Sorra vettük, mi történik a gyerekeknél névfelismerés terén onnantól kezdve, hogy először hallgatnak a nevükre egészen odáig, hogy megtanulják kimondani és leírni is azt.
Csecsemőkor: felismeri a saját nevét
Alig várod, hogy hallgasson a nevére a babád? “A 9 hónapos vizsgálaton már számíthatunk rá, hogy ha a nevén szólítjuk a kicsiket, egyértelműen reagálnak rá, és a fejükkel a hang irányába fordulnak” – mondja dr. Julie Capiola, amerikai gyerekorvos. Azonban hozzáteszi, hogy ez a folyamat minden gyermeknél más és más, vannak, akik kicsit hamarabb, vannak, aki később kezdik el felismerni a nevüket. “Ami igazából fontos, hogy összességében lássunk pozitív irányú változást a szociális fejlődésükben. Egyértelmű legyen, hogy a gyerek reagál arra, amit mondunk vagy csinálunk, és ő is igyekezzen a maga “nyelvén” felhívni magára a figyelmet” – magyarázza.
Hogy mégis mit tehetünk, hogy segítsünk a babát a nevének felismerésében? A lényeg az ismétlés! Minél gyakrabban szólítod a nevén a gyermeked, annál hamarabb megtanulja, hogy az általatok választott csodaszép név az övé.
Totyogókor: megtanulja kimondani a nevét
Mikor mondja ki először a nevét a gyerek?
15 hónapos korára a legtöbb gyerek már képes 3-5 szó kimondására, ami nagyjából 20-ra nő 18 hónapos korára. Vannak köztük olyanok, akik ilyenkor már próbálkoznak a saját nevük mondogatásával, míg mások csak néhány hónappal később jutnak el idáig. Bárhogy is van, ezen felesleges izgatnod magad! Capiola szerint a saját név kimondása egyáltalán nem számít mérföldkőnek. “Fontos tudni, hogy a “befogadás” előbb történik meg a babáknál, mint az “(ön)kifejezés”, tehát 15 hónapos korban leginkább azt vizsgáljuk, hogy képes-e a kicsi olyan egyszerű utasításokat megérteni, mint pl. Fogd meg ezt a zsepit, és dobd ki a kukába!” – mondja Capiola. 18 hónapos koruk után Capiola szavaival élve egy ún. “nyelvrobbanáson” mennek keresztül a gyerekek, ami azt jelenti, hogy körülbelül 100 szavasra is bővül a szókincsük, és ez általában már a saját nevüket is tartalmazza.
A beszédfejlődés segítéséhez a legfontosabb, hogy sokat beszéljünk a babához. Akár séta közben is magyarázhatsz a kicsinek, elmesélheted neki, hogy mit láttok épp az utcán, hogy szállnak a madarak, milyen az idő stb. A lényeg, hogy minél több jelzőt és igét használj mindeközben. A nevének megtanulásában szintén segíthet, ha olyan egyszerű, hétköznapi tevékenységek közben is, mint a reggelizés, hangosan kimondod a nevét. Pl. “Nézd, ez itt a te tejecskéd, Peti, ez pedig anya kávéja.”
Óvodáskor: megtanulja le is írni a nevét
“Általában 4 éves koruk körül a gyerekek megtanulnak leírni néhány betűt” – mondja dr. Lynn Herlihy gyermek foglalkozásterapeuta. Két jel, hogy a kicsi készen áll az írástanulásra: képes “írást megelőző” formákat rajzolni (vonalakat, kereszteket, zárt köröket), és helyesen fogja a ceruzát (a hüvelyk- és mutatóujjuk között, a ceruzát a középső ujjnak támasztva). Herlihy azonban óva int minden szülőt attól, hogy túl korán kezdjék írásra tanítani a gyerekeket. “Ez ugyanis oda vezethet, hogy a kicsi frusztrált lesz, mert még nincsenek meg az íráshoz szükséges motoros képességei, és később is túl nehéz dologként fog tekinteni erre a tevékenységre.”
Inkább próbáljuk meg szórakoztatóvá tenni a tanulást! Azokkal a gyerekekkel, akiknek nem elég fejlettek a motoros képességeik, hogy rendesen meg tudják fogni a ceruzát, gyakoroljunk olyan több érzékszervet bevonó eszközökkel, mint az újjal festés vagy a gyurma, de rajzolhatunk például borotvahabbal is a kád falára. “Kirakhatunk betűket különféle tárgyakból is, pl. ropiból, jégkrémpálcikából, gyufából” – javasolja Herlihy. Amint készen áll a gyermekünk a ceruza helyes tartására, kezdjünk először a nagybetűk megtanulásával, ezekkel egyszerűbb megbirkózni.
Ha a kicsi képtelen leírni a saját nevét, Herlihy szerint érdemes részfeladatokra bontani a feladatot. Tehát először próbálkozzunk csak a betűkkel külön-külön. Az is jó gyakorlás, ha először mi leírjuk a nevét, majd megkérjük, hogy kihúzó filccel írja át ő a betűket. Ha a gyermekünk nehézen jegyzi meg a betűk sorrendjét a nevében, akkor írjuk fel a betűket külön-külön egy-egy cetlire, majd kérjük meg, hogy rakja őket helyes sorrendbe. Még egy tipp ugyanerre a problémára: írjuk le rosszul a nevét, majd hagyjuk, hogy kivágja egyesével a betűket, és saját maga ragassza fel őket egy lapra a helyes sorrendben.
Rengeteg szuper játékos módszer van a név-leírás gyakorlására, mellyel könnyebbé tehetjük a tanulást a kicsiknek, azonban ha úgy látjuk, hogy valamivel – akár a ceruza fogásával, akár az írással – komoly gondjai vannak a gyermekünknek, beszéljük meg a dolgot a tanáraival, a gyerekorvossal vagy keressünk fel fejlesztő pedagógust.
Kapcsolódó cikkeink:
- Névadási tippek, jó tanácsok
- Névválasztás: miért nem lehet Nikó, de lehet Ronaldó?
- Mégse ez legyen a gyerek neve!
Kapcsolódó cikkek
