- Már 3-4 éves korban elkezdhető a pénzügyi nevelés játékos formában.
- A gyerekek megtanulhatják, hogy a pénzért dolgozni kell, nem lehet mindent azonnal megvenni, és a megtakarítás türelmet igényel.
- A pénzügyi tudatosság kialakulásában sokat számít a szülői minta és a mindennapi beszélgetés.
A pénzügyi nevelés gyerekkorban kezdődik. Bár az óvodások még nem értik a költségvetések vagy a banki szolgáltatások működését, a pénzzel kapcsolatos alapvető szemléletük már egészen fiatal korban formálódik. Akár már három-négy éves kortól érdemes játékos formában beszélgetni a pénzről, hogy a gyerekek fokozatosan megértsék a pénzügyi tudatosság alapjait.
Már óvodás korban megismertetheted néhány pénzügyi fogalommal. (Forrás: Getty Images)
1. A pénzért meg kell dolgozni
Az egyik legfontosabb alapvetés, amit egy kisgyereknek érdemes megértenie, hogy a pénz nem magától kerül a pénztárcába, a bankszámlára. Valaki megdolgozik érte, és a munkájáért kapja a fizetést. Óvodáskorban természetesen még nem szükséges részletesen elmagyaráznod neki a fizetéseket és a munkaszerződéseket, de azt már megértheti, hogy a szülei azért járnak dolgozni, hogy a családnak legyen pénze a megvásárolandó dolgokra.
Amikor arról kérdez, hogy honnan van a pénz, amivel a boltban fizetsz, válaszolj egyszerűen: anya és apa dolgozik, ezért fizetést kap, abból pedig megveszi az élelmiszert, a ruhákat és más szükséges dolgokat.
A brit MoneyHelper pénzügyi edukációs szervezet szerint már a három-négy éves gyerekekkel is érdemes játékos formában megismertetni a pénzt. A szerepjátékok is segíthetnek ebben: rendezzetek be otthon játékboltot, ahol a gyerek eladó és vásárló is lehet. Használjatok játékpénzt, amivel fizethet az egyes termékekért, és amivel gyakorolhatja, hogy ha van egy kerete, abból nem tud mindent egyszerre megvenni, csak egy-egy terméket.
2. Nem lehet mindent megvenni, amit szeretnénk
Ahogy arról már az előző pontban is szó esett, a pénzügyi tudatosság egyik fontos része annak a megértése, hogy a pénz véges, ezért választanunk kell a lehetőségek közül, és nem vásárolhatunk meg akármit, ami megtetszik.
Már óvodáskorban érdemes arról tanítani a kisgyereket, hogy különbség van a szükségletek és a vágyak között. Ételre, megfelelő ruházatra és otthonra szükségünk van, egy új játékra vagy édességre viszont csak vágyunk. Ez nem jelenti azt, hogy az utóbbiakat soha nem kaphatja meg, csupán azt, hogy nem minden kívánság teljesül automatikusan.
Bevásárláskor például megbeszélhetjük, hogy ma csak egy apróságot választhat a boltban. Ha több dolgot szeretne, segíthetünk neki mérlegelni: melyiknek örülne a legjobban? Fontos, arra is megtanítani, hogy a választás és a lemondás is része a pénzzel való gazdálkodásnak.
3. A megtakarítás türelemre tanít
A spórolás, megtakarítás fogalmával már óvodáskorban is el lehet kezdeni megismertetni a kisgyereket. Különösen akkor, ha valamilyen számára fontos célhoz kapcsoljuk. Ha például egy nagyobb játékot szeretne, ne feltétlenül vásárold meg neki azonnal. Segíts neki megérteni, hogy ha félreteszi a kapott pénzt, idővel összegyűlhet rá a kívánt összeg.
A legjobb, ha szemléletessé is teszed a számára a dolgot: jó eszköz lehet például egy teljesen átlátszó malacpersely vagy egy befőttesüveg, mert így jól látható, hogyan gyarapodik a megtakarítása. Rajzolhatsz vagy rajzolhat ő mellé egy képet is a vágyott dologról, amire gyűjtitek a pénzt, így a cél még kézzelfoghatóbbá válik.
A MoneyHelper ajánlása szerint már a három-négy éves gyerekekkel is érdemes játékos formában megismertetni a pénzt, az ötévesekkel pedig már a megtakarításról és a szükségletek, illetve vágyak közötti különbségről is lehet beszélgetni.
4. A pénz elköltése döntésekkel jár
A pénzügyi tudatosság nemcsak a spórolást jelenti, hanem annak a megtervezését, hogyan költjük el a rendelkezésünkre álló összeget, mire költünk, mennyit tudunk félretenni. Az óvodásodnak természetesen még nem kell költségvetést készítenie, hiszen valószínűleg még zsebpénzt sem kap, viszont kisebb döntési helyzetekkel már megismerkedhet. A pénzügyi tudatosságra nevelés egyébként is ez folyamat, ami során mélyebben ismerkedhet meg az egyes pénzügyi dolgokkal.
Ha például kap egy kevés pénzt a nagyszüleitől a születésnapjára, beszélgess vele arról, hogy mit szeretne kezdeni vele. Megvehet belőle egy kisebb édességet vagy játékot, de félre is teheti egy nagyobb játékra, amire gyűjtötök neki. Mindkét választásnak lehet helye, a lényeg, hogy kezdje megérteni, hogy vannak ilyen döntési helyzetek.
Ha gyorsan elkölti az összes pénzét, próbáld meg nem azonnal pótolni. A kisebb hibák is fontos tapasztalatot jelenthetnek, ha közben biztonságos környezetben, szülői segítséggel tanulhat belőlük. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat pénzügyi tudatosságról szóló szülői tájékoztatója is kiemeli, hogy a zsebpénz lehetőséget ad a gyereknek a döntésre, a gyűjtésre, a várakozásra és a hibázásra.
5. A pénz nemcsak magunkról szól
A pénzügyi nevelésnek a másokra való odafigyelés is része lehet. Az ausztrál Moneysmart pénzügyi edukációs program is azt javasolja, hogy a szülők beszélgessenek a gyerekekkel az adakozásról, és mutassák meg nekik, hogy a pénz egy részét mások támogatására is fordíthatjuk.
Ha például adományozunk egy szervezetnek, vagy egy jótékonysági gyűjtéshez csatlakozunk, beszélgessünk vele arról, miért tesszük ezt. Nem kell ilyenkor nagy összegekre gondolni: akár egy perselyben is gyűjthetünk közösen pénzt, például egy állatmenhelynek. Ezzel a gyerek azt is megtapasztalhatja, hogy a pénz nemcsak tárgyak megszerzésére alkalmas, hanem másoknak is örömet és segítséget jelenthet.
Az egyik legfontosabb dolog pedig az, hogy a pénzről ne legyen tabu beszélni otthon. Nem kell a család anyagi helyzetének minden részletébe beavatni a gyereket, de érdemes természetes témaként kezelni a vásárlást, a spórolást és a pénzügyi döntéseket. A gyerek ugyanis abból is sokat tanul, amit lát, hogy a szülei hogyan bánnak a pénzzel.
Kapcsolódó cikkek
