“Már a létezésünk is alkotmányellenes” – minden szakértői vizsgálat alkalmasnak találta Gábort az apaságra, mégsem adhat családot egy gyermeknek csak azért, mert férfit szeret

Három évvel ezelőtt szigorították az egyedülállók örökbefogadását. Ők csak akkor válhatnak szülővé, ha adott kisgyermek mellé az egész országban nem sikerül házaspárt találni, és akkor is csak miniszteri beleegyezéssel. A változás kihat a melegekre is, hiszen ők csupán egyedülállóként adhatják be kérelmüket akkor is, ha kapcsolatban élnek. Ma azonban a gyámügyi osztályok a szintén közelmúltban módosított alkotmányra hivatkozva nyíltan leírják, ha pusztán intim irányultsága miatt tartanak valakit alkalmatlannak, noha erre nem jogosítanak fel a jogszabályok. És ha még meg is születne az alkalmassági határozat, akkor sincsen garancia arra, hogy bárki valaha is sorra kerül a várólistán – ez pedig még csak számon sem kérhető. Vagyis jelenleg lehetetlennek tűnik, hogy egy magyar meleg ember ezen az úton anyává, apává váljon, még ha örök életében vágyott is rá – mint bármelyikünk. Más utak pedig más okból lehetnek járhatatlanok.

Budapest Főváros Kormányhivatalának kerületi hivatalai a közelmúltban több egyedül meleg férfi örökbefogadásra való alkalmasságát utasította el a jogvédő Háttér Társaság szerint szakmailag és tudományosan megalapozatlan érveléssel. “A határozatok szerint az azonos nemű párok “a józan ész szerint” “nemcsak konkrétan, de már az absztrakció szintjén sem” tudnak megfelelni a gyermekvédelmi törvénybe bekerült “a születési nemmel megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitás” megjelenítése és népszerűsítése tilalmának” – mondja a szervezet. “Ezzel a gyámhatóság nem állít mást, minthogy az azonos nemű szülők puszta létezésükkel is jogszabályt sértenek. Vagyis LMBTQI személyek az utcán csak úgy jelenhetnének meg, ha megfelelő óvintézkedésekkel kizárják, hogy gyermekekkel találkozzanak” – magyarázza Dudits Luca, a Társaság munkatársa. „A gyámhatóság az Alaptörvény Kilencedik módosításával alkotmányos szintre emelt, a gyermekek keresztény szellemiségű, születési nemüket tiszteletben tartó neveléshez való jogát, illetve az “anya nő, apa férfi” semmitmondó kinyilatkoztatását használja arra, hogy igazolja: csak a hagyományos családmodell alkalmas arra, hogy szerető otthont biztosítson. A kormányhivatal azt azonban semmilyen érvvel nem támasztja alá, hogy az “anya nő, apa férfi” fordulatnak ellentmond, ha a gyermeket egy meleg férfi neveli apaként, vagy egy leszbikus nő anyaként. Ráadásul az érvelés nem csak az LMBTQI embereket zárja ki, hasonlóan lesújtó véleménnyel van az egyszülős családokról”. Dr. Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője szerint a gyámhatóságok gyakorlata miatt nemcsak a potenciális szülők szenvednek hátrányt, de ez számos gyermeket is megfoszt attól a lehetőségtől, hogy szerető otthonban nevelkedhessen, olyan szülőkkel, akiket az eljárásban résztvevő valamennyi szakértő erre alkalmasnak ítélt. „A gyermek legfőbb érdekére hivatkoznak, miközben annak eredménye pont a gyermekek érdekeit sérti” – véli a szakember.

A vágy arra, hogy az ember szülővé váljon, mindenkinél máskor, másként jön el (és persze van, akinél sosem). Egyesek már korán felismerik magukban, míg mások csak a szülőszobán, vagy később fedezik fel az anyai, apai érzéseket. Gábor és Péter mindig is tudta, hogy egyszer szeretne gyermeket, de úgy gondolták, a felelős hozzáállás az, ha stabil kapcsolati viszonyban, szeretetben, rendezett anyagi körülmények között vállalják őt. Így a kapcsolatunk hetedik évében határozták el, hogy lépéseket tesznek ezért. 2020 nyarát írtunk ekkor. A sors érdekes játéka ez, mert ha akár fél évvel korábban döntenek, akkor valószínűleg már szülők lennének. Ám épp ebben az évben megváltoztatták az örökbefogadás törvényi szabályozását, így Gábor és Péter számára egyelőre bezárultak az ajtók. Egynemű párként nem számítanak ideális jelöltnek, noha annak, hogy valaki milyen emberekhez vonzódik, illetve mit hogyan tesz a hálószobában, nyilvánvalóan nincs köze a gyermekneveléshez – ahogyan ezzel heteró párok esetében nem is foglalkozik a rendszer. Sőt, a törvénymódosítás előtt számos egynemű párnak és egyedülálló meleg embernek engedélyezték az örökbefogadást valamint ott vannak azon szivárványcsaládok is, ahol valamely szülő korábbi kapcsolatából származó gyermekét nevelik. Mára a tudomány is igazolta, hogy sem a gyermek identitására, sem egészséges lelki fejlődésére nincsen kihatással sem szülei szexuális-érzelmi irányultsága, sem az, ha az átlagtól eltérő családban nevelkedik, amennyiben szeretet veszi körül. Mindez nem mondható el azokról, akik állami gondoskodásban nőnek fel. De talán Gáborék története saját szavaikkal elmesélve életszerűbben mutatja meg a jelenlegi helyzet ellentmondásosságát.

Apa és Apu

“Hogy miért szerettünk volna gyereket? Nehéz megfogalmazni. Szerettük volna megosztani azt a családi szeretetet és biztonságot, amely az életünket jellemzi, és felelősséget vállalni egy vagy több gyermek felnevelésében. Valahol legbelül talán mindenki vágyik valakire, akinek átadhatja értékeit, taníthatja és bízhat benne, hogy jó munkát végzett, amikor felnőtté válik. Meg szeretnénk mutatni neki a világ sokszínűségét, és olyan élményeket nyújtani, mellyel egészséges felnőtté válhat.”

A pár már több mint tíz éve van együtt. „A kezdetektől éreztük, hogy megtaláltuk azt a társat, akire számíthatunk. Ott leszünk egymásnak jóban-rosszban. Úgy szoktuk megfogalmazni, hogy bármi történik, mi már együtt fogunk megöregedni, amiben szerintünk minden benne van.”
A pár az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkezik, és egy budapesti kertvárosi négyszobás családi házban él, megfelelő megtakarításokkal. Az anyagi helyzetük tehát stabil ahhoz, hogy akár több gyermeket felneveljenek. Ma Magyarországon azonban csak házasok és egyedül örökbe fogadni szándékozók indíthatnak eljárást, vagyis esetükben csak egyikük lehetett volna hivatalos örökbefogadó, miközben a mindennapos nevelésben azonosan vennék ki a részüket, ahogy ők mondják: „Apa és Apu egyforma szülő ebben a családban”.

Gáborék az örökbefogadás lehetősége mellett hosszú ideig mérlegelték és térképezték fel az egyéb megoldásokat, ám Magyarországon hivatalosan egyedül az örökbefogadás intézménye adott. Más országokban lehetőség nyílik a béranyaságra vagy dajkaanyaságra is, de amennyiben egy magyar állampolgár bárhol a világban ezt az utat választaná, családi jogállás megsértése bűncselekmény miatt is indulhatna ellene eljárás itthon. A béranyaság ráadásul igen költséges, és az orosz-ukrán háború következtében nagyon meg is nehezedett. „Úgy döntöttünk, hogy ha ezek a játékszabályok, akkor játszunk ezek szerint, és felkerestük a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot” – meséli a pár.
Mindketten elvégezték az örökbefogadási tanfolyamot, ahol azt mondják, érdekes volt szembesülni vele, mennyi előítélet van az emberekben. Nem irányukban, hanem az örökbefogadandó gyermekkel kapcsolatban. „Számunkra sosem volt probléma, hogy az emberek eltérőek, nekünk a tolerancia alapérték, így például nem tettünk a származásra vonatkozó kikötést sem.”

Alkalmas-alkalmatlan-alkalmas-alkalmatlan

A szakszolgálat pozitív javaslatot adott számukra, és megküldte azt a területileg illetékes gyámhatóságnak, ahol azonban az alkalmatlanságukról határoztak. „Indoklásként azt rótták fel, hogy megtévesztettük őket, mert nem egyedülálló vagyok, másrészt szerintük „az azonos neműek kapcsolata veszélyezteti a gyermek szellemi, erkölcsi és testi fejlődését”. A határozat eredménye meglepett bennünket, mivel minden feltételnek megfelelünk, melyet a törvény előír. Még aznap megtettük a jogi lépéseket.”
Jogorvoslati kérelemmel éltek a Fővárosi Törvényszéknél, amely megsemmisítette a Budapest Főváros Kormányhivatala kerületi hivatal gyámügyi osztályának (továbbiakban: gyámügyi osztály) határozatát, és új eljárás lefolytatására kötelezte. Ezután az új szakszolgálati javaslat ismét az alkalmasság megállapításával a gyámügyi osztályhoz került. A hatóság arra hivatkozva, hogy „nagy társadalmi vita van a kérdésben” igazságügyi szakpszichológust rendelt ki az ügyben. „Az első vizsgálatra ősszel került sor, mely kissé megalázó volt, mert nyilvánvalóan azért kellett rajta részt venni, mert melegek vagyunk, de a harmadik pszichológiai vélemény is az az alkalmasságunk megállapítását javasolta.”
A pozitív szakvéleményt mellőzve a gyámügyi osztály ugyanazon kérdésekkel ismételten kirendelte az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Szakértői Testületét. Az ismételt szakvélemény újfent pozitív javaslattal zárult, ám a gyámügyi osztály még mindig alkalmatlannak bélyegezte őket. „A hatvan napos ügyintézési határidőt túllépve egy évig húzta az eljárásunkat” – mondja Gábor hozzátéve, az érzések széles skáláját élték meg ez idő alatt. “Kész hullámvasút volt. Legtöbbször csodálkoztunk, hogy mit meg nem tehetnek velünk, néha dühösek voltunk a kiszolgáltatottságunk miatt, de mindvégig igyekeztünk pozitívak maradni. Egyébként a gyámügyi osztályt leszámítva csak pozitív tapasztalatokról tudunk beszámolni. A Budapesti Gyermekvédelmi Szakszolgálat munkatársa az első telefonbeszélgetéstől kezdve mindmáig támogat bennünket, és mindenben számíthatunk rá. Ott két különböző pszichológussal is találkoztunk, akik szintén nagyon segítőkészek voltak és objektív véleményt írtak. Két igazságügyi szakpszichológusnál is járt az ügyünk, akik szintén nagyon kedvesen és szakszerűen álltak a témához. Amikor elkezdtük az egész folyamatot, sokkal rosszabbra számítottunk.”
A kerületi gyámügyi osztály esetében ez már nem mondható el. Kicsit olyan, mintha ötven évet visszamennénk az időben.”

Csakis őszintén érdemes

Felmerül a kérdés, hogy miért vállalja valaki ezt a rengeteg nehézséget ahelyett, hogy egyszerűen elhallgatná a szexuális irányultságát és azt, hogy kivel él párkapcsolatban. Ám a legtöbb pár minden bonyodalom ellenére az őszinteség híve. „Amikor eldöntöttük, hogy az örökbefogadás útján elindulunk nem volt kétséges, hogy abban őszintén kell vállalnunk magunkat, határainkat és képességeinket. Mi már az első telefonhíváskor tisztáztuk, hogy azonos nemű párként szeretnénk elindulni, így a kérelem benyújtásakor is mindketten jelen voltunk, majd a pszichológiai vizsgálatokon is közösen vettünk részt, csakúgy, mint az örökbefogadási tanfolyamon. Mi ezt egy párként kezdtük, és fogjuk is végigcsinálni, függetlenül attól, hogy kinek a neve szerepel egy dokumentumon. Ugyanez volt a helyzet a gyámügyi osztály előtti eljáráskor is, ahol minden alkalommal közösen vettünk részt a meghallgatásokon. Ehhez képest érdekes a határozat azon állítása, hogy megtévesztettük őket. Mivel minden dokumentumunkban szerepelt az identitásunk és a párkapcsolatunk, a törvényszék nem is fogadta el ezt az érvet. Mi úgy véljük, nem is szabad titkolózni, mert egyrészt úgyis kiderülhet, másrészt súlyos következményei is lehetnek, akár az alkalmatlanság megállapítása. Esetünkben érdekes dilemma alakult ki ezzel: ha elmondjuk a dolgot, akkor a melegségünk okán nyilvánítanak alkalmatlanná, ha nem, akkor pedig azért, mert elhallgattuk.”

Illusztráció: Getty

Gáborék tehát jelenleg ‘alkalmatlanok’, a legutóbbi érv szerint azért, mert „kapcsolatuk a homoszexualitást népszerűsíti”, és ez „sérti a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”. Szerintük mindkét állítás megbélyegző, hiszen a puszta létezésük nem népszerűsítés. Hozzáteszik: itt senki sem akarja megváltoztatni egy gyermek születési nemét. Ezért ismét a Törvényszékhez fordultunk kérve a határozat megsemmisítését. „Az egész eljárással kapcsolatban sok érzés kavarog bennünk, de igyekszünk optimistán hozzáállni. Gyermeket szeretnénk, így mindaddig küzdünk, amíg a hatóság el nem ismeri alkalmasságunkat, hogy végül legalább az örökbe fogadni szándékozók listájára felkerüljünk. Részünkről ez már becsületbeli üggyé vált, részben magunk miatt, részben a közösségünk miatt. Szeretnénk kifejezni, hogy nem vagyunk másodrendűek, és szexuális alapon nem diszkriminálhatnak minket. A gyermek legfőbb érdeke, hogy szerető közegben cseperedjen fel. Nem hisszük, hogy az állami gondoskodás, vagyis akár egy intézményi elhelyezés jobban szolgálja a gyermek érdekét, mintha egy azonos nemű párral családot kapna.”

Keresztény, keresztényebb

Az évek során megtanultuk, hogy egymásra számíthatunk és nehezebb napokon hogyan tudunk segíteni a másikon. Az elmúlt időszak feszültséggel teli volt, hiszen idegőrlő minden nap a postást várni, hogy hátha megérkezik végre a pozitív döntés. Bár humorral sok mindent át lehet fordítani jóra. Például amikor az első eljárás során a gyámügyi osztály elutasító határozatában rögzítette, hogy az Alaptörvény értelmében az „anya nő, az apa férfi”, és „a keresztény kultúrán alapuló értékrend szerinti nevelés elvével összeegyeztethetetlen”-ek vagyunk, akkor jókat nevettünk azon, hogy valójában már a létezésünk is alkotmányellenes. Másrészt elszomorító volt, hogy gyakorló katolikusként egy ismeretlen próbálja megmondani nekem, hogy jó keresztény vagyok-e.
Hálával tartozunk a családunknak, a barátainknak és kollégáinknak, akik segítenek bennünket ezen az úton. Például amikor egy kollégám azt mondta, hogy ha vele történne valami, ő ránk bízná a lányát, az számunkra sokkal többet adott, mint gondolta volna.
Az egészben az a legelszomorítóbb, hogy a huszonegyedik században Magyarországon itt tartunk: igyekeznek társadalmi feszültséget gerjeszteni ott, ahol nincs ellentmondás.”

A pár a megismételt eljárás végén most a törvényszék határozatára vár. Közben kértek egy személyes megbeszélést a gyámügyi osztály vezetőjétől. “Szeretnénk, ha a szemünkbe nézne, és úgy mondaná el, mit miért tesznek. Lássák, hogy hús-vér emberek sorsáról döntenek. Ismerünk többeket, akik hasonló határozatok után visszaléptek. Mi is sokszor voltunk csalódottak, és rossz átélni, hogy elvettek tőlünk három évet, amit nem kaphatunk vissza. A törvényben előírt negyvenöt éves kort hét éven belül betöltöm. De feladni sohasem fogjuk!”

Nyitóképünk illusztráció.
A cikkben szereplők nevét megváltoztattuk.

Kapcsolódó cikkek

Kisgyerek ”Minden gyereknek jár, hogy valakinek ő legyen a legfontosabb” – Munkájáról beszélt a tapasztalt nevelőszülő

Kisgyerek Így örült az örökbefogadott kislány az anyukájának a bölcsis előadáson

Kisgyerek „A vér szerinti gyerek sem olyan lesz, amilyennek elképzeltük”

Kisgyerek Véletlenül derült ki, hogy a már adoptált gyereke vérszerinti testvérét fogadta örökbe

Kisgyerek Szerető családra talált a kisfiú, akit senki nem akart örökbe fogadni

Kisgyerek Örökbefogadás miatt zárva – ezt írta boltjuk ajtajára egy pár, nézd meg a vásárlók reakcióját!