Ezeket az édességeket faltuk gyerekkorunkban

Úgy emlékezhetünk, hogy a szocializmusban (amelyben a mai negyvenesek részben felnőttek) semmi nem volt, a boltok kongtak az ürességtől. Ez egyáltalán nincs így, bár az tény, hogy az akkori kínálat összehasonlíthatatlan egy mostani, átlagos szupermarket árukészletével. Érdekes, hogy édességben meglehetősen erős volt a korszak, bár nem annyira minőségi, mint inkább mennyiségi téren – mindenesetre annyi elmondható, hogy igyekeztek a kor élelmiszermérnökei. Ha ma rátekintünk az akkor kapható csokikra, cukrokra, vegyes érzéseink lehetnek. Egyrészt elfog minket a kellemes nosztalgia, ugyanakkor olykor összerándul a gyomrunk: úristen, hogy lehetett ilyesmit megenni? Akkor ugyanis még nem volt divat a wellness-fitnesz, sem a tudatos, természetes étkezés, fittyet hánytunk E-számokra, ízfokozókra és adalékanyagokra. Ennek megfelelően az édességeink ezer színben pompáztak, az ízük pedig – hm – jó esetben összetettebb volt egy adag cukorbombánál (de nem túl gyakran).

Nézzünk néhány nagy kedvencet, és néhány anyariogató példányt, amivel sokakat ki lehet üldözni a világból, persze nyilván ezeknek is megvan a maguk rajongótábora, különben nem lett volna kinek árulni annak idején. És ami a meglepő: egy részüket ma is gyártják, legalábbis erről tanúskodik az edessegek.hu weboldal létezése.

Törökméz

Fele cukor, fele méz: jól hangzik, igaz? Nos, az íze és az állaga is pont ilyen. Nem győzött meg.

Medvecukor

Én életemben nem ettem, de valahogy nem is bánom. Állítólag ánizsos, nyúlós, fekete… mégis ki talál ki ilyen tulajdonságokat egy desszertnek?!

Dianás cukorka

Valójában nem is gyerekeknek való, hiszen alkohol van benne, vagyis sósborszesz, ahogy annak idején tudtuk. De vajon miért hívták Dianának? És hogy lehet egy cukorburkot csokoládéval bevonni?! Arról nem beszélve, hogy ha eltört, akkor folyt kifele minden…

Télifagyi

Zseniális találmány: a gyerekek akkor is ehessenek fagyit, ha kint már hideg van, a boltosnak meg nincs hűtőládája. Mondjuk a formáján kívül nem sok minden emlékeztetett fagylaltra, és az is csak félig-meddig. Azt meg hagyjuk, hogy mivel volt töltve…

Krumplicukor

Te jó ég, ebben meg mi a pozitívum? Aki szerette, mesélje el! De azt is, hányszor járt miatta fogorvosnál.

Kakasnyalóka

Ha már a fogorvos, akkor időszerű szót ejtenünk a híres kakasos nyalókáról. Fő előnye nyilván az, hogy kakasos.

Málna pehelycukor

Édes is meg savanykás is, cserébe beletörhetett a fogunk. Viszont kétségtelenül málna-alakúak a szemek.

Limó        

Na, ez már igazán innovatív: egy italpor, amit vízben kell(ene) feloldani, ahogy a csomagolása is utal rá, de mi persze csak úgy beöntöttük a szánkba. Érdekes volt. Előnye, hogy enyhén savanykás.

Gumicumi

Akkor még értettek a gyerekek nyelvén, és egy kis humort is vittek az édességgyártásba. Ezt a fajta ötletességet talán csak a Kinder tojás tudta hozni azóta is.

Melba ananász kocka

Hogy mennyi ananász lehetett benne, és egyáltalán, hogy jutott eszébe a szocialista gyáripar szakembereinek a délszaki gyümölcs, rejtély. Mindenesetre zöld volt a belseje. Vagy sárga – mert volt banános verzió is.

Dunakavics

Ha eddig dicsértük a marketinget, akkor most visszavonjuk: ki az az észlény, akinek eszébe jutott ehető kavicsot gyártani? Szülők ezrei próbálták ezután sikertelenül elmagyarázni a porontyaiknak, hogy nem, amit a játszótéren talál a földön, az csak formájában és nevében ugyanaz, de egyáltalán nem ehető.

Utasellátó roló

Mi részünkről ennek adnánk az aranyérmet. Csokis kívül, csokis belül, unalmas piskóta vagy egyéb felesleges dolgok nélkül. Szigorúan vonatra várva kaphattunk.

Cigirágó

A másik hatalmas mellényúlás a Dunakavics mellett – akármilyen mókás volt is gyerekszemmel. Mi ez, valami elbaltázott beetetés a dohányiparnak?

Pattogó cukor

Itt már beköszönt a nyugat a kanyarban, fú, cukor, ami a szánkban robban, pattog… nagyon izgi volt.

Kojak nyalóka

Emblematikus édesség – ismét egy cukor csokival bevonva, brrr. Állítólag vanília íze volt, de ezt nem tudom tanúsítani.

Szerencsi szelet

Bocsánat, inkább ez az aranyérmes, a mai napig felveszi a versenyt a legismertebb modern márkákkal. Egész mogyoró, szuper étcsoki-krém, egyáltalán nem geil. Szenzációs.

Franciadrazsé

Bírtuk. És egészen vállalható.

Piros mogyorós

Akkor az ezüstérem legyen az övé. A mai napig jól eladható.

Pille gumicukor

Brrr… ránézni is rossz. Habosított… izé… cukor. Vagy mi.

Sport szelet

Nagy sikertermék, annyira, hogy még süteményben, tortában is próbálják rekonstruálni a mai napig.

Szerencsi állatos-abc-s csokik

Jól emlékszem, hogy Kukori és Kotkoda is volt rajta? Vagy az egy másik termék? A korszak nem tudott szabadulni jól ismert oktató-nevelő szándékától, és még a csokipapíron is olvasni tanította az ifjúságot.

Golyórágó

Talán maga a csomagolás volt benne a legnagyobb dobás: hosszú volt, mint a franc, színes, szagos, ahogy kell.

Macskanyelv

Formára, tematikára, beltartalomra nézve is meggyőző darab. Fogy a mai napig.