Ízekre szedve – Az ízületek kialakulása
Amikor még nincs ujj a nap alatt
A valódi ízületek kialakulása tehát még akkor kezdődik, mikor nincsenek a végtagokban különálló csontok, ujjpercek. A végtagok porcos váza kezdetben teljesen egybefüggő, az ujjakat az ujjsugarakat alkotó porcok jelzik előre. A könyök- és térdízületek, vagy az ujjak közötti ízületek szabályozott átalakulás során utólag jönnek létre, ezzel egyben elválasztva egymástól a végtagokat alkotó csontokat.
30 hetes embrió keze
A felső végtag esetében a 7., az alsónál a 8. héten, a csontvégek csontosodásával párhuzamosan a leendő ízület helyén először három elkülönülő sejtréteg válik láthatóvá. A középső rétegben egyre több porcsejt jelenik meg, amelyek elnyúlt fibroblaszt sejtekké alakulnak. (A fibroblasztok nyúlványos vagy orsó alakú sejtek, a lazarostos kötőszövetekre és az embrionális kötőszövetre, a mezenchimára is jellemzők. Legfőbb feladatuk, hogy kötőszöveti rostokat és a kötő- és támasztószövetek alapállományát képező anyagokat (pl. hialuronsavat) termelnek.)
A leendő ízület ezen régióját interzónának vagy intermedier zónának nevezik, és a későbbi ízületi rés helyét jelöli ki. Közepén ugyanis a fibroblaszt sejtek száma csökkenni kezd; elvándorolnak, illetve programozott sejthalál (apoptosis) következtében elpusztulnak, így itt csak rostok, és főként a szövet közötti állományt adó anyagok sejtmentes rétege marad.
A két szélső réteg az úgynevezett kondrogén zóna; üvegporcot termel, s a csontvégeket védő ízületi porc kialakításában vesz részt. Az epifízisben lévő csontosodási magból induló csontosodás ezt a porcszövetet már nem alakítja át.
Miért nem vérzik, s miért nem fáj?
Idézzük csak fel, mit is mondtunk végtagokban lévő hosszú, csöves csontok kialakulásakor: az epifízisek legvégén a csontosodás nem teljes. A csontok ízületi felszínén egy 1-8 mm vastag rétegben megmarad az üvegporcos szövet, hiszen a porchártyából induló, ún. perichondrális csontosodás soha sem terjed rá a porcvég felszínére, hogy ez majdan a csontok ízesüléséhez szükséges ízfelszínt képezhesse. Ezért van az, hogy az ízületekben lévő porcnak nincs porchártyája, ami ellátná, táplálná. Ez majd a synoviális folyadék feladata lesz.
Átmenetileg, kialakulása alatt még találhatók benne erek, de ezek később felszívódnak. Idegek sincsenek benne, ami megmagyarázza, miért nem fájnak a károsodott ízületek azonnal, csak sokkal később, amikor már kiterjedt a deformáció. A porc- illetve csonthártya-eredetű ízületi tokban vannak csak szabad idegvégződések, amelyek a fájdalmat érzékelik.
A kialakult porcszövet
Milyen is az szövetünk, amit nem hálóznak be erek, s csak az ízületben lévő folyadék keni, ápolja? A porcszövet a támasztószövetekre jellemző módon sejtekből, nevezetesen porcsejtekből, és sejtközötti állományból (ún. mátrixból) áll. A sejtközötti állományt kollagénrostok és egyéb, a sejt alapállományát adó anyagok teszik ki.
A valódi ízületekben üvegporc, más néven hialinporc található. Magyar nevét annak köszönheti, hogy áttetsző, kékes színű szövet, a hialin pedig az alapállomány fontos anyagára utal. Nem tévedünk sokat, ha a sült csirkecomb sokak által kedvelt és szopogatott “porcogójára” gondolunk, jóllehet főzve és sütve kissé megváltozik kinézete. Az üvegporcban viszonylag kevés kollagén rost található, amit a chondroitin-szulfát átitat. Emiatt fénymikroszkóppal nézve e rostoknak nem lelni nyomát, a szövet teljesen áttetsző.
(Nem így egy másik fontos porcszövetünkben, a kollagénrostos porcban, ahol a sok rostot az alapállomány anyagai már nem képesek láthatatlanná tenni. Ilyenek találhatók a gerincoszlop csigolyaközti porckorongjaiban. Ezen csontkapcsolatok kialakulása eltér a valódi ízületekétől, mégis elég hasonló, s az elv nagyjából megegyezik: a mezenchimális porcmodell egy része pontosan meghatározott helyeken kialakuló csontosodási pontokból elcsontosodik, a fennmaradó porc pedig rostos porcszövetes ízesüléssé alakul.)
Nem meglepő, hogy az üvegporcban mikroszkóppal viszonylag kevés porcsejtet találunk.
Üvegporc szövete
A chondrociták a szövet térfogatának kevesebb, mint 1 százalékát teszik ki. Víztartalma viszont meglehetősen nagy, születéskor mintegy 90%, ami a korral csökken. A felnőttek csontvégi porcai már csak 40% vizet tartalmaznak.
Alapállománya fehérjékből és proteoglikánokból (chondroitin-szulfátból, hialuronsav) áll. Ezek az anyagok adják a porc nagy nyomószilárdságát, s ennek folytán tudja megvédeni a csontvégeket az erőteljes mechanikai behatásoktól.
A porc kollagén rosttartalmának köszönheti húzószilárdságát.
A valódi ízületek tokja az ízületképzésben résztvevő két csont csonthártyájának folytatása, alapvetően a végtatokat mintegy előrajzoló porcos modell porchártyájából alakul át. Belső rétegén szűrődik át a synoviális folyadék, mely a vérszérumhoz hasonló nagy fehérjetartalmú folyadék minimális sejtes tartalommal. A fehérjéi között néhány kórokozó ellenes hatású is található. A folyadék mikrobiális és mechanikai védelmet ad, a porc táplálását végzi, valamint csökkenti a porcfelületek esetleges összeérésekor a súrlódását.
Mozgás nélkül torzul
Az ízületek formája genetikailag meghatározott, de végleges alakja csak a használat és terhelés nyomán, tehát a születés után alakul ki, hasonlóképpen a csontokhoz. Általában igaz, hogy az ízületi porc vastagsága a terheléssel arányosan nő. Ha a kisebb, majd nagyobb gyerekeknek nincs elegendő lehetősége a mozgásra, ízületeik nem tudnak egészségesen kialakulni.
Kapcsolódó cikkeink:
- Az utolsó porcikáig – Csontfejlődés és ízületeink kialakulása részletesen
- Hogyan lesz csontunk?
- Az ízületek típusai
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
