Rád néz, elmosolyodik, és már repül is lefelé az ivópohár. Szólsz neki, hogy ne csinálja, mégis minden második falat a földön landol. Néha még a tányér is… Valóban fárasztó, bosszantó, és úgy tűnhet, hogy hiába kéred papagáj módjára ezerszer is, nem akarja abbahagyni a dobálást. (Hiszen milyen lenyűgöző a kicsik számára, hogy elég csak elengedni az adott tárgyat, és az eltűnik, majd vicces csattanó hangot is ad, esetleg még pattog is… Nincs mit tenni, épp tanulják az oko-okazat összefüggését és a gravitáció működését, és számukra ez rendkívül szórakoztató – ezredszerre is.) Mit lehet tenni, hogy ne terítsék be ételdarabok, poharak, tányérok és evőeszközök az asztal alatti padlófelületet? A Feeding Littles Instagram-oldal szerzői, Megan McNamee dietetikus és Judy Delaware táplálkozási szakértő szuper tippeket ajánlanak.
1. Egyetek együtt
Előfordulhat, hogy a dobálás alapvető oka az, hogy a kicsi szeretné felhívni magára a figyelmet. Ha repkednek körülötte a falatok és evőeszközök, akkor próbáld ki, hogy mindig közösen esztek, az ebédlőasztalnál, és közben szóval tartod, mesélsz neki arról, mi történik, mit esztek, és őt is kérdezgeted. Előfordulhat, hogy ez önmagában elég lesz ahhoz, hogy lecsökkenjen a repülő tányérok-poharak mennyisége.
2. Ne foglalkozz vele
Mármint nem a gyerekkel, hanem azzal, ha ledobott valamit. (Itt most arra gondolunk, hogy ha egy kulacs vagy falat étel esett le – ha lerepült egy tányér borsófőzelék, azt nyilván nem tudod figyelmen kívül hagyni…) Szóval ha nem nagy a gond, ne reagálj. Viszont dicsérd meg azért, hogy a tányéron maradt az ételt, az etetőszék tálcáján maradt a pohár, stb. Próbáld dicsérettel ösztönözni azt a viselkedést, amit erősíteni szeretnél.
3. Mutasd meg a helyét
Ha folyton ledobj a poharát, kulacsát, jó ötlet kijelölni neki egy helyet, például egy matricával. Ha felvenned neked is kell a poharat, kérd meg, hogy ő maga tegye vissza a helyére, és mikor odatette, adj valamilyen vicces csörrenő, koppanó hangot. Tetszeni fog neki, és örül majd, amikor ivás után újra oda teheti a poharát.
4. Csak keveset adj
Ha az étel repül le gyakran a földre, akkor egyszerre csak keveset tegyél a tányérra, tálcára. Ülj ott mellette, és ha elfogyott, adj neki még egy keveset – ne sokkal többet, mint amennyit egy-két falatra megeszik. Igen, sokkal lassabb lesz így, de segíthet, hogy megszűnjön a dobálás.
5. Biztos, hogy megfelelő neki?
Ellenőrizd, hogy jól meg tudja-e fogni, a szájába tudja-e rakni, meg tudja-e rágni az ételt a kicsi – az is lehet, hogy azért dobálja le, mert frusztrált, valami nem működik az étkezésnél, de nem tudja jelezni. Sőt, az is lehet egy ok, hogy nem ízlik neki az adott ételt, és csak így tudja kifejezni.
6. Kérdezd meg, hogy kér-e még
Gyakran azért dobálják le a gyerekek az ételt, mert már nem kérnek többet, tele vannak. Ha látod, hogy dobni készül, kérdezd meg tőle, hogy jóllakott-e már, kér-e még. Ha jelzi, hogy már nem akar többet enni, akkor vedd ki a székből (vagy ha te még eszel és nem tudnál rá figyelni, akkor tedd el előle az ételt, és beszélgess vele, amíg te is befejezed az evést.)
7. Szedjétek össze együtt
Nagyobbaknál működhet a „takarítsa össze az, aki ledobálta”-módszer, de csak akkor, ha nem büntetés-jellege van. Sokkal jobb ötlet azt mondani neki, hogy „látod, mi lett itt az asztal alatt? Szedjük össze gyorsan!”, és hagyni, hogy ő is részt vegyen a takarításban (fokozatosan egyre többet ráhagyva belőle). Ez a módszer piciknél is működhet, persze eleinte még nem jelentenek majd valós segítséget az összetakarításban (sőt), de nem is ez a lényeg, hanem hogy továbbképezd az ok-okozati összefüggések elsajátításában: ha koszt csinál, takarítania is kell. Közben mondd el többször is, minek hol lenne a helye – a tányéron, az asztalon, a tálcán.
Ha nagyon kivagy
Amikor épp „elgurult a gyógyszered”, mert megint káosz uralja az ebédlőt, akkor a hosszú távú megoldások nem segítenek. Van viszont néhány trükkünk, hogy ne akadj ki teljesen.
- Emlékeztesd magad arra, hogy ez egy fejlődési szakasz, ami el fog múlni. Most ugyan kiakasztó, de nem lesz így minden ÖRÖKRE.
- Adj magadnak egy kis szünetet, akár csak néhány lélegzetvétel erejéig lépj hátra a szituból. (Azonban soha na hagyd ott a kicsit őrizetlenül az etetőszékben.)
- Ne akarj „nem dühös lenni”. Teljesen rendben van, ha dühös vagy, és ha ezt el akarod nyomni, le akarod tagadni, azzal nem sokra mész. Sokkal fontosabb, hogy ha dühös is vagy, az ne a gyereken csattanjon – aminek sokkal nagyobb az esélye, ha sokáig el akarod fojtani a dühödet, majd egyszer csak robbansz. Ebben az esetben jó eséllyel kiabálás lesz a vége, míg ha engeded, hogy dühöt érezz, ám mielőtt megszólalnál, veszel néhány mély lélegzetet, iszol néhány korty vizet, valószínűbb, hogy nem fajul el a szituáció.
Források: Instagram.com/feedinglittles, childdevelopmentinfo.com, huckleberrycare.com
Kapcsolódó cikkek
