A csecsemőkori reflexek és eltűnésük
A csecsemőkori reflexek közül azok, amelyek védőreflexek vagy a táplálkozással kapcsolatosak (pl. nyelés, pislogás), feltétlenül szükségesek a baba életben maradásához. Vannak azonban olyan reflexek, amelyek idővel elmúlnak, kialszanak és nem teljesen tisztázott, hogy mi is a funkciója, Valószínűleg ezek az evolúció egy korábbi szakaszában fontos mozgások voltak, de az is valószínűsíthető, hogy vannak olyan reflexek is, amelyek a baba és a gondozója közötti kötődés kialakulásáért felelősek.
Amikor a központi idegrendszer már elég éretté válik, akkor ezek a reflexek feleslegessé válnak, sőt többségük már nem is lesz kiváltható.
Ezek a reflexek a mozgásfejlődést indítják be, nélkülözhetetlenek tehát a korai fejlődésben, de mindegyik csak egy meghatározott ideig hasznos. Az időn túl fennmaradó reflexek akadályozzák a gyermek mozgáskoordinációját, és hátrányosan befolyásolják a viselkedését és a tanulási képességeit.
Szopó-kereső reflex
Ha megérintjük a baba száj környékét, akkor az inger felé fordítja a fejét, kinyitja a száját és szopó mozgásokat végez. Közvetlenül megszületés után a legerősebb. A reflex csak 3-4 hónapos korig aktív.
A szopó-kereső reflex a száj körüli izmok, a nyelv és a garat izomzatának erősítésével, az orron át történő légzés megtanulásával előkészíti a megfelelő hangképzést és a beszéd megtanulását. Ha a reflex időn túl aktív marad, a gyermek rosszul képzi a hangokat, nehezen tanul meg rágni, és másfél éves kora után is “mindent a szájába vesz”.
Fogó reflex
A fogó reflexet megfigyelhetjük, ha a baba tenyerébe helyezzük az ujjunkat, akkor ő azonnal megragadja, és minden erejével szorítja, olyannyira, hogy akár meg is tudjuk emelni így a babát. Ilyenkor az összes ujj bezáródik, kivéve a hüvelykujjakat. Ez a reflex azonban nem csupán a kezek esetében működik, ha végigsimítjuk a baba talpát, az ujjak ott is záródni látszanak.
A fogó reflex már magzati kor megjelenik, majd a kezek esetében három hónapos korig, a lábfejeknél tíz hónapos korig hívhatók elő. Ez a reflex fontos szerepet játszik a baba és a mama közötti kötődés kialakításában, és a későbbi fogást és manipulációt készíti elő.
A tudatos megfogás és elengedés kialakulásával a fogóreflex fokozatosan leépül.
Ha a fogó reflex fennmarad, akkor akadályozza a kézügyesség fejlődését. Talpak esetében akadályozza az egyensúlyozást, és lépéskor a gördítést. Árulkodó jel, ha a gyermek rajzolás vagy írás közben a száját és a nyelvét is mozgatja.
Babkin-reflex
Ez a reflex tulajdonképpen a kapaszkodó- és a szopó reflex összekapcsolódása. Ha a baba tenyerét vagy a talpát lágyan megnyomkodjuk, akkor kinyitja a száját és szopó mozdulatokat végez. A baba 3-4 hónapos korára általában már megszűnik, mert ekkorra a kéz mozgáskoordinációja rohamosan fejlődik.
Moro-reflex
Az egyik legismertebb reflex az átkaroló, más néven Moro-reflex, amelyet az vált ki, ha a babát hirtelen olyan érzés fogja el, hogy leesik valahonnan vagy elveszíti egyensúlyát. Széttárja karjait és lábait, törzsét megfeszíti, sírni kezd. Nagyon fontos reflex, hiszen ez a reakció segíti a babát az első levegővételben, megvédi a baba életét, mert veszély esetén riasztást ad és segítséget hív.
2-4 hónapos korig marad aktív a reflex, utána a tudatos megriadási reakció veszi át a helyét.
Ha a gyermek túlérzékeny minden ingerre, visszahúzódó, félénk, nehezen alkalmazkodik bármilyen új helyzethez, akkor a problémák háttérben ez a reflex húzódik meg.
Babinski-, vagy talpi reflex
A Babinski-reflex egy talpi reflex: ha a talpat ingereljük, akkor a lábujjak a hüvelyujjal ellentétes irányba szétnyílnak, a talp pedig kifeszül. Amint a baba megtanul járni, ez a reflex is kialszik, átadja a helyét a felnőttkori talpi reflexnek, mely éppen ellenkezőképp működik. Azaz ha a talpon végig húznak egy tárgyat, a lábujjaink befelé görbülnek, a talp felé.
Amennyiben a Babinski-reflex később jelentkezik, az idegrendszeri sérülésre, agyi vagy gerincvelői problémákra utal.
Lépegető reflex
Amíg a kisbaba még nem képes egyedül lépéseket tenni, de ha a hóna alatt megtartjuk, és a talpai a talajhoz érnek, egyik lábát a másik elé rakja, mintha ténylegesen lépegetne. Ez a reflex az időre született csecsemők esetében váltható ki, és a születést követő első hat hét végére ki is alszik.
Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex
A háton fekvő baba, ha valamelyik irányba elfordítja a fejét, akkor az azonos oldalon lévő végtagjai kinyúlnak, míg az ellentétes oldali végtagokat behajlítja. Ez a reflex a baba két hónapos koráig marad aktív, és a kúszást, mászást készíti elő.
Ez a reflex teszi lehetővé a magzatmozgásokat, és a megszületéskor biztosítja a baba áthaladását a szülőcsatornán, az első hónapban pedig a szabad légzést úgy, hogy a hasán fekvő baba fejét oldalra fordítja. Beindítja a mozgás- és a látás fejlődését, elősegíti a játék után nyúlást és a háton fekvésből induló fordulást is.
Ha kimarad a kúszás, akkor nem alszik ki a reflex, így megakadályozza a jobb és bal agyfélteke és a két testfél harmonikus együttműködését a mozgásban, a látásban és a gondolkodásban.
Tónusos labirintus reflex
A vízszintes helyzetben tartott baba fejének előrehajtásakor a karok a törzs előtt behajlítódnak, a lába pedig felhúzódnak. A fej hátrahajtása kiegyenesíti és homorítja a baba törzsét, miközben kinyújtja és széttárja a végtagjait.
Három és fél éves korig szerepet játszik a helyes izomtónus és izomműködés kialakításában, a fej- és testtartás stabilizálásában és a biztonságos egyensúlyozás megtanulásában.
A lábujjhegyezésért ennek a reflexnek az időn túl aktivitása felelős.
Szimmetrikus tónusos nyaki reflex
Jól megfigyelhető ez a reflex, amikor a mászni tanuló baba felfelé néz, akkor ráül a behajlított lábára, és elöl a nyújtott karjára támaszkodik. Ha ilyenkor lehajtja a fejét, akkor a karja behajlik, a lábai kiegyenesednek, a popsija felemelkedik.
Ez a reflex segít a talajról való felemelkedésben, ugyanakkor megakadályozza a mászást. Ezért láthatjuk, hogy a négykézláb álló baba ösztönösen előre-hátra hintáztatja magát, amivel legátolja ezt a reflexet.
Azok a gyermekek, akiknek görbe a testtartásuk, nehezen tudnak egyenes háttal ülni, vagy nem szeretik az úszást, a labdajátékokat, ott valószínűleg ennek a reflexnek a megléte akadályozza őket.
Galant-reflex
Ha a hasán fekvő baba gerince mellett megsimítjuk a hátát a derekánál, akkor arra az oldalra elfordítja a csípőjét és felhúzza a lábát. Ez az oldalazó mozgás segíti a magzatmozgásokat és szerepet kap a szülőcsatornában való áthaladásban is.
Ha 9 hónapos kor után is aktív marad a reflex, akkor a derék tájéka túlérzékennyé válik a baba: nem szeret övet hordani, zavarja a nadrág dereka vagy üléskor a szék támlája, ezért állandóan izeg-mozog. Mivel a reflex kapcsolatban van a hólyag és a bél működésével, így hátráltatja a szobatisztaság kialakulását, és később összefüggésben van az éjszakai bepisiléssel is.
Landau-reflex
Ha a baba mellkasát két kézzel megtámasztva vízszintesen a levegőbe emelik, akkor a hátát homorítja, a fejét felemeli, a karját és a lábát a törzsével egy vonalban megtartja.
A reflex erősíti a gerinc melletti izomzatot, fejleszti a testtartást és a látást.
Óvodás korban figyelhetők meg a hátrányok, amit Ha a reflex fennmarad, akkor rossz lesz az egyensúlyérzék, az ugrálásban és a futásban ügyetlen lesz a gyermek.
Jól láthattuk, hogy ezeknek a reflexnek fontos szerepe van a baba fejlődésében, de csak bizonyos ideig jó, ha fennmaradnak. Ahogy érik az idegrendszer és egymásra épülnek a nagymozgások, úgy tűnnek el, alszanak ki ezek a reflexek. Ha fennmaradnak, akkor később problémákat okozhatnak, amik elsősorban a gyermek közösségbe kerülésekor lesznek láthatóak, óvodáskori magatartászavarban, illetve a mozgásban jól tetten érhetőek. Mivel szociális és tanulási problémákhoz vezetnek, ezért az iskola megkezdése előtt szembetűnő szokott lenni szakemberek számára, ha valamilyen csecsemőkori reflex visszamaradása okoz problémát. Aggodalomra azonban semmi gond, megfelelő mozgásos terápiával kiolthatók a visszamaradt reflexek.
További cikkeink a csecsemőkori reflexek témában:
Kapcsolódó cikkek
