„Amikor 16 évesen először jelentkeztek nálam a premenstruális szindróma, azaz a PMS jellegzetes tünetei, azt kívántam, bárcsak soha többet ne kellene ezt átélni. Anyával végül elmentünk nőgyógyászhoz, aki első lépésként azt javasolta, hogy két-három cikluson keresztül vezessek naplót a menstruációt megelőző tünetekről, majd menjünk vissza hozzá. Kiderült, hogy igenis lehet enyhíteni az állapotomon, és nem kell menetrendszerűen szenvednem”

– meséli Sára, a most 18 éves interjúalanyunk, akinek végül egy gyógynövényes gyógyszer, illetve néhány életmódbeli változtatás segített elviselhetőbbé tenni azokat a bizonyos rettegett napokat.

Hormonok játéka vagy valami más?

Ahogy interjúalanyunk is beszámolt róla, a premenstruális szindróma egyik ismertetőjele, hogy a tünetek – hihetetlen, de több mint 150 különféle szimptóma hozható kapcsolatba ezzel az állapottal – rendszerint előre kiszámítható módon ismétlődnek a menstruáció előtti 7-10 napban, azaz a tüszőrepedés és a menzesz közötti időszakban. A legtöbb nő arról számol be, hogy a vérzést követő egy-két napon belül maguktól elmúlnak a kellemetlenségek. A tünetek és azok megjelenésének intenzitása is eltérő lehet, van, akiket jobban, míg másokat kevésbé visel meg ez a néhány nap. A PMS jelentheti az enyhe, a mindennapokat alig befolyásoló tüneteket éppúgy, mint a rendkívül erős, kifejezett panaszokat, amelyek akár a normál életvitelt is akadályozhatják, átmeneti munkaképtelenséget okozva. Testi tünetként leggyakrabban mellfeszülés, fejfájás (migrén), súlygyarapodás, alhasi görcsök, bőrproblémák jelentkezhetnek. Sokakat a pszichés tünetek sem kímélnek, így labilis hangulatra, ingerlékenységre, szorongásra, búskomorságra panaszkodhatnak. Egyéb változások is észlelhetők ezekben a napokban, így például nem ritka a csökkent motiváció, visszahúzódás, gyengült koncentráció, farkasétvágy vagy éppenséggel az alvászavar.

A PMS a 20 és 40 év közötti korosztályban fordul elő a leggyakrabban, de akár már serdülőkorban jelentkezhet. A panaszok az életkor előrehaladtával általában súlyosbodnak. Kutatásokból az is kiderült, hogy a fiatalabbak gyakrabban szenvednek alhasi panaszoktól, bőrproblémáktól és fejfájástól, míg az idősebb nők inkább fáradtságról és súlygyarapodásról számoltak be.

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mégis minek tudható be minden hónapban ez a néhány kellemetlen nap, és hogyan lehetne megszelídíteni a tüneteket, vagy legalább elviselhetőbbé tenni azokat. A tudomány jelenlegi állása szerint a PMS-ért leginkább a hormonális változások okolhatók. Valójában két hormon, az ösztrogén (tüszőhormon) és a progeszteron (sárgatesthormon) játszik ebben nagy szerepet. A női ciklust vezérlő két hormon egy fontos idegi ingerületátvivő anyag, a szerotonin termelését befolyásolva a központi idegrendszerre is hat, így okozhatnak lelki tüneteket, kedélyállapot-változásokat. A hormonok egyensúlya is felborulhat, és ebben az esetben is jelentkezhetnek a menstruáció előtti tünetek. Alapesetben a prolaktin (anyasági hormon) szintje alacsony a női szervezetben, ám a premenstruális panaszoktól szenvedőknél gyakran megemelkedik, így megbomlik a két petefészekhormon, az ösztrogén (ennek túlsúlya felelős a panaszok kialakulásáért) és a progeszteron egyensúlya. De egyéb tényezők is szerepet játszhatnak a tünetegyüttes kialakulásában. Az egészségtelen táplálkozás, az alkoholfogyasztás, a túl sok stressz, az egészségtelen, mozgáshiányos életmód, sőt még a depresszió is kiválthatja, felerősítheti a tüneteket.

Családi minták: fontos az anya-lánya kapcsolat

„Anya, mi lesz, ha akkor jön meg a menstruációm, amikor nem vagyok itthon?” – emlékszik vissza a váratlan kérdésre az édesanya, aki eldöntötte, hogy az akkor 10 éves lányát alaposan felkészíti az első menstruációjára. Nem akarta ugyanis, hogy azt élje át, amit ő tizenévesen. „A kérdés hallatán rögtön eszembe jutott az első vérzésem, ami annyira felkészületlenül ért az iskolában, hogy az akkori szégyenérzet ma is élénken él bennem. A lányomat meg akartam ettől kímélni. Itt volt az ideje a beszélgetésnek. Néhány évvel később valóban eljött a lányom nagy napja, de már nem rettegett tőle” – tette hozzá.

A legtöbb lány menstruációja 10 és 15 éves kor között kezdődik, de már ezt megelőzően foglalkoztathatja őket a kérdés. Szülőként érdemes erre figyelni, és még időben elkezdeni a felkészítést, nyíltan beszélni a várható kellemetlenségekről. A felkészülést és a későbbi megélést is segíti, ha átbeszéljük, hogy a menstruáció a nők életének fontos része. Ahogy normális az is, ha a menstruáció előtt, vagy közben is tapasztal különféle tüneteket. Segít megérteni és elfogadni ezeket a napokat, ha tudjuk, mi miért történik, mi zajlik le a 28 napos ciklus során a női szervezetben. És hogy miért fontos ez? Felmérések kimutatták, hogy a PMS előfordulása összefüggésbe hozható a menstruációhoz való viszonnyal. Fontos, hogyan éli meg valaki ezeket a napokat – nyűgnek, szégyellnivalónak, vagy az élet természetes részének. Megfigyelték azt is, hogy a tünetek gyakoribbak olyan nőknél, akiknek a közvetlen környezetében, esetleg a családon belül másoknak is vannak hasonló panaszaik. A nyílt, őszinte, bizalmas és támogató anya-lánya kapcsolat mindenképpen pozitívan, míg ezek hiánya negatívan befolyásolja a menstruáció milyenségét.

Az első menstruáció megünneplése

Mi az a piros ruhás buli, ami itthon is egyre gyakoribb? Hogyan segíthet ez a kamaszlányoknak elfogadniuk testük változásait? Olvasd el erről szóló cikkünket!

Hogyan enyhíthetők a tünetek?

Mivel a probléma pontos oka máig nem ismert, így egységes, mindenkinél egyformán működő terápiáról sem beszélhetünk. A kezelést egyénre szabottan, a tünetek mielőbbi enyhítésére törekedve kell megválasztani – ám sokszor elég, ha változtatunk addigi életvitelünkön. Mindenképpen segíthet, ha elsajátítunk valamilyen légzőgyakorlatot, amellyel könnyen ellazulhatunk, és megnyugtathatjuk magunkat. Máskor is fontos, de ezeken a napokon még jobban érdemes figyelni az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra. Iktassuk be a testmozgást, ha más nem fér bele, egy kiadósabb séta is jót tehet. Bár ilyenkor az alvás is nehezebben megy, törekedjünk arra, hogy eleget pihenjünk.

A különféle tünetek enyhítésére gyulladáscsökkentőt, fájdalomcsillapítót, görcsoldót, vízhajtót, nyugtatót is bevethetünk. Mivel a női hormonoknak szerepük lehet a tünetek megjelenésében, adott esetben indokolt lehet a hormontartalmú gyógyszerek alkalmazása is. Ma már elérhetők olyan gyógynövény alapú gyógyszerek, amelyek hatóanyagai az érzékeny női hormonális szabályozó rendszerre is képesek hatni, és nemcsak az ilyenkor jelentkező testi, hanem a pszichés tüneteket is érezhetően enyhíthetik.