Az orr kéményseprői
Orrbelső szaglóközelből
Az orr belső felületét csillószőrös nyálkahártya borítja. Az élettani körülmények között képződő orrváladék mucint, szervetlen sót is tartalmaz. A nyálkahártya kémhatása enyhén savas, az orrváladék pH értékei 7-8 közötti tartományban vannak. A csillószőrök állandó ostorozó mozgást végeznek. Fontos védelmi funkcióval rendelkeznek, az orrjáratokban lévő szőrök kiszűrik a nagyobb átmérőjű részecskék zömét. A többi ilyen részecske az orr és a garat nyálkahártyáján tapad meg. Az orrcseppek összetételének kidolgozásakor ezért is alapvető szempont, hogy nyálkahártya élettani működése, a csillószőrök mozgása fennmaradjon.
Mire jók az orrcseppek?
Az orrcseppek az orrnyálkahártya kezelésére szolgáló, helyi hatású készítmények. A csillószőrök optimális működésének feltétele az orrcseppek fiziológiás nátrium-klorid oldathoz hasonló ozmózisnyomása illetve a pH 7 körüli kémhatás, mely pufferoldatok segítségével állítható be. Az orrcseppek orrban való tartózkodási idejének növelése céljából a viszkozitás megfelelő módon változtatható különböző segédanyagokkal (metil-cellulózzal, hidroxi-etil-cellulózzal, polividonnal).
Az orrcseppek használatával elérni kívánt terápiás hatások egyike az orrnyálkahártya duzzanat megszüntetése, a fokozott nyáktermelődés csökkentése. Az érszűkítők csoportjába tartozó vegyületek, mint az efedrin, a nafazolin, az oximetazolin, a xilometazolin, a fenilefrin, a tramazolin hatékonyan csökkentik az orrdugulást, elősegítik a váladék kiürülését, mérséklik a meghűlés vagy szénanátha esetén kialakult orrnyálkahártya duzzanatot.
Az érszűkítőt tartalmazó orrcseppek használata nem vagy csak orvosi felügyelet mellett javasolt zártzugú glaukóma fennállása esetén, bizonyos gyógyszerek (“hangulatjavítók” mint a monoamin-oxidáz gátlók, tri- és tetraciklusos antidepresszívumok) szedése mellett. A helyileg jelentkező mellékhatások enyhék és átmenetiek, mint az orrnyálkahártya túlzott szárazsága, irritáció, égető érzés az orrban.
Az 5-10 egymást követő napon túli adagolás maga is orrdugulást eredményezhet, ezért krónikus, elhúzódó orrnyálkahártya duzzanattal járó kórképek esetén nem ajánlott az érszűkítő orrcseppek alkalmazása. Terhes és szoptató kismamák feltétlenül kérjék ki kezelőorvosuk véleményét az ilyen orrcseppek használata előtt.
Léteznek olyan összehúzó hatású orrcseppek is, melyek fehérjekicsapódást okoznak, a gyulladást csökkentik, az orrnyálkahártya duzzanatot mérséklik. A cink-szulfátot tartalmazó készítményekben gyakran található meg az érszűkítő hatóanyagok egyike is.
Az orrcseppentés ABC-je
A) Az orrcseppentés előtt az orrot óvatosan ki kell fújni. Kisgyermekek esetében jól bevált eszköz a váladék eltávolítására a porszívóhoz csatlakoztatható orrszívó.
B) A kézmosást követően az orrcsepp kupakját le kell venni, a beépített pipettába a kívánt mennyiségű folyadékot fel kell szívni. A cseppentés során az orrcsepp tárolóedényéhez tartozó cseppentő feltét illetve a pipetta hegye nem érintkezhet az orral.
C) A fejet néhány percig hátrabillentett állapotban szükséges tartani a cseppentést követően is. Gondosan ügyeljünk arra, hogy az orrcsepp cseppentő hegyét ne fogjuk meg, és a cseppentés után azonnal helyezzük vissza az eredeti tárolóedénybe.
A helyes orrcseppentési technika elsajátítása különösen “pótolhatatlan összetevő” a tartósítószert nem tartalmazó orrcseppek esetében.
Fontos higiénés szabály, hogy az orrcseppet nem adjuk oda másoknak. Néhány orrcsepp kellemetlen ízérzést ad a garatba lefolyva, ez enyhíthető vízzel vagy más folyadékkal. A gyermekeket érdemes a cseppentés időtartama alatt lefektetni akár ölünkbe is hátrahajló fejjel. Az érszűkítő hatóanyagot tartalmazó orrcseppek 1 hétnél tovább csak az orvos kifejezett utasítására használhatóak, hiszen túlzott és hosszas alkalmazásuk visszatérő orrduguláshoz vezethet. Eltartásukra a gyártó előírásai vonatkoznak, általában a hűvös, száraz hely ajánlható.
Az orrcseppeket nem szabad a lejárati időn túl használni, hiszen elszaporodhatnak bennük a baktériumok és egyéb mikroorganizmusok.
Gyógyulás cseppenként: Az orrdoktor tanácsa
A nyálkahártya duzzadtság csökkentésére szolgáló orrcseppek és orrsprayk közül jelenleg már kapható olyan oximetazolint tartalmazó, gyermekeknek kifejlesztett, tartósítószer nélküli készítmény, melynek lejárati ideje 2 év. Egy új adagoló pumpa rendszer biztosítja azt, hogy a hatóanyag pontosan meghatározott mennyisége jusson az orrlyukba. Használata után pár perccel már jelentkezik “orrtisztító” hatása, ami átlagosan 6-8 órán keresztül tart. Segítségével újra lehetővé válik a normális orrlégzés, megtörténik a váladék eltávozása és így a fertőzések gyorsabban leküzdhetőek.
A készítmény csak rövid ideig használható, mert az oximetazolin elhúzódó adagolása (a többi érszűkítőhöz hasonlóan) a nyálkahártya felszín károsodását, a csillószőrök mozgásának csökkenését okozhatja.
Két tűz között: tartósítószerek pro és kontra
Az orrcseppekkel szemben támasztott mikrobiológiai követelmények egyike, hogy milliliterenként legfeljebb 100 mikroorganizmust tartalmazhatnak (egyes baktériumok előfordulásának teljes kizárásával), ezért az orrkészítmények túlnyomó részében tartósítószer található alacsony koncentrációban. Használatuk célja a készítmény mikrobiológiai stabilitásának növelése és a beteg fertőzéssel szembeni védelme.
Milyen is az ideális tartósítószer jelölt? Széles hatásspektrumú, baktériumokra és gombákra egyaránt hat, kémiailag stabil, nem okoz túlérzékenységi reakciót, nem toxikus, nem irritatív, hosszú ideig védi a készítményt, és könnyen oldódik a hagyományos oldószerekben. Az orrcseppekben leggyakrabban alkalmazott tartósítószer, a benzalkónium-klorid azonban nem teljes mértékben teljesíti a konzerválószerekkel támasztott elvárásokat.
A gyógyászatban mindössze 0.005-0.02%-os töménységben alkalmazzák, ezek a hígítások kiváló fertőtlenítők, a mikrobák szaporodását a gyógyszeres készítményekben sikeresen gátolják. A kationaktív felületaktív anyagok hátrányai között szerepel az a tulajdonságuk, hogy a bőr felületén filmet képezhetnek, ami alatt a mikroorganizmusok jól szaporodhatnak.
Egyes feltételezések szerint ez a segédanyag önmaga is képes orrnyálkahártya duzzanatot előidézni, ami tovább súlyosbíthatja a beteg panaszait. Több tudományos publikáció is napvilágot látott a benzalkónium-klorid orrnyálkahártyára és az orrüreg csillószőreinek aktivitásra kifejtett negatív hatásairól. Ha a betegnek felső légúti fertőzése van, az orrüregben lévő váladék erősen szennyezett, ami a gyülem gyors eltávolítását tenné szükségessé.
De mi is történik ilyen esetben? A beteg tartósítószert tartalmazó orrkészítményhez nyúl többször is naponta, és ha elhúzódóak a tünetei, akkor ezt hosszú ideig teszi, ami miatt a csillószőrök aktivitása jelentős mértékben csökken, így a váladék eltávolításának üteme is lassul. Főleg gyermekek, krónikus betegek, allergiában szenvedők esetében lenne szükség olyan orrkészítményekre, melyek egyszerre felelnek meg a mikrobiológiai előírásoknak, és tartósítószer nélkül készülnek.
A jövő útja mikrobiológiailag stabil, tartósítószer nélküli orrkészítmények kifejlesztése, melyek modern, megbízhatóan működő technológiai rendszerek megtervezését (levegőszűrők, légmentes rendszer, speciális kémiai borítás ezüstionokkal) és speciálisan gyógyászati célra történő kivitelezését keltik majd életre.
Kapcsolódó cikkeink nátha témában:
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
