“A terhesség végére elfogyott az energiám”
“Azon kismamák közé tartozom, akik a terhesség nagy részét végigdolgozták. Őszintén szólva örültem, hogy kimaradt a terhesség elején a rosszullét. Nem hánytam, nem émelyegtem Zsombival. Számomra ismeretlen fogalom volt. Jártam tovább a könyvelőirodába azután is, miután bejelentettem a 12. héten, hogy babát várok” – meséli Adél.
“Simán ment minden. Csak onnan vettem észre, hogy lassan közeledik a nagy pillanat, hogy újra vizsgálatra, terhesgondozásra kellett mennem. Az étkezésre se görcsöltem rá különösebben, nem ettem rendszeresen, akkor is inkább valami gyorskaját. Nem volt időm ezzel foglalkozni. A harmadik trimeszterre azonban elfogyott a lendületem. Először azt hittem, hogy az egyre terjedelmesebb pocakom okozza, és emiatt kapok nehezebben levegőt. Sokkal fáradékonyabb vagyok a 34. hét óta, mint amire számítottam. Még bejárok dolgozni, de már nagyon nehezemre esik. Nem tudok annyira koncentrálni, egyre többet hibázok, lassabban megy a munka.”
Több vér, több vas
A terhesség során a vérmennyiség jelentősen megnő – a harmadik trimeszterre (28-40. hét) ennek mértéke eléri a 45%-ot1, azaz nagyjából 1,5-szerese lesz az eredeti mennyiségnek az a volumen, amely segítségével a kismama teste ellátja a magzatot és saját magát.
Az oxigénszállítás a vörösvértestek révén történik. Ezek egyik alkotóeleme a vasat tartalmazó fehérjemolekula, a hemoglobin, amelynek képzéséhez szükséges a vas. Hogy több vért és hemoglobint tudjon előállítani a terhesség előrehaladtával a szervezet, értelemszerűen több vasat is igényel, ezért a kismamának többet kell ebből a nyomelemből bevinnie.
A fentiekből következik, hogy enyhe vérszegénység a várandósság alatt szinte minden kismamánál jelentkezik. Ám vaspótlás nélkül súlyosan lecsökkenhet a vasszint, akár már a második trimeszterre, ami kezelés nélkül vashiányos vérszegénységhez vezethet. A vashiány kezdetben csak zavaró, később kifejezett tünetekkel járhat, ráadásul a baba fejlődését is negatívan befolyásolhatja (fejlődési rendellenességekhez, koraszüléshez, esetleg vetéléshez is vezethet), szülés alatti és utáni problémákat is okozhat az újszülöttnél és az anyukánál egyaránt.
Hogyan jelez az anya teste, hogy vészesen alacsony a vasszint, és feltétlenül pótolni kell a vasat?
A vashiány tünetei:
- fáradékonyság,
- légszomj,
- gyengeségérzet,
- sápadt bőr,
- alacsony energiaszint,
- magasabb pulzus,
- szédülés,
- hajhullás,
- álmosság,
- romló koncentrációs képesség.
A vérszegénységgel küzdők között a leggyakoribb tünet a fáradékonyság – az adatok2 szerint ezt 79 százalékuk tapasztalja. Igen sokan – 38 százalék – számoltak be sápadtságról (szembetűnő a szemhéj belső fele, a körömágy és az íny vértelensége), illetve a páciensek 30 százaléka a koncentráció romlását említette zavaró jelként.
Van olyan, akinél nagyobb a vérszegénység kockázata
“Nagyon boldogok voltunk Krisztiánnal, amikor kiderült, hogy két baba növekszik a szívem alatt. Nem lepődtem meg, hiszen a családunkban már előfordult ikerterhesség, számítottam rá. De nem volt könnyű a várandósság. Az utolsó hónapok voltak a legnehezebbek. Nagy súlyt cipeltem, a lábaim ödémásodtak, egyre nehezebben kaptam levegőt” – emlékszik vissza erre az időszakra Zsófi.
“Azt a pár lépcsőfokot is nehezen tettem meg, ami a házunk bejáratáig vezetett fel. A vasszintem nagyon alacsony volt, az orvos szerint komoly terhességi vérszegénység alakult ki nálam. Enni is alig bírtam, azt éreztem, hogy a gyomrom diónyira zsugorodott. Nagyon vártam már, hogy Kolos és Máté kibújjon. Császárral lettek meg végül, még mielőtt betöltöttem volna a 37. hetet. Szerencsére most már mindannyian itthon vagyunk, és mindketten makkegészségesek, szépen nőnek.”
Szinte minden második kismama vérszegény
A probléma gyakoriságát jól mutatja a National Library of Medicine portálon olvasható3 2011-es tanulmány, amely szerint a nem terhes nők 29 százaléka, míg a babát várók 38 százaléka küzd vérszegénységgel. Ez azért is nagyon fontos szám, mert a kutatások szerint jóval nagyobb az esélye a vashiányos vérszegénység kialakulásának azoknál a nőknél, akik eleve vashiányos állapottal vágnak neki a várandósságnak. Éppen ezért érdemes már a babavárás előtt ellenőriztetni a vasszintet, és ha a hiányállapot igazolódik, a megfelelő készítménnyel feltölteni a raktárakat.
Az induló vashiány mellett azonban vannak egyéb tényezők, amelyek jelentős mértékben növelik a vashiányos vérszegénység kialakulásának kockázatát. Lássuk, melyek ezek!
Kezdjük mindjárt a táplálkozással. Ha a kismama nem fogyaszt elég vasban gazdag élelmiszert, azzal fokozza a hiányállapot kialakulásának esélyét. Fontos tudni, hogy az állati vasforrásokból (például májból, marhahúsból, sertéshúsból) szívódik fel a leghatékonyabban a vas (körülbelül 20%), míg a vasban gazdagabb növényi élelmiszerekből (például bab, diófélék, szárított gyümölcsök) csak jóval kevesebb vas tud hasznosulni (nagyjából 10%).4
A terhesség mellett a szülés és a szoptatás is erősen kimeríti a vasraktárakat. Kell idő a szervezetnek a regenerálódáshoz, még vaspótlás mellett is! Nem meglepő hát, hogy a vérszegénység kockázatát tekintve az is meghatározó, mennyi idő telik el két terhesség között. Ha a két várandósság között 1,5-2 évnél rövidebb idő telik el, nagyobb valószínűséggel jelentkezik vashiányos probléma.
Az ikerterhesség is a rizikófaktorok közé tartozik, hiszen olyankor két vagy ennél is több magzatról gondoskodik a kismama szervezete. Ha a súlyos terhességi hányás is a terhességet kísérő, kellemetlen tünetek között szerepel, akkor szintén nagyobb az esély a vashiányos vérszegénység kialakulására.
Mennyi az annyi?
A WHO a terhesség alatt napi 30-60 mg elemi vas bevitelét javasolja már a terhesség kezdetétől, ami mellé érdemes szedni napi 0,4 mg folsavat is. (Utóbbi szintjét indokolt esetben az orvos emelheti 4 mg-ra.)
Szülés után is több vasra van szükség
“Borit császárral szültem, mert nem fordult be. Hazaérkezésünk után megharcoltam a szoptatással. Sírtam a fájdalomtól, és a heg miatt sem volt egyszerű megtalálni a megfelelő testhelyzetet. Az erőnlétem is messze volt attól, amire szükségem lett volna ahhoz, hogy a babánkat egyedül ellássam. Már szülés előtt is nagyon gyenge voltam, ami fokozódott, sokszor szédültem, fájt a fejem, a hajam is nagyon hullott. Az orvosom szerint a vérveszteség súlyosbította a vashiányomat.”
A WHO5 ajánlása szerint szülés után még 3 hónapig mindenképpen folytatni kell a vaspótlást! Mi ennek az oka? A terhesség alatt vészesen merülnek a vasraktárak, ráadásul jelentős mennyiségű (400-500 ml) vért is vesztünk a hüvelyi szülés során. (Császármetszésnél még többet.) Ehhez hozzájön még a szoptatás is, ami szintén sokat kivesz a vaskészletből. A magasabb vasbevitel folytatása ezért szükséges a szülés után is ahhoz, hogy az anya minél hamarabb visszanyerje erejét és rendben elláthassa a kicsit.
Mennyi vaspótlás kell a szoptatás és a gyermekágy idején?
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása értelmében az elemi vasat szülés után is érdemes tovább szedni napi szinten legalább 3 hónapig vagy a hemoglobinszint normalizálódásáig folsavpótlással vagy anélkül a szervezet támogatása érdekében.
Forrás:
5WHO
Kapcsolódó cikkek
