A leggyakoribb tévhitek a szoptatásról
1. Ha eleinte túl sokat teszem mellre, és hosszan rajta hagyom, felázik és kisebesedik a mellbimbóm.
NEM!
Ilyen összefüggés nincs! Az újszülöttnek nagyjából két hónapos korig nem csupán percekre, hanem hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy biztosan elegendő tejhez jusson! A mellbimbó főként szoptatás céljára szolgál, sérüléseit tehát néhány kivételtől eltekintve nem maga a szoptatás, hanem a következő okok valamelyike okozhatja: a baba nem kapja be elég mélyen a bimbót, nem nyitja ásításszerűen nagyra a száját (ez például akkor történhet meg, ha a picit kinyitott szájba erővel belepasszírozzuk a mellbimbót). Néha a baba szájának anatómiai adottságai okoznak átmeneti sérüléseket, néha pedig az, ha hirtelen kirántja az édesanya a bimbót a baba szájából. Vagyis sokféle ok elképzelhető, de hogy a felázás nem okozója a bajnak, abban biztos lehetsz!
2. Szerencse kérdése, hogy lesz-e tejem.
NEM!
A siker az esetek többségében a biológiai normának megfelelő szoptatási gyakorlatban rejlik. A legtöbb gondot az okozza, ha valamilyen elképzelt vagy jónak gondolt rendszer, esetleg téves információk alapján megpróbálod “beszabályozni” a szoptatást. A siker egyik legalapvetőbb kulcsa például az, hogy a szüléstől kezdve nagyon gyakran, minden lehetséges alkalommal biztosíts szopási lehetőséget a kisbabádnak, még a tejbelövellés előtt.
Figyelj a hatékony szopás jeleire, amikor a baba valóban szív-nyel, nem csak cumizik a melleden. Persze szabad cumiznia is, hiszen a szoptatás számos előnye közül az egyik éppen az, hogy kielégíti a baba természetes cumizási igényét, megnyugtatja, elaltatja. De a kezdeti időkben, amikor még aluszékony lehet például sárgaság miatt, oda kell figyelned arra, hogy gyakran szophasson!
3. Ha nem pihenek eleget, nem lesz tejem!
NEM!
Bár a kimerültség, túlhajszoltság vagy az az érzés, hogy már régóta nem aludtad ki magad, valóban nagyon rossz, ám a tejtermelést nem akadályozza. Sokkal inkább arról van szó, hogy a magas stresszhormonszint gátolja a tejleadást, vagyis azt, hogy a megtermelt tejhez hozzájusson a baba. Ha kipihentnek, nyugodtnak és elégedettnek érzed magad, úgy érezheted, megint több tejed van. És valóban, a belső nyugalom a babára is kisugárzik, aki szívesebben, nyugodtabban, kitartóbban és hosszan szopik, így segíti elő a megfelelő tejtermelődést. Tehát pihenj, ha tudsz! Fél óra alvás is nagyon sokat segíthet, míg a zaklatottság, a belső ellenállás sajnos ront a helyzeten.
4. Nem ehetek bizonyos ételeket, mert megárt a babának.
NEM!
Azokat a döbbenetes listákat, amelyek keringenek, és amelyeket sokszor már a várandósság alatt megkap az édesanya, nyugodt szívvel figyelmen kívül hagyhatod. Az ugyan igaz, hogy bizonyos anyagok megjelenhetnek a tejedben az elfogyasztott ételből, de ez egyáltalán nem baj, ennek az a célja valószínűleg, hogy a baba így ismerkedhessen például az idegen fehérjékkel: icipici mennyiségben, az anyatej közvetítésével. Nem tilos puffasztó ételeket, friss gyümölcsöket, nyers zöldségeket, salátát, hagymát, fokhagymát enni! Mértékkel szinte bármit fogyaszthatsz, sőt pontosan azokat érdemes enni, amiket tiltani szoktak, mert ezek biztosítják szervezeted megfelelő tápanyag- és vitaminellátását.
Bezzeg az édességek egyetlen ilyen listán sem szerepelnek, pedig azok aztán semmire sem jók, csak a pluszkilókat gyűjtheted velük. Sőt a túlzásba vitt szénhidrát- és cukorfogyasztás még hátrányos is lehet a szoptatásra, ha PCOS-ben vagy inzulinrezisztenciában szenvedsz. Ha mégis úgy érzed, valami árt a kisbabádnak, hagyd ki azt az egyvalamit két hétig az étrendedből, és figyeld meg, elmúlik-e a babánál az a tünet, amit összefüggésbe hoztál vele. Ha nem, nincs értelme hónapokig lemondanod róla.
5. Ahhoz, hogy legyen tejem, sokat kell innom.
NEM!
A dolog szerencsére nem úgy működik, hogy amit fönt beöntünk, az a mellünkön kijön. Ha így volna, már befellegzett volna a szoptatásnak azokon a tájakon, ahol alig van iható víz, ezért a napi folyadékfogyasztás meglehetősen alacsony. Márpedig sok ilyen hely van a Földünkön. Igyál annyit, amennyi jólesik, az éppen elég lesz! Természetes szomjúságérzeted általában akkor jelentkezik, amikor épp szoptatsz, és megindul a tejed. Ekkor szív-nyel ritmusosan a kisbabád, és a legtöbben ilyenkor érzik úgy, hogy szomjasak. Ezért mindig készíts oda magadnak egy pohár vizet, hígított gyümölcs- vagy zöldséglevet, esetleg híg teát, ha leülsz szoptatni. Így biztosan nem fogsz túl keveset inni.
6. A baba súlya alapján meg lehet állapítani, hogy mennyit kellene szopnia.
NEM!
Nagyon káros, felesleges gyakorlat a szopott tejmennyiség mérése, mert gyakran vezet feleslegesen adott pótláshoz. Egészséges, szoptatott babáknál a tapasztalatok szerint nagy szórást mutat az egy nap alatt szopott tej mennyisége: 400-tól 1200 milliliterig terjed a skála, de az első egy-két hétben ez sokszor kevesebb is, mint 400 milliliter. Az újszülött gyomra kicsi, fokozatosan nőnek a szopott mennyiségek. Ami számít, az a gyarapodás!
Mérd meg kezdetben mindennap vagy másnaponta a meztelen baba súlyát, mégpedig legalább egy órával szoptatás után. Ebből láthatod, hogy jól haladtok-e, vagy segítséget kell kérned. Nagyjából tíznapos, kéthetes korára kellene elérnie a születési súlyát, és attól kezdve legalább húsz grammot híznia naponta. Ha ezek a feltételek teljesülnek, nincs szükség pótlásra.
7. Ahhoz, hogy elegendő tejem legyen, nem szabad túl sűrűn mellre tenni a babát.
NEM!
Ez is a legalapvetőbb félreértések közé tartozik. Minél ritkábban szoptatsz, annál kevesebb tejed lesz. Ha a tej nem fogy a melledből, és nem éri elég szopási vagy fejési inger, akkor fog csökkenni a termelődés. Eleinte biztosan úgy érzed, egybefolynak a szoptatások. De ha a baba jól gyarapodik (lásd 6. pont), akkor nincs miért aggódnod. Normális, hogy egy fiatal csecsemő rengeteg időt tölt mellen. Később, ahogy fejlődik, és változnak az igényei, ez is változni fog! Azoknál a nőknél, akiknél kicsi a mell tárolókapacitása, a szopási gyakoriság csökkentésének az lehet a következménye, hogy nem termelődik elég tej. Ezért csak óvatosan a beszabályozási kísérletekkel!
Ezzel persze korántsem értünk a tévhitek végére!
Bővebb információt a cikk szerzőjének könyvében, A szoptatás kézikönyvében olvashatsz. Például arról, hogy vajon káros-e a ráetetés, vagy el lehet-e kényeztetni gyakori szoptatással, dédelgetéssel egy kisbabát.
Kapcsolódó cikkeink:
- Miért nem természetes a szoptatás?
- Anyatejes táplálás világnapja – Miért fontos a szoptatás?
- Bevezetés a szoptatásba
- 10 dolog, amit nem tudtál a szoptatásról
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
