Ez a kötelék nem a szereteten vagy a szülő által a gyermeknek nyújtott gondoskodás minőségén, hanem a szavak nélküli érzelmi kommunikáción alapul. A kötődés természetes módon történik, de – a kötődéselmélet szerint – a minősége kritikus a gyermek jövője szempontjából.
A kötődéselmélet a gyermek első kapcsolatán alapul, és azon, milyen hatással van a gyermek mentális fejődésére ez a kapcsolat. Az elmélet számos kutatónak, elsősorban Mary Ainsworthnek és John Bowlbynak köszönhetően alakult ki. Az anya képessége, hogy érzékenyen reagáljon a baba szükségleteire áll a középpontjában, és az, milyen hatással van ez a baba bizalmának, rugalmasságának és magabiztosságának fejlődésére, ahogy felnő.
A biztonságos kötődés kielégíti a gyermek biztonság, nyugalom és megértés iránti igényét, ezzel lehetővé téve az idegrendszerének optimális fejlődését. Egy gyermek fejlődésben lévő agya úgy szerveződik, hogy a biztonság érzésén alapuló bázisa legyen. Ahogy egyre érettebb lesz, egy ilyen megalapozás a következőt eredményezheti:
- egészséges öntudat
- tanulási vágy
- empátia
- bizalom
A Georgiai Szociális Minisztérium (Georgia Department of Human Service/GDHS) szerint a biztonságosan kötődő babák megtanulják, hogy bízhatnak másokban, hogy gondoskodnak róluk. A biztonságosan kötődők hajlamosak: jól reagálni a stresszre; hajlandóak önállóan új dolgokat kipróbálni; erősebb személyes kapcsolatokat kialakítani; és kiváló problémamegoldók lehetnek.
Ezzel szemben a bizonytalan kötődés, – amely nem elégíti ki a gyermek biztonságra, nyugalomra és megértésre vonatkozóigényét -, akadályozhatja a gyermek agyának fejlődését az optimális szervezettség érdekében. Ez visszafoghatja a szellemi, az érzelmi és a fizikai fejlődést is. Ahogy a gyermek egyre érettebb lesz, mindez vezethet tanulási problémákhoz és kapcsolatteremtési nehézségekhez.
A GDHS szerint a bizonytalanul kötődő babák nem bíznak könnyen, miután megtanulták, hogy a felnőttek nem megbízhatóak. A bizonytalanul kötődők hajlamosak lehetnek: kerülni másokat; elutasítani a másokkal való interakciót; szorongást, haragot vagy félelmet mutatni; felnagyítani az aggodalmakat.
A kötődés összetevői
- Biztonságos menedék: amikor a gyermek fél, vagy fenyegetve érzi magát, visszatérhet a szülőhöz, hogy megnyugtassa.
- Biztonságos alap: a szülő megbízható és biztonságos alapot biztosít, ahonnan a gyermek felfedezheti a világot.
- A közelség fenntartása: a gyermeket arra ösztönzi, hogy maradjon a szülő közelében a biztonságért, amit nyújt a számára.
- Szeparációs szorongás: amikor a szülőtől elválasztják, a gyermek aggódó és ideges lesz.
Hogyan alakíthatunk ki biztonságos kötődést a gyermekünkkel?
A kötődés a nonverbális érzelmi jelek dinamikus és interaktív cseréjének eredménye. Ennek a folyamatnak köszönhetően a baba biztonságban és megértve érzi magát. A kisbaba felveszi a szülő érzelmi jeleit, például a gesztusait és a hangszínét.
A baba sírással és gesztusokkal, például arckifejezések utánzásával, rámutatással, gagyogással és nevetéssel is jelez a szülőnek. Amikor felfogjuk a jelzéseit, reagáljunk ezekre szeretettel és megértéssel.
Ha megértjük a baba nonverbális jelzéseit, az elismerés, a kényelem és a biztonság érzését nyújtjuk a számára. A biztonságos kötődés kialakításához érdemes használni a nonverbális kommunikáció olyan elemeit, mint:
- a nyugodt, nyitott testbeszéd
- a gyengéd, szeretetteljes szemkontaktus
- a figyelmes, nyugodt arckifejezés
- a gyengéd, megnyugtató érintések
- a gyengéd, gondoskodó, megértő, érdeklődő hangszín
Azt érdemes megjegyezni, hogy a biztonságos kötődés csak egy a számos hatás közül mint például a kulturális normák, és az egyéni személyiségbeli különbségek -, amelyek hatással vannak a gyermek fejlődésére:
- a másokkal való kapcsolódásban, kapcsolatokban
- az érzelmek kezelésében
- a stresszre való reagálásban
- a problémamegoldásban
Cikk forrása: healthline.com