Amikor babát várunk, sokat olvasunk arról, hogy mi a jó neki, mit tehetünk azért, hogy a legjobban fejlődjön. De talán még több szakcikk és figyelmeztetés szól arról, hogy mit ne tegyünk, mi az, ami tilos, mi árthat a babának. Ezekre az ajánlásokra magunk is jobban figyelünk, hiszen a legtöbben nagyon is aggódunk amiatt, hogy vajon minden rendben zajlik-e a pocakunkon belül.
Amikor még „egyedül” vagyunk, csak magunkért tartozunk felelősséggel, ám egy másik kis életre is vigyázni merőben más érzés. Mindent jól, sőt, tökéletesen akarunk csinálni – ez természetes. Azt pedig végképp igyekszünk elkerülni, hogy bármit is ártsunk neki, akár csak tudatlanságból, figyelmetlenségből.
Ilyenkor különösen fontos, hogy ne betegedjünk meg, hogy mozogjunk, egészségesen étkezzünk. Nem mindegy, mekkorát emelünk, milyen meleg vízben fürdünk, mit eszünk. Amitől a leginkább tartózkodunk, azok a különféle méreganyagok, legyen az kávé, alkohol vagy esetleg olyan hatóanyag, ami egy felnőttnek jót tesz, ám egy kezdődő életnek ellenkezőleg.
Jótékony és káros szerek
Emiatt rendkívül óvatosak vagyunk a gyógyszerekkel: a legtöbb várandós egyáltalán semmilyen tablettát nem vesz be a kilenc hónap alatt, inkább tűri a fejfájást. Ezt ma már az orvosok többsége nem javasolja, ám a fokozott óvatosság nagyon is indokolt.
Érdemes tudni, hogy a magzati fejlődési rendellenességek ötödét génhiba okozza, mintegy tíz százalékát kromoszóma-rendellenesség, ám minden további esetért a környezeti ártalmak okolhatók – ezek közé sorolják a nem megfelelő gyógyszereket is.
Elővigyázatosságból ezért a legtöbb gyártó ráírja a termékére, hogy szedése nem ajánlott terhesség alatt, ám bizonyított magzatkárosító hatása kevés gyógyszernek van. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy sok betegség tünetei több kárt okoznak, mint az, ha gyógyszert szedünk miattuk, ezért a tudomány ma már azt mondja, a komolyabb betegségeket kezelni kell – természetesen csak azután, hogy erről egyeztettünk az orvosunkkal.
A szakember azt is figyelembe veszi a terápia összeállításánál, hogy magzatunk épp melyik fejlődési fázisánál tart, vajon mely szervek hogyan alakulnak épp. Ő azt is tudja, mely hatóanyagok biztonságosak – ilyennek tartják például a láz- és fájdalomcsillapítók közül az acetaminofent, az antihisztaminok közül pedig a klórfenamint. Ugyanakkor ellenjavalltak az acetilszalicilsavat, ibuprofent vagy naproxent, kodeint tartalmazó készítmények. Azokat a gyógyszereket, amelyek igazoltan magzatkárosító hatásúak, teratogéneknek nevezzük. Ilyenek például bizonyos véralvadásgátlók, epilepszia- vagy diabéteszgyógyszerek.
Óvatos egyensúly, gondos mérlegelés
Általánosan elmondható, hogy a láz mindig fontos jelzés, egyúttal mérföldkő is: a magas testhő árthat a legtöbbet a terhességnek, ezért ezt feltétlenül el kell kerülni – akár gyógyszer segítségével. Ám ha ilyesmit nem tapasztalunk, csupán náthával küzdünk, nincs szükség efféle készítményekre. Megnyugtató lehet, hogy az influenza vírusa is ártalmatlan a magzatra nézve. A felső légúti megbetegedések komolyabb formáit, a mandulát vagy az arcüreget érintő különféle gyulladásokat semmiképp ne hagyjuk kezeletlenül!
A vashiány nemcsak a kismama egészségét, erőnlétét, de a magzat fejlődését is veszélyezteti. A vas ugyanis számos dologhoz szükséges: a többi között az immunrendszer megfelelő működéséhez is, aminek segítségével a betegségeket könnyebben tudjuk legyőzni. És természetesen ahhoz is, hogy a méhen belül rendben alakuljanak a dolgok: nélkülözhetetlen például a méhlepény megfelelő fejlődéséhez, oxigént és tápanyagot biztosít a magzatnak. Ilyenkor a kicsi is az anyai vasraktárakat használja, ahogyan később az újszülött is anyatejjel jut hozzá a kellő vasmennyiséghez.
Láthatjuk, hogy miért van szükség várandósság alatt kétszer annyi vasra, mint egyébként: kétszeres vérmennyiség termelődik ilyenkor a szervezetünkben. Ennek hiányában vashiányos vérszegénység alakulhat ki, és alacsony születési súly vagy koraszülés is előfordulhat.
Miből tudhatjuk, hogy vashiányunk van?
- fáradtság, gyengeség
- csökkent koncentrációs képesség
- száraz bőr, körmök
- hajhullás
- légszomj
A napi 18 mg vas helyett 25-30 mg bevitelére van szükség terhességben a vashiány megelőzéséhez, lehetőleg már a terhesség megállapításától kezdve. Vashiányban pedig még többre.
Ezt a vasszükségletet még vörös húsban és zöldségekben gazdag táplálkozással sem lehetséges biztosítani. Érdemes ezért külső forráshoz, vagyis magas vastartalmú, jól hasznosuló és biztonságos vaspótló gyógyszerhez nyúlnunk.
Első a biztonság
A biztonság ennél a választásunknál is elsődleges szempont. Csak olyan termék mellett döntsünk, amely klinikai vizsgálatokkal igazoltan biztonságos, a szedése lehetőleg kevesebb mellékhatással jár, ezért hosszabb ideig is jól tolerálható.
Az étrend-kiegészítők hátránya, hogy azon túl, hogy vastartalmuk rendkívül alacsony, ezeket nem kötelező bevizsgáltatni és dokumentálni, szemben a gyógyszertárban kapható, gyógyszerminőségű készítményekkel – ezt is érdemes figyelembe venni, amikor választunk.
Kapcsolódó cikkek
