1. Hagyd kockáztatni!
Ne mássz fel a kerítésre! Ne lökd túl magasra a hintát! Ne állj fel a székre! – összeszámoltad már, napjában hányszor szólsz rá a kicsire, hogy mit ne csináljon? Garantáltan többször, mint a párod. Mivel a terhesség alatt szó szerint “védőburokként” funkcionálnak, az anyukák hajlamosak a szülés után is ebben a szerepben maradni.
Ezzel szemben az apukák sokkal nagyobb teret hagynak a gyereknek a tapasztalatszerzésre, és csak akkor avatkoznak bele a dolgokba, ha tényleg veszélyben van a kicsi. Amerikai kutatók is egyetértenek azzal, hogy a gyerekeknek szükségük van némi kockázatvállalásra, mert ha mindentől óvni akarjuk őket, előbb-utóbb túlzottan elővigyázatos, az új, ismeretlen helyzeteket kerülő felnőtt válik belőlük.
Próbáld ki: Ha a kúszó-mászó, mindent kipróbálni akaró kicsi láttán heves szívdobogás jön rád, és legszívesebben azonnal utána szaladnál, kérdezd meg magadtól, mi a legrosszabb, ami történhet. Tényleg annyira vészes lenne, ha felbukna valamiben, vagy a popsijára huppanna a kalandozások közepette?
2. Bízz magadban!
A játszótéren, a boltban és az óvodában is kis csoportba verődve tárgyaljátok ki a többi anyukával a legújabb nevelési tanácsokat, és hogy kinek mi vált be legjobban az etetésnél, a betegségeknél, az altatásnál. Otthon aztán az interneten is utánakeresel az információknak, de a végére csak még jobban összezavarodsz… A férfiak egyik nagy előnye, hogy a végletekig bíznak magukban és a döntéseikben, és cseppet sem izgatja őket, hogy mit gondol róluk a többi apuka. Amíg ők jónak látják saját módszerüket, ragaszkodni is fognak hozzá. Irigylésre méltó magabiztosság, ugye?
Próbáld ki: Ahelyett, hogy kizárólag a szakértők véleményére hallgatnál, néha hagyd magad is érvényesülni! Persze a kényes helyzetekben nem szégyen segítséget kérni, de érdemes többször előcsalogatni azt a bizonyos belső hangot, amit idáig elnyomtak benned az innen-onnan hallott jó tanácsok.
3. Ébreszd fel a benned lakó gyereket!
Hiába játszol vele napközben, szemed fénye alig várja, hogy délután hazaérjen a munkából apa, mert akkor kezdődik csak az igazi móka. Amíg te a konyhában ügyködsz, párod profi focistákat megszégyenítve rúgja a bőrt a kicsivel, hangosan énekel az alkalmi fakanálmikrofonba, és elszántan igyekszik megnyerni a bújócskabajnokságot. Neked persze a háztartási munkák és a pici körüli teendők után jártányi erőd is alig marad, ezért nem mindig van kedved a közös játékhoz, miközben attól tartasz, hogy a gyerek hamar megtanulja: apa a mókamester, anya pedig a szigorú főnök.
Próbáld ki: Beszéljétek meg a pároddal, hogy időnként vállalja el ő a vacsorakészítést vagy a mosogatást, míg te kicsit kiengedheted a gőzt, és önfeledten játszhatsz a gyerkőccel. Hamar meglátod majd, hogy egy kis játékkal olyan dolgokra is könnyebben ráveheted, amiken azelőtt csak a vita ment.
4. Ne vessz el a részletekben!
Csíkos szoknyához pöttyös póló, össze nem illő zoknik és egy kissé megviselt lófarok – még egy vadidegen is azonnal rájönne, hogy reggel apa öltöztette fel a kicsit. Te pedig nem győzöl bosszankodni, mikor délután meglátod a kis “lelencgyereketeket”, mégis hogy engedhette őt ki a házból így. Az anyukákban gyárilag kódolva van a tökéletességre törekvés, még akkor is, ha pontosan tudják, hogy sosem lesz minden hibátlan körülöttük. A férfiak viszont közel sem görcsölnek rá ennyire az apróságokra, jóval kevesebbet agyalnak a dolgokon, és ritkábban húzzák fel magukat, így vidámabban telnek a napjaik.
Lesd el apától!
Próbáld ki: Nevezzetek ki a héten egy-két napot, amikor a reggeli készülődést apa intézi. Ilyenkor vonulj el a konyhába egy kávéval, és semmi esetre se szólj bele a gyerek öltözékébe. Nyugi, senki nem fog rossz anyának nézni azért, mert a fodros kis ruhácska mellett sportcipő virít rajta!
5. Tereld el a figyelmét!
Ugye nálatok is előfordul, hogy falrengető vita kerekedik abból, hogy a gyerkőc nem akar este fürdeni, te pedig nem győzöd beleimádkozni a kádba? Kevés dolog van, ami a férfiakat jobban irritálja, mint a felesleges drámázás, inkább megpróbálják elsimítani a dolgokat, mielőtt még veszekedés lenne a vége – már csak azért is, mert nem szeretnek alulmaradni a vitákban. És egy makacs gyereknél nincs veszedelmesebb ellenfél… Ilyenkor előveszik az adu ászt a zsebükből, és két választási lehetőséget kínálnak a kicsinek, amivel elterelik a figyelmét az elvégzendő feladatról, és nem érzi majd, hogy ráerőltettek valamit, hiszen az ő szavát is meghallgattátok.
Próbáld ki: A legközelebbi fürdetés előtt, még az esti játék alatt kérdezd meg a picit, hogy a kádban szeretné-e folytatni a mókát, vagy a játékidő végén fürdene. Persze a figyelemelterelés helyett néha a lekenyerezés taktikáját is bevetheted – ha nem bír nyugton maradni a gyerekülésben, csak nyomd a kezébe a kedvenc mesekönyvét!
Kapcsolódó cikkek gyermeknevelés témában:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
