vashiányról lehet szó.Egy laboreredmény eltérése azonban még nem jelent sokat. Valójában azt tekinthetjük kórosnak, ami az élettani folyamatokban is megmutatkozik. Kérdés persze, hogy a szülő vagy az orvos észreveszi-e a tüneteket, hiszen ezek eleinte nem olyan feltűnőek. Teljesen egészséges gyerek vagy felnőtt esetében azonban akkor sincs szükség vaspótlásra, ha a kelleténél alacsonyabbak lennének az értékek, hiszen az egyéni különbségek jelentősek lehetnek, mindig akad olyan, aki az átlagtól elüt ugyan, de egészséges.Érdekes, hogy várandósság és szoptatás idején változatlan bevitel mellett is jelentősen javul a szervezet vashasznosító képessége, hiszen gondoskodni kell a baba fejlődéséről és az anyatejellátásról. A kizárólagos szoptatás a méhen belüli életből hozott vastartalékokkal együtt hat hónapos korig fedezi a kisbaba szükségleteit, többek közt vas tekintetében is.Ha a vérkép alapján vashiányra gondol az orvos, további vizsgálatokra lehet szükség. A táplálkozási eredetű vashiány általában jól befolyásolható gyógyszeres vaspótlással. Ha a kezelés ellenére sem javulnak az eredmények, vagy a beteg állapota drámaian romlik (például összeesik, jelentős súlyvesztése van, vagy tartósan igen alacsonyak az értékek), érdemes hematológiai szakrendelést felkeresni, mert előfordulhat, hogy vérképzőszervi betegség vagy más egyéb kór okozza a vashiányt.Jelentős vérképromlást eredményezhetnek az élősködők: óvodáskorú gyerekek körében egyes adatok szerint negyvenszázalékos a cérnagiliszta előfordulási aránya, de más élősködők, például a giardia lamblia okozta betegségekkel is számolni kell. Ilyenkor természetesen a felismerés és a gyógyítás jelent megoldást, a puszta vaspótlás nem.
Vastúladagolás
Az eddigiekből remélhetőleg kiderült: a vasháztartás működése meglehetősen összetett, bonyolult. Hiszen míg a védekezőrendszer hatásos működéséhez elegendő vasra van szükség, addig bakteriális fertőző betegségben szenvedőknek nem tanácsos vasat adagolni, mert a baktériumok szaporodásához sok vasra van szükség.A fertőzés idején azért alakul ki átmeneti vérszegénység, hogy szervezetünk így is rontsa a baktériumok szaporodásának lehetőségeit, ezért ilyenkor helytelen volna épp a gyógyulás vélt érdekében vasat pótolni – noha pusztán a vérkép alapján ez önmagában véve szükséges volna.Mint minden túlzás, a vas túladagolása is árt a szervezetnek, különösen akkor, ha a vérszegénység valódi okának tisztázása nélkül adagoljuk nagy mennyiségben, például multivitamin-készítmények cukorkaszerű fogyasztásával. Így ugyanis a szükségesnél nagyobb mennyiségben rakódik le a szövetekben, és károsítja működésüket.Vannak olyan helyzetek, amikor a túladagolást nehéz elkerülni: nagy vérveszteséggel járó baleset, műtét vagy rosszindulatú betegség esetén a páciens többszöri vérátömlesztésre szorul. Az idők folyamán a felesleges vörösvértestek elpusztulnak, a vasfelesleg azonban nagyon nehezen vagy csak gyógyszeres segítséggel ürül ki a szervezetből.Azt is figyelembe kell venni, hogy a fogyasztás növelése nem emeli automatikusan a felszívódó vasmennyiséget. A hasznosulás hatásfokában szerepet játszanak a szállító mechanizmusok, a lebontás és az emésztés, a bélfal állapota, az esetleges veleszületett enzimhiány, vagy különböző gyulladásos folyamatok. Magas vastartalmú élelmiszerek: hüvelyesek, dió, mandula, mogyoró, gabonafélék, húsok, belsőségek, petrezselyem, csipkebogyó, ribiszke, aszalt gyümölcsök, mák, olajos hal.További cikkek a vashiányról:
- Nem fogyasztanak elég vasat a magyar kisgyerekek
- Se többet, se kevesebbet!
- Vaspótlás zöldekkel!
- Mire jó a metafolin és a vas?
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
