De szerepe van abban is, hogy ne alakuljon ki terhességi diabétesz. Emellett segít fenntartani a bélrendszer egészséges működését is, ezáltal elkerülhető a székrekedés, a terhességi aranyérbetegség
Mi történik a várandósok emésztésével?
“Az emésztési problémák, köztük a székrekedés, nagyon gyakoriak kismamák körében. A várandósság első felében a progeszteronhormon emelkedett szintje felelős ezért, a harmadik harmadban pedig az addigra már nagyra növekvő méh nyomja a vastagbelet” – magyarázza a jelenség élettani hátterét Csanaky Lilla táplálkozástudományi szakértő, MSc.A terhességi aranyérbetegségnek ráadásul nagyon kedvez az is, ha erős émelygése miatt a kismama finomított lisztből készült száraz rágcsálnivalókat (kis keksz, kis ropi és hasonlók) fogyaszt többször is naponta, ezek ugyanis, ha mást nemigen tud megenni a várandós anya, székrekedéshez vezethetnek.
Hogyan segíthetnek a rostok?
“Talán nem mindenki tudja, hogy a rostok a tápcsatornán keresztül a vastagbélbe jutva részben fermentálódnak és prebiotikus hatásuknak köszönhetően segítenek az egészséges bélflóra fenntartásában, így az immunrendszer erősítésében is” – emel ki további fontos rostfogyasztási indokot Csanaky Lilla.A várandósság idején fellépő szélsőséges fáradtságérzet enyhítésében is a rostok a főszereplők. Vegyük példának a kenyeret: a fehér búzalisztből készült pékáru gyors felszívódású szénhidrátként megemeli a vércukorszintet, majd az hirtelen leesik, és nagyon fáradtnak érezzük magunkat ettől. Ha viszont rostban gazdag teljes kiőrlésű gabonát fogyasztunk (akár pékáruban, akár például zabpehelyként kásában), az lassú felszívódása révén nem hintáztatja meg a vércukorszintet, és máris elkerültük az ólomként ránk nehezedő fáradtságérzetet. Annak köszönhetően, hogy a vércukorszintet kiegyensúlyozzák, a rostok segítséget nyújtanak a terhességi cukorbetegség elkerülésében is. Nem utolsó sorban pedig a rostoknak szerepük van a vérzsírszint egyensúlyban tartásában, ami fontos egyfelől a terhesség idején, mert várandósság alatt a trigliceridszint egyébként is emelkedett, másfelől hosszútávon ugyancsak lényeges a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése szempontjából.
Rostbevitel: miből, hogyan?
A legismertebb rostforrások a gyümölcsök, amikkel azonban óvatosan kell bánni. Legtöbbjük nagy mennyiségben tartalmaz gyorsan felszívódó szénhidrátot, ami túlzott bevitel esetén a fent említett terhességi diabétesz kockázatát növeli és a várandósság alatti súlygyarapodást is fokozhatja – mindkét hatás nemkívánatos.Ha azonban a gyümölcsökkel óvatosan bánunk, mi az, amit bátran fogyaszthatunk és rostban gazdag? Ilyen például a gabonák közül a zab – ami az immunrendszert erősítő béta-glükán tartalma révén is áldásos – valamint az egyéb teljes kiőrlésű gabonák.Kifejezetten a hüvelyesek – illetve más zöldségfélék – szintén nagy mennyiségben tartalmaznak rostokat – előbbiek a magas fehérjetartalmuk miatt is rendszeresen fogyasztandók. A szakértői javaslat az, hogy a nap során osszuk el a rostbevitelt több étkezésre, tehát ne csak a reggeli zabkása legyen a rostdús étkezés. “Ha tudatosan kezdünk változtatni a táplálkozásunkon azért, hogy a rostszegény étkezések következményeit enyhítsük, a rostbevitelt csak fokozatosan érdemes emelni” – hívja fel a figyelmet Csanaky Lilla.Fontos tudni azt is, hogy a kielégítő rostfogyasztás mellé megfelelő mennyiségű vizet vagy más tiszta, tehát nem cukrozott folyadékot is kell inni. Ez pedig újfent oda vezet, hogy a hamarabb kialakuló telítettségérzet révén kisebb eséllyel hízik kórosan sokat a kismama. “Sőt, szakmai publikációk azt is bizonyították, hogy a preeklampszia előfordulását csökkenteni, a szülés utáni megemelkedett súlyvisszatartást pedig mérsékelni tudják a rostok” – egészíti ki a fentieket a táplálkozástudományi szakértő.
Kapcsolódó cikkek
