Ahogy az előző három, úgy a baba negyedik hónapja is a megállíthatatlan tempójú fejlődés időszaka, amelynek egyik legmarkánsabb jellemzője, hogy a babák elkezdik aktívan és lelkesen felmutatni jelenlétüket a körülöttük lévők számára mosolyokkal, nevetéssel, gagyogással és egyéb gesztusokkal. Sok energiára és erőre van szükségük ehhez, amit szerencsére az is biztosít a számukra, hogy eljutnak egy mérföldkőhöz: ebben a hónapban nagyjából megduplázzák a születési súlyukat. (Ha viszont csak a születési súlyuk kevesebb mint felével gyarapodtak erre a hónapra, akkor érdemes lehet megbeszélni a teendőket a gyerekorvossal.)
Minden eljut a szájhoz
A babák döntő többségének még ebben a hónapban is elég, ha az étrend kizárólag anyatejből vagy tápszerből áll – de nagyobb és ezekkel jól láthatóan nem kielégíthető étvágyú csecsemők esetén orvosi egyeztetés után (nagyon pontosan meg kell ugyanis határozni, hogy mit nem ehet még egy csecsemő ebben a korban) meg lehet kísérelni az óvatos hozzátáplálást is, de csak akkor, ha már segítséggel tudnak ülni, és maguktól is stabilan tartják a fejüket. Ha viszont nagyon nem akarnak még így enni, például nem veszik magukhoz az ételt a kanálról, akkor semmiképp ne erőltessük a dolgot.
Mivel ebben a hónapban a babák figyelmét rengeteg számukra új dolog vonhatja el szinte bármikor, etetésük már kevésbé lehet nyugalmas és koncentrált, mint eddig. Ekkorra gyomruk mérete már jóval nagyobb, mint életük legelső heteiben, vagyis egyszerre több ételt képesek befogadni, amitől az etetések száma lecsökken átlagosan napi 4-7 etetésre.
A negyedik hónapjukban járó babák már stabilan meg tudják tartani a fejüket ülő helyzetben, hason fekve pedig ki tudják emelni a mellkasukat, illetve már fel is könyökölhetnek. A hasról hátra fordulás általában szintén ügyesen megy már nekik ilyenkor, továbbá egyre ügyesebben hangolják össze két kezük mozgását, így például jobban tudnak bánni a játékokkal. A tárgyak (emberi testrészek, ruhák, illetve ékszerek, fülbevalók is, amelyekre érdemes mindig odafigyelni) megragadása az egyik legfőbb tevékenységükké válik, és mivel a tapintásnak most is kulcsszerepe van, érdemes érdeklődésüket a legkülönfélébb anyagú hétköznapi tárgyakkal fenntartani.
Tartsuk észben, hogy amit megragadnak, azt a babák a szájukhoz is fogják emelni, ezért nem szabad apró tárgyakat elöl hagyni, mert ezek fulladást okozhatnak.
Nagy alvások, kisebb visszaesések
Ebben a hónapban a babák és szüleik éjszakái már egészen mások, mint a születésük utáni első pár hétben: a kicsik 7-8 órát, azaz akár egy teljes éjszakát is képesek átaludni, de azért napközben is alszanak még átlagban kétszer két-három órát. Ám ha ettől túlságosan elengednénk magunkat, jó, ha tudjuk, hogy agyuk és testük nagy jelentőségű változásai miatt ebben a hónapban gyakran tapasztalható visszaesés is az alvási mintázatban, mely esetén gyakoribb éjszakai ébredésekkel, irritáltsággal és nehezebb altatásokkal lehet számolni. Ezek azonban csak átmeneti zavarok, a legjobbat pedig azzal tesszük ilyenkor, ha ragaszkodunk a már bejáratott alvási rendhez.
A babák ezekben a napokban már különbséget tesznek a különféle színárnyalatok (például a piros és a narancssárga) között, vagyis többféle minta és sokféle szín kezdi érdekelni őket, ezért érdemes élénk színekben pompázó tárgyakkal, képekkel, poszterekkel körbevenni őket. Távolabbra is képesek már fókuszálni, bár többnyire még mindig a közeli tárgyakra és főleg az emberi arcokra fognak figyelni. (Ha rendszeresen összeakadnak a szemeik, vagy nem követik a mozgást a szemükkel, akkor érdemes beszélni erről a gyerekorvossal.)
Érdekessége még a hónapnak, hogy a babák szemszíne változásnak indulhat – a végleges színárnyalatot majd csak féléves kor táján nyeri el.
A figyelemfelkeltés apró mesterei
Ami a személyiségük formálódását illeti, ebben a hónapban nagy szerepet játszik annak megélése, hogy az okok okozattal járnak – hiszen környezetük reagál a cselekedeteikre, legyen ez a sírás (amelynek hallatán odasietnek hozzájuk a szülők), egy tárgy elejtése (felveszik nekik) vagy egy mosoly (visszamosolyognak, és általában szólnak is valamit hozzájuk). Ezeket mind szeretik újra és újra megismételni, csak hogy láthassák a hatást. Ugyanez igaz a nyelvi kommunikációra is: gagyogással, sikolyokkal, kacagással és mindenféle hangocskával igyekeznek kapcsolatot teremteni velünk, hogy hatást provokáljanak. Mimikájuk is kezd egyre kifejezőbb és sokszínűbb lenni: már a dühöt, a fáradtságot vagy a csodálkozást is világosan leolvashatjuk arcukról.
Ezzel párhuzamosan pedig ők is kezdik lassan, fokozatosan megérteni ugyanezeket a jeleket a mi arcunkon és hangunkban. Ehhez segítséget nyújt nekik, ha mindennap mesélünk legalább néhány percet, vagy mondunk pár mondókat, hiszen ezekkel különféle érzelmi árnyalatokat lehet megjeleníteni. Szintén erre a hónapra jellemző a babák agyi fejlődésének korai kulcsállomása, vagyis a tárgyállandóság megértése: annak felfogása, hogy a tárgyak, személyek akkor is léteznek, ha épp nem látjuk őket – ez később elengedhetetlen lesz egyebek mellett a számfogalom megértéséhez.
Kapcsolódó cikkeink: