Nem elválasztás: kiegészítés!
A csecsemők szervezete a féléves kor után az anyatej mellett már feltétlenül igényli az összetételében és jellegében is új táplálékok adását. A rohamos gyarapodáshoz szükséges energiát, fehérjét, zsírt és szénhidrátot, valamint a vitaminokat és ásványi anyagokat már csak új táplálékok bevezetésével tudjuk biztosítani. Megfigyelhető, hogy maga a baba is érdeklődik az új típusú ételek iránt, “kér” – de legalábbis szívesen ismerkedik az új ízekkel. Arra, hogy elérkezett a hozzátáplálás ideje, az anyukák a kicsi viselkedéséből is következtethetnek.
Amikor a baba mohón szopik, mindkét mellet kiüríti a szopások alkalmával, de láthatóan éhes marad, az etetés után egy-két órával rendszeresen felébred és enni kér, illetve ami a kezébe kerül, a szájába dugja, kóstolgatja – ezek a jelei annak, hogy el lehet kezdeni a vegyes étrend bevezetését. A korszakhatárok természetesen nincsenek kőbe vésve, a kicsi igényei szerint jelentős eltérések lehetnek a hozzátáplálás elkezdésének, az új anyagok bevezetésének idejében. Bármikor is történjék azonban az új étel bevezetése, az nem a szoptatás helyettesítését vagy befejezését kell, hogy jelentse, hanem annak kiegészítését!
Fő a fokozatosság!
Az elválasztási folyamat kezdő időpontjánál fontosabb az első szoptatás elhagyása és a teljes elválasztás közötti időszak ütemezése. Ha egy-egy szoptatás négy-hat hetente marad el, akkor elég idő marad arra, hogy a csecsemő elfogadja és szívesen fogyassza az új ételt. Ez a fokozatosság segíti a baba szervezetét abban, hogy panaszok, nehézségek nélkül hasznosítsa a különböző tápanyagokat. Ugyanakkor a hozzátáplálás nem kell, hogy kiváltsa a szoptatást, a baba igényeihez igyekezzünk igazodni.
Ügyelni kell arra, hogy egyenként ismertessük meg a csecsemőt a különféle táplálékokkal: legalább 3-5 nap különbséggel vezessük be az új ételt, így az esetlegesen kialakuló negatív reakciók oka könnyen azonosítható. Az új ételeket kezdetben lé, majd püré formájában adjuk a csecsemőnek, egyre növekvő mennyiségben.
Az első alkalommal egy, a következő napon kettő, aztán négy kanállal kínáljuk a kicsit, és fokozatosan emeljük a mennyiséget egy teljes adaggá. Először tanácsos inkább délelőtt vagy délben adni az újdonságot, így az esetleg kialakuló emésztési nehézségek nem az éjszakai órákban rontják el a baba és a család pihenését.
A fokozatosság elve érvényesül abban is, hogy először egykomponensű zöldség- és gyümölcslevekkel, pépekkel kezdjük a hozzátáplálást, majd a következő időszakban, hat-nyolc hónapos korban már a többféle összetevőből készült ételekkel lehet folytatni.
Mikor, mit?
A gyári készítésű bébiételek és tejpépek a csomagolásukon feltüntetett kortól biztonsággal adhatók, még abban az esetben is, ha olyan összetevő szerepel bennük (pl. tej, méz) amelyet házi felhasználásban nem javasolnak csecsemők fogyasztására. Ennek az eltérésnek az az oka, hogy a szigorú és körültekintő gyártástechnológiának köszönhetően ezek az alapanyagok is megfelelően át vannak alakítva, a babák táplálására alkalmasak.
Ha otthon készített ételekkel kezdjük a hozzátáplálást, ügyelni kell az alapanyagok adásának sorrendjére. Legelőször adhatók a legsemlegesebb ízű gyümölcsök, mint pl. az alma, őszibarack, banán, szőlő (leve), a zöldségek közül pedig a burgonya, sárgarépa, sütőtök. A tejpépek közül a gluténmentes alkalmazható először. lassanként óvatosan lehet húst is tenni a bébiételbe: elsősorban a szárnyas vagy nyúlhúst, illetve sovány sertés-, marhahúsokat.
Szintén féléves kortól kaphat a kicsi gluténtartalmú tejpépet. Nyolc hónapos kortól lehet az olyan tejtermékekkel próbálkozni, mint a sajt, a túró, a joghurt.
Csak egy éves kortól tanácsos adni a savas gyümölcsöket (citrusfélék. Az aprómagvas bogyósokat, mint a málna, eper, ribizli, kivi a másfél éves kortól kínáljuk. A hüvelyesek és a káposztafélék szélgörcsöket okozhatnak, ezért szintén egyéves korig várjunk velük. A kakaó, a méz, a tojásfehérje szintén várhat az egyéves kor utánig.
Cumi helyett kiskanál!
A gyermekorvosok és védőnők megegyeznek abban, hogy a hozzátáplálás leghelyesebb módja a kiskanál, illetve levek itatására az ivópohár. Ennek ellenére sajnos, még sokszor lehet elrettentő példaként látni, hogy a kicsi szájából szinte még a kiskocsiban, séta közben sem kerül ki a cumisüveg, vagy hogy levágott végű cumiból kapja a gyermek a pépes ételeket is.
A cumi ilyen használata sem táplálkozás-élettanilag, sem a későbbi étkezési szokások kialakítása szempontjából nem helyes. A baba úgy érzi az ételek ízét a legjobban, ha egyszerre kis mennyiségben, laza oldatban kerülnek a nyelvére. Négy-hat hónapos korban a baba általában szívesen vesz részt ebben a “kanalas kísérletben”. Ha azonban a szülők elmulasztják ezt az időpontot és túl későn próbálják a gyermeket a kanálhoz szoktatni, legtöbbször nehézségekbe ütközik a folyékony ételekről a szilárdra való átállás.
A kiskanalas etetési illetve poharas itatási mód azért is megéri a belefektetett fáradtságot, mert ezek segítségével szokja meg a baba a leghamarabb az önálló, “felnőtt” étkezési módot, nem rögzülnek olyan szokások, amelyekről később csak nagy nehezen, sokszor már túl későn, a kialakult ártalmak, például a fogacskák veszélyeztetése után lehet a kicsit leszoktatni.
Nem lustaság, elővigyázatosság a gyári bébiétel adása!
Sokat segíthet az anyukának ezekben a hónapokban a gyári bébiételek, italok széles választéka. Ezek ugyanis a legszigorúbb ellenőrzésnek alávetett alapanyagokból készülnek, így nem tartalmaznak káros anyagokat, például vegyszermaradványokat, nitrátot ami bizony a piacon vásárolt friss zöldség-gyümölcsökben előfordulhat. A technológia garantálja, hogy az ételek szennyeződésmentesen kerülnek az üvegekbe, amelyek olyan jól záródnak, hogy hűtés nélkül is hosszú ideig eltarthatók.
Ezek a termékek a baba korának megfelelő mennyiségben és arányban tartalmaznak szénhidrátokat, zsírokat, vitaminokat és vasat, mentesek a mesterséges ízesítő és színezőanyagoktól. Változatosak, így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a baba megismerje és megkedvelje az új ízeket.
Praktikus a felhasználásuk azért is, mert a főzelékek és a húsos ételek mikrohullámú sütőben is felmelegíthetők. Felbontás után a fel nem használt és fel nem melegített étel hűtőszekrényben még három napig tárolható, így nem kell kidobni akkor sem, amikor a baba még csak néhány kanállal fogyaszt belőle.
A címkén feltüntetett életkorban biztonsággal adhatóak, a kicsik igényeinek megfelelően pépesítve kerülnek forgalomba. Mindez sok vesződségtől kíméli meg az édesanyát, és értékes, pihenésre, vagy a kicsivel való nyugodt, játékos foglalkozásra fordítható idővel ajándékozza meg.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
