A magyar cégeknél leginkább tabuként tekintenek a menstruációra és a menopauzára, rosszabb esetben olyan esetekkel is találkozhatunk, ahol nevetgélnek, gúnyolódnak a nők menstruációs ciklusán és a klimaxon. Ahhoz, hogy ez a hozzáállás társadalmi szinten megváltozzon, kicsiben, a saját cégünknél kell elkezdeni a változást. Hoztunk egy jó példát, amit bármelyik vállalat követhetne Magyarországon.
A menstruációs tabu világszerte probléma
A menstruációs tabu egy olyan szexista sztereotípia, amely világszerte szinte minden lányt és nőt érint. Sok országban a nőket tisztátalannak tekintik, amikor menstruálnak. A menstruációt övező mítoszok fontos szerepet játszanak a nők közösségen belüli helyében, valamint a nők önmagukról alkotott képében.
- Nepálban és Indiában a nőknek nincs joguk ételhez vagy terményhez nyúlni, mert balszerencsét hozhat a családjukra és a közösségükre.
- A bolíviai lányoknak azt mondják, hogy a menstruációs vér súlyos betegségeket, például rákot okozhat, ha mások érintkeznek vele.
- Indiában nemrég zavargás tört ki, mert az indiai legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte a menstruáló nőkre vonatkozó ősi, nemi alapú tilalmat az egyes templomokba belépésre.
- A nyugati országokban is fennáll a menstruáció tabusítása és láthatatlansága: a felmérések szerint a francia nők 44 százaléka és az amerikaiak 58 százaléka szégyelli a menstruációját.
- Nepálban a menstruáló lányokat és nőket száműzik otthonukból. A rögtönzött menedékhelyeken elszigetelve, az időjárás viszontagságainak és az állatok támadásának kitéve évente több nő hal meg emiatt annak ellenére, hogy ezt a gyakorlatot 2018-ban betiltották.
- Afganisztánban a nőknek azt mondják, hogy nem zuhanyozhatnak a menstruációjuk alatt, különben meddővé válnak.
- Világszerte több mint 500 millió lány és nő egyáltalán nem fér hozzá az intimhigiénés termékekhez. Marokkóban és Bangladesben például a nők arra kényszerülnek, hogy konyharuhát, lepedőt, újságpapírt, matracdarabokat vagy akár sarat használjanak a menstruáció alatt betét helyett.
- Malawiban vagy Vanuatuban a menstruációt titokban kell tartani. A szülők soha nem beszélnek erről a gyermekeikkel.
- Az Egyesült Államokban az amerikai nők 40 százaléka félt az első menstruációja alatt, mert nem volt elég információja a témáról.
A női test változásai befolyásolják a teljesítményt
Komáromi Zsófia – fotó: Publicis Group Hungary
Komáromi Zsófia Chief Talent Officer három éve csatlakozott a Publicis Groupe Hungary-hez HR-vezetőként. Hogy jó példával járjanak elöl, a cégnél Komáromi Zsófiáék elindították a Női munkavállalói jóllétet támogató programot, amely kifejezetten azoknak a női munkavállalóknak nyújt támogatást, akik a fájdalmas menstruáció vagy a menopauza kihívásaival küzdenek.
„Félévente töltik ki a munkavállalók a cégünknél az elégedettségi kérdőívet, amiben egyszer azt a választ írta valaki, hogy mi újság a menstruációs szabadsággal nálunk, van-e ilyen lehetőség, megoldás? Ezen a kérdésen megakadt a szemem, mert szerintem egy innovatív cégnek törekednie kell arra, hogy minden visszajelzést befogadjon és feldolgozzon a saját keretei között, hogy mennyire és hogyan tud releváns lenni – mondta el Zsófia. – Nálunk a munkavállalók 63 százaléka nő, úgyhogy ez a kérdés nagyon relevánsnak tűnt, és megragadt a fejemben, mert havonta vannak olyan napok, amikor nem ugyanolyan a munkával kapcsolatban a helyzetünk, mint a hónap többi napján, vagy nem ugyanolyan dolgozni nőknek a változókor alatt, mint a férfiaknak abban az életszakaszban.
Vagy itt beszélhetünk például az endometriózisról is, ami a menstruáció alatt pokollá változtatja az ezzel küzdő nők életét.
A testünkben zajló változások általában befolyásolják a teljesítményünket, mentális állapotunkat, a menstruációs ciklussal és a menopauzával pedig óriási változásokon megy keresztül a női szervezet.”
Menstruációs szabadság a világban és Magyarországon
Vannak a világban olyan országok, ahol már bevezették a nők menstruációs szabadságának opcióját, ilyen például Spanyolország, ahol tavaly rendelték el államilag, hogy fájdalmas menstruáció esetén havonta három-öt nap munkahelytől távolmaradást kell biztosítani a nőknek. Japánban azonban már jóval régebben, 1947 óta létezik a menstruációs szabadság, ami az egész országra érvényes, de azt már a cégek döntik el, hogy mennyi bért fizetnek a távollét alatt.
Indonézia is jó példával jár előttünk: már 1948-ban törvénybe került a menstruációs szabadság, amit 2003-ban módosítottak arra, hogy a nők a menstruációjuk első két napján nem kötelesek dolgozni. Dél Koreában a munka törvénykönyvében rögzítették a „fiziológiás szabadságot”, ami azt jelenti, hogy a női munkavállalók havonta egy szabadnapot kapnak. Vietnámban pedig a nők a menstruációjuk minden napján 30 percnyi extra szünetre tarthatnak igényt munkaidőben, és még három nap szabadságot is kivehetnek. Egy 2020-as törvénymódosítás szerint pedig, ha egy nő nem él ezzel a lehetőséggel, extra fizetést kell adni neki.
Magyarországon elsőként a II. kerületi önkormányzat hozta meg ezt a döntést, amely alapján a hivatalhoz tartozó intézményeknél lehetőség van egynapos menstruációs szabadságra vagy otthoni munkavégzésre.
Később az erzsébetvárosi és terézvárosi önkormányzat szintén hozott ilyen szabályt, és intim csomaggal is segíti a női munkavállalókat. És már csatlakozott egy nagy áruházlánc is Magyarországon a menstruációs támogatáshoz, extra fizetett szabadnapokkal és intimhigiénés csomagokkal segítve a női munkavállalókat. Komáromi Zsófia szerint itt az ideje, hogy ezek az intézkedések egy sokkal tudatosabb, átfogó, társadalmi szinten tabudöntő programmá váljanak a cégeknél is.
Hogy milyen egyéb kedvezmények elképzelhetők, és miért lehet jó mindez egy munkaadónak, arról többet is megtudhatsz a CIKK FOLYTATÁSÁRA kattintva.
Kapcsolódó cikkek
