Az American Jurnal-ban megjelent egyik friss tanulmány szerint mindkét szülő befolyással bír a gyermek későbbi egészségi állapotára. Azt eddig is tudtuk, hogy az anyuka táplálkozási szokásai és hormonális állapota , valamint fiziológiai környezete nagyban meghatározza az utódok genetikus és sejtállományát – fejtette ki Joanna Kitlinska, a kutatás egyik vezetője.
A kutatásaink viszont azt bizonyítják, hogy ugyanez elmondható az apukákról is. A koruk, életmódjuk mind sejtszinten alakítják a születendő gyermek genetikáját. Ezáltal nem csupán a közvetlen, hanem az azt követő generációk génjeit is befolyásolja.
Előfordult, hogy egy újszülöttet magzati alkohol-spektrum zavarral diagnosztizáltunk, úgy hogy az anyuka soha életében nem ivott előtte egyetlen korty alkoholt sem. A magzati alkohol-spektrum zavarral született gyermekek 75%-ánál az apukánál található valamilyen alkohollal összefüggő probléma, és ez negatív hatással van az utódokra is – mondta.
A tanulmányban sikerült összefüggéseket találni arra vonatkozóan, hogy ha az apuka kora előrehaladott, az nagy mértékben összefüggésbe hozható a skizofrénia, autizmus és születési rendellenességek kialakulásával is. Ugyanakkor, ha az apa, akár diétával a fogantatás előtt odafigyel magára, csökkenhet a születendő gyermek (és későbbi unokáinak is) kardiovaszkuláris halál kockázata.
Talán nem meglepő, hogy ha az apuka kórosan elhízott, a megnövekedett zsírsejteknek köszönhetően és a metabolikus rendszer szabálytalanságai miatt, a gyermekeknél könnyebben kialakulhat a cukorbetegség, az elhízás, vagy akár agydaganat is.
Ha az apuka nagy mértékű pszichoszociális stressznek van kitéve, az az utódok hibás viselkedési jellegeit segíthetik elő, az alkoholproblémákkal küszködő apukák gyermekeinél nagy számban találni koraszülötteket, súlyos gyengeséggel és nem megfelelő testsúllyal, agymérettel született utódokat.
Kapcsolódó cikkek
