Megtermékenyülés
Az menstruáció után az ösztrogénszint megemelkedik, a lecsupaszított méhfalon a megmaradt mirigyek, érfalak hámjából lassan újraépül a nyálkahártya. A mirigyek megnövekednek, működni kezdenek, új erek alakulnak ki, ezek tápanyagokkal látják el a területet. A nyálkahártya vastagodni kezd, majd az újabb peteérést követően teljesen megérik.
Eközben a tüszőből kiszabadult petesejt vándorolni kezd a méh belseje felé. És itt találkozik a szerelmes pillanatban felé induló százmillió ondósejt egyikével. A petevezetékben persze már nem olyan nagy a tülekedés, mivel az ondósejtek jó része a savas hüvelyváladékban leli halálát, mások falósejtek martalékaivá válnak, néhány csoport meg egyszerűen eltéved a hüvely és a méh ráncai között. A válogatott csapatnak még egy próbát ki kell állnia: a méh csapkodó csillói keltette ár ellen kell elúszniuk a petesejtig.
A győztesek körültáncolják a petesejtet, és addig várnak, amíg a sejt egyik oldalán kis kiboltosulás támad. A “dudorhoz” legközelebbi hímivarsejt, farkát hátrahagyva, befurakszik a petesejtbe: megtörtént a megtermékenyítés.
A két sejt kromoszómaállománya egymáshoz rendeződik, megindul a sejtosztódás. Miközben odabent ez a nagy munka folyik, a pete lassan a méh ürege felé úszik. Körülbelül fél nappal a nagy találkozás után révbe ér, majd 3-4 nap múlva “gyökeret ereszt” a méhnyálkahártyába és tovább folytatja fejlődését
A sárgatest ebben az esetben tovább “virágzik”, így a progeszteron szintje magasabb marad. Ez megakadályozza az újabb tüszők beérését. A méhnyálkahártya tovább vastagodik, még érdúsabb lesz, és lassan kialakul a méhlepény.
Ez is érdekelhet:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
