Baba

6 meglepő érdekesség a csecsemők agyáról

Annyi minden játszódik le egy kisbaba agyában az első perctől fogva, hogy az minket is teljességgel lenyűgözött.
2016. Október 04.

6 meglepő érdekesség a csecsemők agyáról

Azt gondolnánk, hogy egy újszülött azon kívül, hogy alszik, eszik és időnként alkot valamit a pelusba, nem sok mindent csinál. Pedig meg fogsz lepődni, milyen fantasztikus dolgokra képes már ebben a korban is a pici agyuk! Az első napok, hetek és hónapok nagyon fontos szerepet játszanak az agy fejlődésében, éppen ezért a fizikai szükségleteik kielégítésénél sokkal többre van szükségük a parányi jövevényeknek.

Emlékezőképességgel született

Az anyukák sokszor nincsenek tudatában, hogy a gyermekük már a születés pillanatában rengeteg szállal kötődik hozzájuk, és többet tud róluk, mint gondolnák. Az agyuk már az anyaméhben fejlődésnek indul, a harmadik trimesztertől pedig a külvilág zajait is remekül hallják. Ez azt jelenti (többek között), hogy tökéletesen ismeri az anya hangját, mi több, minden olyan emberét, akivel az anya a terhesség alatt rendszeresen találkozik. Szóval hiába lát mindössze 30 cm távolságra egy újszülött, a édesanya hangját távolról is felismeri. Beszéljünk hozzá, ha szeretnénk megnyugtatni akkor is, ha nem tudunk a közvetlen közelében lenni!

Az agya keményebben dolgozik, mint a miénk

És ez egyáltalán nem túlzás. A mai gyermekek okosabbak, mint 100-150 évvel ezelőtt, ami azt jelenti, hogy az agyuk is nagyobb. (Előfordulhat, hogy a jövőben emiatt a születés is gondot fog okozni… de ne szaladjunk ennyire előre.) Éppen ezért az agyfejlődés egy korai szakaszában születnek a babák, így még sok “dolguk” marad születés után is. Az agyuk gyorsabban és keményebben dolgozik 3 éves korukig, mint később bármikor az életük során.

Az első évben megduplázódik a mérete, 3 éves korukra pedig eléri a felnőtt agy tömegének 80%-át. Mindez az idegsejtek közötti kapcsolódások hálózatos fejlődésének a következménye. A baba tapasztalásai, amit a világ felfedezése közben szerez, lenyomatokat hagynak az agyában, így az idegsejtek között folyamatosan újabb kapcsolatok keletkeznek, melyek az agy különböző területeinek állandó átstruktúrálódását eredményezik. Egy másodpercre sincs megállás, az idegsejtek pedig mindet elraktároznak “emlékként”. Ezért olyan fontos, hogy milyen hatások érik ezekben az érzékeny első években a gyermeket.

Extra tipp: Szeretnéd, ha hatékonyabban fejlődne a babád agya? Akkor öleld át minél gyakrabban! Kutatások bizonyítják, hogy azoknak a csecsemőknek, akiket gyakrabban öleltek át, fejlettebb a hippokampusza, mely az agy koncentrációért és emlékezőképességért felelős része.

Az agymunka a bevitt kalóriák felét elégeti

Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy ez a gyors növekedés az energiabevitel felét felemészti. Ez pedig egészen 5 éves koráig így is marad. Összehasonlításképpen: a mi agyunk mindössze a napi bevitt kalóriamennyiség negyedét égeti el. Szóval nem, sajnos erre hivatkozva nem járhatunk rá arra a hívogató doboz bonbonra.

Az agya lassabb a testénél

A pillanat, mikor a baba először fordul át a másik oldalára, óriási mérföldkő… ámde előfordulhat, hogy akár heteket is várni kell, hogy ezt még egyszer megtegye. Az agy hátsó része (a kisagy) felelős a mozgásért és az izmok koordinálásáért. Amíg ez a terület nem fejlődött ki 100 százalékosan, addig nincs meg az a képessége, hogy kontrollálni tudja a testét. Tehát csak akkor fog elkezdeni forogni, mászni, járni vagy éppen a hangját hallatni, amint az ezekhez szükséges izmai készen állnak. Semmit se siettessünk, minden baba egyedi ritmusban fejlődik.

A hisztik a fejlődés velejárói

Mikor legközelebb üvöltve földhöz vágja magát a másfél évesünk, emlékezzünk rá, hogy az agya még nem fejlődött ki teljesen. Az a terület ugyanis, amivel az érzelmeit képes kordában tartani, egészen 2-3 éves korig fejlődésben van. Az agy elülső része felelős a viselkedés és az ellentétes érzelmek ellenőrzéséért, emiatt egyszerűen még nem képes megbirkózni egyszerre többféle érzelemmel. Ha pedig épp fáradt vagy éhes, a káosz csak fokozódik, és máris megvan a kiváltó ok egy diszkrét 20 perces jelenetre a közértben. Legyünk türelmesek!

Egy igazi kis nyelvzseni

Mi felnőttek gyakran vért izzadunk, mire megtanulunk végre egy új nyelvet (úgy ahogy). Nem így egy totyogó. A nyelvtanuláshoz a legideálisabb időszak a születés előtti (!) 3 hónaptól körülbelül 5 éves korig tart. Ilyenkor szivacsként szívnak magukba minden egyes hallott szót és hangot. A Denver Egyetem kutatói megállapították, hogy azok a gyerekek, akikhez sokat beszéltek a szülei, 300-zal több szót ismertek, mint azok, akikkel nem igazán kommunikáltak. Ültessük minél gyakrabban a térdünkre a babánkat, és meséljünk neki!

Kapcsolódó cikkeink agyműködés témában: