Tünetek
Az asztma klinikai jelei jól felismerhetők: rohamokban jelentkező nehézlégzés, amely megnyúlt, sípoló kilégzéssel párosul, lázzal nem jár. Nem tipikus tünet, de szintén az asztmára jellemző a görcsös, rohamokban jelentkező köhögés, különösen, ha ez aktív mozgás, futás után jelentkezik.
Ha a kisgyermek nemcsak valamely éppen átvészelt fertőző betegség után liheg nagyon és köhög futkározás után, akkor érdemes megbizonyosodni róla, hogy nem asztma okozza-e. A különböző köhögésektől az asztmás köhögést úgy lehet elkülöníteni, hogy asztmánál mindig a kilégzés nehezített.
Diagnózis
Alapos kivizsgálás szükséges, melynek alapvető része az allergiás háttér megkeresése, ill. kizárása, mivel asztmás kisgyerekeknél az esetek nagy részében, 90 %-ban valamilyen kimutatható allergia áll a betegség hátterében. (Az allergia kimutatása bőrpróbával volna a legegyszerűbb, de 3 évesnél fiatalabbaknál csak az allergénspecifikus IgE-vizsgálattal lehet megbízható eredményt kapni.)
A kivizsgálás másik lényeges része a légzésfunkció vizsgálata. Tünetmentes gyerekeknél a mérés normális adatokat, normál vitálkapacitást mutat, aktív mozgás után azonban – gondoljunk a futás után jelentkező asztmás köhögésre – a kilégzett levegő áramlási sebessége a terhelés előtti értékhez képest mintegy 20 %-kal csökken. Ezért a vizsgálathoz valamilyen fizikai teljesítményre kérik meg a gyermekeket.
A mérés nehezen végezhető el 6 éves kor alatt, mivel a gyermekek ilyen korban még nem mindig tudnak együttműködni a vizsgáló orvossal.
A betegség
Asztmánál a nehézlégzést nem a belégzés, hanem a kilégzés nehezítettsége okozza. Belélegezni tehát azért nehéz, mert kilégzés híján nincs hely a friss levegőnek, illetve, mert a légutak be vannak szűkülve. A beszűkülést a hörgőnyálkahártya asztmás gyulladása miatti duzzanata és a hörgők izomzatának görcse hozza létre.
A hörgőszűkületet a kilégzéshez szükséges légköri nyomásnál nagyobb mellkasi nyomás tovább fokozza, ezért nem tudja megfelelően kilélegezni elhasznált levegőjét az asztmás ember.
Az asztmás gyulladás hasonló a légcsőhuruthoz, csak sokkal mélyebbre húzódik, és sokkal lassabban gyógyul. A hurutos légutakra jellemző nyálka tovább szűkíti a hörgőket.
A helyes légzés
Az asztmás nehézlégzés okainak ismeretéből adódik néhány fontos tudnivaló, ami elengedhetetlen az asztmás roham helyes ellátásához.
A lehető legrosszabb, amit a beteg – gyermek és felnőtt egyaránt – tehet, az az erőltetett belégzés, a levegő után kapkodás, hiszen nem a levegővétel, hanem a kilégzés akadálya áll fenn. A helyzetet nehezíti, hogy a légszomj ösztönösen belégzésre készteti az asztmás embert. Ezért tudatosan kell megtanulni, hogyan juthat az asztmás tüdő elegendő friss oxigénhez. Mindenféle idegesség és kapkodás káros, ezért a legfontosabb, hogy a kisgyereket a szülei nyugtassák.
A piciktől még nem várhatjuk el, hogy tudatosan lazítsanak, de azt lehet mondani nekik, hogy fújják ki a levegőt. Semmiképp ne biztassuk őket arra, hogy vegyenek nagy levegőt, és lélegezzenek mélyen. Meg lehet próbálni a gyerekkel együtt lassan és egyenletesen kifújni, majd venni a levegőt, és biztatni kell, hogy utánozzon minket.
A legjobb testhelyzet ilyenkor a hanyattfekvés, illetve, ha a felsőtest egy párnával alá van támasztva, és a gyermek félig ülő helyzetben van.
Kezelés
Az asztma kezelésének célja elsősorban hörgőgörcs és a gyulladás megszüntetése. A gyulladáscsökkentők mellett, a tüneti kezelés is fontos, amikor a belégzést segítő hörgőtágító gyógyszert alkalmaznak, lehetőleg belélegezhetőt. Így már másodpercek múlva hatni kezd. Emellett kaphatók olyan segédeszközök, amelyekkel a gyógyszer könnyen közvetlenül a tüdőbe juttatható. Vannak tablettás asztma-gyógyszerek is.
Életmód
Az asztmás kisgyermekeknél fokozottan kell ügyelni arra, hogy ne tartózkodjék dohányfüstös környezetben, mert az sokat ronthat állapotán. Ezen túl azonban nem szabad az asztmás gyerekeket korlátozni a mozgásukban. Lehetőleg tiszta szabad levegőn mozogjanak, sportoljanak, és már kicsi kortól kezdve nagyon jót tesz az úszás.
Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.hu